Megbékélés a Teremtéssel

2021. május 31. és június 1. között került sor az ECEN (European Christian Environmental Network) éves találkozójára – mint majdnem minden idei esemény, ez is online formában valósult meg. A két nap alatt összesen hat ülés témája a Megbékélés a Teremtéssel volt: ennek teológiai és gyakorlati kérdéseit, illetve megvalósulásait járták körül a szervezet meghívott tagjai.
ECEN Assembly 2021Kép forrása: ecen.org
 
Az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) főtitkára, Jorgen Skov Sorensen nyitóbeszédében a megváltozott helyzetet címezte meg: vajon beszélhetünk-e mozgalomról, ha mi magunk nem mozdulunk sehova? A válasza egy határozott igen volt, hiszen így is erősödik a tagegyházak lokális szerepvállalása, az ökumenizmus is megmarad, illetve küldetésüknek is jobban megfelel, ha a résztvevők nem terhelik utazással a környezetet. Római katolikus oldalról Martin Michalicek atya, a CCEE (Council of the Bishops’ Conferences of Europe) főtitkára köszöntötte a résztvevőket, aki korunk antropocentrizmusát ítélte el, amely bűnt bűnre halmoz a teremtett világgal szemben. Ugyanakkor hangsúlyozta: biblikus alapon nincs ökológiai gondolkodás az emberről való gondolkodás nélkül. A nyitószavak után a konferencia közös imával indult.
 
Az első ülésen két előadást hallhattunk: az egyiket Jochen Cornelius-Bundschuh, a Badeni Evangélikus Egyház püspökétől, a másikat pedig egy igen megtisztelő vendégelőadótól, Telmessosi Job érsektől, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus képviselőjétől. Mindketten az ökológiai krízis teológiai alapjairól és biblikus válaszairól beszéltek: a badeni püspök elsősorban a szombat jelentőségéről, mint ami megszakítja a mindennapos hajszáinkat, amit Isten megáld, és ami ezáltal minden embernek elidegeníthetetlen és egyenlő méltóságot ad. Utána az ökumenikus érsek a nyugati teológiában gyökerezőnek találta az ökológiai krízist, ezzel szemben a keleti ortodoxia válaszairól beszélt. Ennek három sarokpontja: az ember, mint Isten helytartója és a Teremtés papja – a Teremtés, Isten és az ember közössége. Másodszor az aszketikus életmód: fogyasztói társadalom helyett az önkéntes lemondás, a böjt és általa a szolidaritás. Harmadszor pedig az eukarisztikus és liturgikus szemlélet: a kenyér és a bor, mint Isten ajándékai és kezünk munkájának gyümölcsei, ahogy ez több nyugati liturgiában is elhangzik.
 
A második ülésen az Európai Zöld Megállapodásról (European Green Deal) és az Egyházaknak ebben betöltött szerepéről beszélt az öt résztvevő. Az egyezség eredményeként hozták fel, hogy 2050-re klímasemlegessé akarja tenni Európát: nem csak a károsanyag-kibocsátás, de a biodiverzitás szempontjából is. Ehhez sikerült új fogalmi keretet felállítani, ami megakadályozza az ún. „greenwashing”-ot, tehát, hogy látszatintézkedések megtételével fedjék el vállalatok a valódi környezetkárosító hatásukat, illetve helyi szereplőket vonnak be, hiszen ez a leghatékonyabb és legjobb módja is a klímaváltozás hatásai enyhítésének. Ugyanakkor nehézségként jelölték meg, hogy az agrártámogatások rendszeréhez nem sikerült érdemben hozzányúlni, pedig a mezőgazdaság fenntarthatóvá tétele elengedhetetlen a klímacélok eléréséhez. Az Egyházak példát mutathatnak saját környezetükben, hiszen ők az üzleti vállalkozásokkal szemben sokkal mélyebben gyökereznek a helyi közösségekben, kevésbé uniformizálódtak. Ebben az a lehetőség is megmutatkozik, hogy a Teremtés védelmének fontossága a politikai paletta minden szereplőjéhez eljusson.
 
team spirit 2447163 1280
Kép forrása: pixabay.com
 
A harmadik ülésen a Twinning projektek bemutatójára került sor: öt különböző, határokon átívelő együttműködésről volt szó, amelyek közül egy a magyar-skót őshonos gyümölcsfa program. E mellett van együttműködés Ukrajna és Örményország, Belorusz és Litvánia, Ausztria és Románia, valamint Lengyel- és Németország közt. Ez utóbbiban egy Grüner Hahn (Zöld Kakas) nevű értékelő-rendszert alakítottak ki, amely egy tíz lépéses projekt a gyülekezet működésének és gazdálkodásának környezettudatossá tételére. A többi együttműködésben a hangsúly a figyelemfelhíváson és a képzésen volt: „kisokosok” és poszterek készítése, szemináriumok szervezése – és ami a legfontosabb: gyakorlatok szervezése. Oleksandr Bogotey, az ukrajnai projektvezető például a kárpátaljai helyzetet emelte ki: az ungvári iskolákban képzéseket tartottak, majd szemétszedő és faültető akciókat szerveztek a Kárpátokban a helyi lakosok bevonásával. Mindkettőre nagy szükség van, mivel a Kárpátokban elképesztő mennyiségű műanyaghulladék gyűlik fel évről évre és jut a patakokon keresztül a Tiszába. A résztvevők tapasztalatai összességében pozitívak voltak: az egyházak és a gyülekezetek nyitottak voltak a Teremtés védelmére, a fiatalok pedig szívesen vettek részt a munkákban. Az előadások közös imádsággal zárultak, az alkalom után ugyanakkor lehetőség nyílt részt venni az Open Space kötetlen beszélgetésein az előadókkal és a résztvevőkkel egyaránt.
 
Másnap a negyedik ülés témája az Egyház felelőssége és elkötelezettsége volt a klímaváltozásban. A négy előadó a saját közösségükben megvalósuló projektekről, azok szükségéről és nehézségeiről beszéltek. A gyülekezeti épületek modernizálása kiemelt helyen szerepelt mind a négy előadásban, hiszen a hatékony energiafelhasználással, a fogyasztás csökkentésével korlátozható az energiatermelés. Henry Uniacke, környezeti tanácsadó az Anglikán Egyházban, bemutatta saját praktikus rendszerüket, ami a helyi adottságok és lehetőségek felmérésével kezdődik, és a kis lépésektől a nagy beruházásokig minden területre kiterjed – a kérdőív mentén minden gyülekezet fel tudja mérni, hogyan vállalhat felelősséget a Teremtés védelmében. Természetesen előkerült a régi, műemlék épületek problémája, amelyeket lehetetlen befűteni és szinte akármennyi energiát elnyelnek. Erre válaszul több projektet is bemutattak az előadók, amelyekben többszáz éves templomok fűtését és energiafelhasználását tudták modernizálni anélkül, hogy az épületben kárt tettek volna: ennek egyik legegyszerűbb módja szerintük, hogy „az embereket kell fűteni, nem a helyet”. A fejlesztések, vállalások célja, hogy saját közösségeinket is karbonsemlegessé tegyük: a Nordkirche ezt 2050-re, míg az Anglikán Egyház már 2030-ra teljesíteni kívánja ezt a vállalását.
fridays for future 4061206 1280
Kép forrása: pixabay.com
 
Az ötödik ülés az ökumenikus ifjúság projektjeivel és vállalásaival folytatódott és témája a „klímaigazságosság”, climate justice volt. Különböző ökumenikus ifjúsági szervezetek tagjai saját vállalásaikról és céljaikról számoltak be a területen – köztük a legutóbbi Roman Juriga-díjas norvég Greenhouse ifjúsági gyülekezet vezetője is. Ez a gyülekezet példával jár elöl abban, hogy életmódváltással is alternatívát kíván a fogyasztói társadalommal szemben. A résztvevők többsége kiemelte: a klímasemleges, környezetbarát életmód jelenleg Európában inkább kiváltság, luxus, mint mindenki számára megvalósítható alternatíva. Ennek a figyelembevételére szólítottak fel: nem tehetjük meg, hogy a klímaváltozás egy újabb olyan üggyé váljon, ami megosztja a társadalmat, gyülekezeteinket – különösen nem, ha ez tovább erősíti a gazdag-szegény ellentéteket.
 
A hatodik, záró ülésen kitekintettünk az ECEN jövőjére, a következő év programjaira. Ezek közül a 2021-es Season of Creation, az ENSZ novemberben, Glasgowban megrendezésre kerülő 26. klímacsúcsa (COP26) és az ehhez kapcsolódó „klímavasárnap”, az Egyházak Világtanácsa 11. nagygyűlése, valamint a 2022-es ECEN találkozó és Roman Juriga díj a legkiemelkedőbbek. A szervezők a gyűlés végén megköszönték az aktív részvételt, és közös imádsággal zárták az alkalmat.
 
 
Írta: Ilosvai Dániel, KRE teológus hallgató
 

Júniusban ismét Ökoest!

Június 16-án kerül sor az Ökogyülekezeti Mozgalom és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület közös ismeretterjesztő előadássorozatának harmadik, online eseményére, amely egyben a tavaszi sorozat utolsó alkalma is. 

ökoest biomimikri

A teremtett világgal való gondos bánásmód mindannyiunk feladata. Az MRE teremtésvédelmi programja, az Ökogyülekezeti Mozgalom előadásokkal, tájékoztató foglalkozásokkal hív minden felelősen gondolkodó embert közös eszmecserére.
 
A sorozat következő programja: 
 
Biomimikri: egy új megközelítés a fenntarthatóság felé
Előadók: 
Neumayer Éva, kertészmérnök, környezeti nevelő, a Magosfa Alapítvány munkatársa
Kurucz Márta, biológia-kémia szakos tanár, környezeti nevelő, a Magosfa Alapítvány munkatársa
Időpont: 2021. június 16. (szerda) 18:00-19:30
Helyszín: Zoom alkalmazás
 
Röviden a tartalomból: 
A biomimikri a természet utánzását jelenti, talán legismertebb példa rá a tépőzár, amit a kutyaszőrbe ragadt bogáncs (igazából a nagy bojtorján termése) alapján találtak ki. A természet néhány milliárd éve fenntarthatóan működik, ez lenne a legnagyobb dolog, amit el lehetne lesni tőle…
 
A Magosfa Alapítvány által koordinált nemzetközi BioLearn projekt keretében a biomimikri fenntarthatóság fókuszú világát igyekeztünk felfedezni és másoknak is segíteni ebben a kalandozásban: oktatási modulokat írtunk és rengeteg biomimikri példát gyűjtöttünk össze.
 
Előadásunkban bemutatunk példákat, a biomimikri legfontosabb területeit, és kipróbálunk a modulokból néhány játékot.
 
 
Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amit ezen a linken lehet megtenni: 

https://forms.gle/2vC1H88S6YeRNBAm8

Jelentkezési határidő: 2021. június 16. 12:00
A belépéshez szükséges információkat, elérhetőségeket az előadás előtti estén, illetve aznap küldjük el a jelentkezés során megadott email címekre.
 
Facebook esemény: ITT

 

 
 
Mindenkit szeretettel várunk!
 
KRE Teremtésvédelmi Műhely (Ökogyülekezeti Mozgalom),
Magyar Környezeti Nevelési Egyesület

Klímasemleges Magyarország 2050 Konferencia

A Klímasemleges Magyarország 2050 Konferencia apropóját a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény egy évvel ezelőtti – 2020. június 3-ai – elfogadása szolgálja, amely kitűzte a magyar 2050-es klímasemlegességi célt. Ezen felül várhatóan 2021 során kerül elfogadásra a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia, vagyis hazánk 2050-ig szóló hosszútávú klímastratégiája.
Ezen dokumentumok adják a magyar klímasemlegességi törekvések keretrendszerét, azonban ezeket konkrét ötletekkel és lépésekkel szükséges feltöltenünk. A Klímasemleges Magyarország 2050 Konferencia fő célközönsége elsősorban az igazságos klímasemleges átmenet gazdasági és társadalmi kulcsszereplői Magyarországon, azonban az egynapos esemény a legszélesebb nyilvánosság számára is releváns üzeneteket kíván közvetíteni.
shutterstock 371506588 kisebb méret
Kép forrása: shutterstock.com

Az eseményen többek között felszólal Frances Way, Steiner Attila, Ürge-Vorsatz Diána, Schmuck Erzsébet, Jelasity Radován, Bartal János és még sokan az igazságos klímasemleges átmenet kulcsszereplői közül. Református Egyházunkat a 4. szekcióban (A nem kormányzati szféra lehetőségei és felelőssége a klímasemlegesség elérésében) Kodácsy Tamás, a KRE ETKI Teremtésvédelmi Műhelyének vezetője képviseli.
 
Időpont:  2021. Június 3. 9:00-16:00
Helyszín: Zoom platform
A konferencia nyelve magyar és angol, szinkrontolmács végig biztosított.
 
Program és regisztráció: https://www.klimasemlegesseg2050.hu/

Hit és tudomány: a transzcendens és az algebrai világ kapcsolata és egysége

Ezzel a címmel tartott előadást Dr. habil. Kodácsy Tamás, a KRE-ETKI Teremtésvédelmi Műhely tudományos főmunkatársa a „Kétely, Megismerés, Bizonyosság” címet viselő online konferencián, amelyre 2021. május 10-én Teams-en került sor a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Gál Ferenc Egyetem közös szervezésében.

hands 5216585 1280Forrás: pixabay.com

Az előadás a YouTube-on visszanézhető: 
 
Forrás: gfe.hu
 

Idén is tekerjünk el a Holdig!

A Pécsi Tudományegyetem 2021-ben második alkalommal szervezi meg a MOON BIKE néven futó kerékpáros, egészségtudatos életmódra és környezeti fenntarthatóságra ösztönző programsorozatát, amelyhez a KRE Teremtésvédelmi Műhelye is csatlakozott.

PTE MOONBIKE

 
A kihíváshoz május 15-től bárki csatlakozhat a projekt Facebook oldalán. A tekerés szerelmeseinek nincs más dolguk, mint kerékpáros applikáció segítségével a megtett távot screenshot kép formájában, üzenetben vagy bejegyzésként elküldeni a @ptemoonbike Facebook oldalára. Ha szobakerékpáron vesznek részt a kihívásban, a kilométeróra kijelzőjének fényképét kell feltölteniük.
 
Károlis indulóként a feltöltött képekhez használják a #KRE hastag-et, hogy számolni tudjuk a károlisok által letekert kilométereket.

Ebben az évben részkihívásokkal, kitelepülésekkel is készülnek a szervezők, melynek során adott hétvégéken bizonyos távok megtételére biztatják ténylegesen vagy virtuálisan a résztvevőket, melyek teljesítését külön nyereményekkel jutalmazzák.
 
A cél - a tavalyi rekordokat megdöntve - két hónap alatt biciklivel vagy szobakerékpárral megtenni a Föld-Hold távolságot, azaz összesen 384 400 km-t, valamint a kihívás teljes időtartama alatt elérni az 1 millió kilométert.  A legzöldebb hazai egyetemként a PTE kiemelt célja a szabadidő hasznos eltöltése és az egészségmegőrzés mellett, a környezetbarát kerékpáros közlekedés népszerűsítése. 
 
A hetente legalább két távot beküldők között nyeremények kerülnek kisorsolásra, a kihívás végén pedig a legalább 10x posztolók és összesen legalább 150 km-t teljesítők között értékes ajándékok találnak gazdára.
 
Kerékpározásra fel!
 
További részletek:

Információ

Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalom

E-mail: info@okogyulekezet.hu

Telefon: +36-30/453-2950

Postacím: 1146, Budapest, Abonyi u 21.

Internet: www.okogyulekezet.hu

Facebook: www.facebook.com/Okogyulekezet

 

 „There isn’t a Planet B! - CSO-LA/2017/388-137. A honlap az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Tartalmáért az Ökogyülekezeti Mozgalom felel, és azok nem szükségszerűen egyeznek meg az Európai Unió véleményével.”

Kövess minket

 

Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form