Mind nagyobb hangsúlyt kap a magyarországi keresztény egyházaknál a teremtésvédelem: a környezettudatos szemlélet, az energiatakarékosság főleg az utóbbi több mint egy évtizedben hódított teret. Jellemző, hogy a különböző egyházak egymással, sőt a világiakkal is együttműködnek a természet védelmében. A zöldszempontokat nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban, akár a fejlesztéseknél is szem előtt tartják.
Az elmélet gyakorlatba való átültetése szempontjából jelentős mozzanat volt, hogy 2012-ben Fóton és Csabdiban mintakertet hoztak létre. A programban a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület mellett aktív szerepet vállaltak a helyi katolikus és református egyházközségek is. A kertek a gyümölcsész programban jöttek létre, amelynek elsődleges célja a Magyarországon őshonos gyümölcsfafajták megőrzése.
Az első ökológiai témájú enciklika
A gyerekek környezettudatosak
A Caritas in Veritate Bizottság együttműködik a Ferenc pápa által életre hívott Global Catholic Climate Movement szervezettel, amely többek között Laudato si’ (LS) animátor képzéssel foglalkozik. Az LS-animátor az Áldott légy pápai enciklika „nagykövete”, aki elmélyült tanulás során ismeri meg az enciklika tartalmát, és gyakorlati vizsga során mutatja be, hogy cselekedni is képes. A LS-animátor tanfolyam magyar nyelvre fordításán dolgoznak, az első hazai tanfolyamok várhatóan 2022-ben indulhatnak.
Szerteágazó kezdeményezések
Emellett a Magyar Református Szeretetszolgálat által 2009 óta minden évben megrendezett, 15-20 ezer önkéntes részvételével megvalósuló Szeretethíd program (Kárpát-medencei református önkéntes napok) kiemelt területe a környezetvédelem. Többek között parókiaudvarokat, temetőkerteket, iskolakerteket és azok környékét gondozzák, ültetik be ilyenkor a jelentkező közösségek.
Takarékoskodnak az energiával
– Továbbá hangsúlyozza Isten megbízását, tehát a felelősség vállalását és viselését, hiszen az Úr reánk bízta ezt a teremtett világot. Teológus hallgató koromban én is tanultam ökoteológiát. Ez a tantárgy és képzés az elméleti síkon való gondolkozásba vezette be a hallgatókat, míg a teremtésvédelem a gyakorlatra irányítja a figyelmet – fogalmazott Györgyi Zsolt. Hozzátette: jó és hasznos kezdeményezés a teremtés hete, amit sok éve szeptemberben és októberben tartanak meg. Ezeken a heteken Isten megbízását adják tovább a híveknek, és ezzel erősítik meg elköteleződésüket a Teremtővel.
Györgyi Zsolt kiemelte, hogy a környezetvédelem nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is fontos.
Az élet Isten ajándéka
A teremtésvédelem téma lesz a világtalálkozón
Az Ökogyülekezeti Mozgalom évről évre részt vesz színes programkínálatával a Művészetek Völgyének tematikus udvarában. Azonban idén júliusban programjainkat - egy előadás és egy kerekasztal beszélgetés kivéletével sajnos törölni kellett. Az alábbiakban az „Isten teremtésbe szőtt bölcsessége” kerekasztal beszélgetésről készült beszámolót olvashatják Szűcs Veronika Eperke tollából.
- Mi a biodiverzitás?
- Miért fontos?
- Hogyan tehet a keresztyén ember a biodiverzitás megőrzéséért?
- Hogyan és milyen szinteken kell figyelnünk a biodiverzitásra?
- A biodiverzitás megőrzésében milyen egyensúlyban legyen a gazdaság és erkölcs?
- Hogyan hat a biodiverzitás megőrzése az emberi diverzitásra és a szociális igazságosságra?
A Green Policy Center és az Egyensúly Intézet által június 3-án szervezett nemzetközi ’Klímasemleges Magyarország 2050’ konferencián Dr. Kodácsy Tamás, a Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalmának elnöke és a KRE Teremtésvédelmi Műhely tudományos főmunkatársa panelrésztvevőként vett részt. Az eseményről készült beszámolót tesszük közzé az alábbiakban, amely megjelent a greenpolicycenter oldalán.
A Green Policy Center és az Egyensúly Intézet által június 3-án szervezett nemzetközi ’Klímasemleges Magyarország 2050’ konferencia egyedülálló rendezvény volt Magyarországon: a hazai klímasemlegességi cél elérése érdekében egy rendezvényen szólaltak fel kormánypárti és ellenzéki politikusok, hazai és külföldi állami vezetők, szabályozó hatóságok, szakmai szövetségek, multinacionális nagyvállalatok és szakszervezetek döntéshozói, illetve civil szervezetek és történelmi egyházak képviselői is. Az esemény így lehetőséget biztosított arra, hogy lássuk: a klímasemlegesség elérése közös célunk, és hajlandóak vagyunk közösen tenni érte.
„Magyarország egy évvel ezelőtt az elsők közt iktatta törvénybe, hogy 2050-re klímasemleges lesz. A törvény elfogadásával a célok kitűzésének ideje lejárt, ami pedig most jön, az a megvalósítás kora.” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Huszár András, a Green Policy Center igazgatója a június 3-án tartott Klímasemleges Magyarország 2050 konferenciát.
Az Egyensúly Intézet és a Green Policy Center által rendezett online konferencia többek közt azért jött létre, hogy erősítse a 2050-es klímasemlegességi cél társadalmi, gazdasági és politikai konszenzusát, és elősegítse ezen területek együttműködését. Az egész napos rendezvény során összesen 32 olyan felszólaló előadását és párbeszédét hallhattuk, akik meghatározó szereplői az állami, vállalati és nem-kormányzati szférának hazai, illetve nemzetközi szinten, mint Botos Barbara Klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár, Schmuck Erzsébet az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke vagy Kerpel-Fronius Gábor, Budapest Főpolgármester-helyettese.„A klímasemlegesség elérése óriási erőfeszítéseket igényel hazánkban és globálisan is. Ugyanakkor az átmenet megvalósítható.” – hangsúlyozta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezet Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója. Ürge-Vorsatz Diana klímaszakértő szerint ahhoz, hogy a megvalósítás igazságos és hatékony legyen, a szakpolitika ne az egész társadalom, hanem a lakosság leggazdagabb 10%-ának a kibocsátás-csökkentésére fókuszáljon. A kapcsolódó panelbeszélgetés során a résztvevők kijelentették, hogy az igazságos átmenetnek a végeredmény tekintetében csak nyertesei lesznek, azonban az odavezető úton bőven akadnak vesztesek is. Ezért a méltányos zöld átmenet európai uniós és magyar szempontból is a következő évtizedek egyik legfontosabb kihívása.
„Az átmenetben gazdasági szempontból is egyre erősebben vagyunk érdekeltek.” – jelentette ki előadásában Gyura Gábor, az MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezetője. Az előadást követő panelbeszélgetésben az üzleti szektor szereplői egyetértettek abban, hogy a gazdasági szférának kiemelt szerepe van a klímasemlegesség elérésében. Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint nem csak azért, mert innovatív megoldásokat tud kidolgozni megfelelő állami ösztönzők mellett, hanem mert már maguk a vállalatvezetők és az alkalmazottak is elkötelezettek a környezetbarát megoldások mellett. Elhangzott ifj. Chikán Attila, a Magyar Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnökétől, hogy az üzleti szféra a gazdasági sikerben érdekelt, de azok a vállalatok, akik nem zöldrefestés miatt tűzik zászlójukra a zöldítést, hanem azt valóban beépítik a működésükbe, komoly versenyelőnyökhöz juthatnak.
A nem-kormányzati szféra szereplői az üzleti szektor képviselőihez hasonlóan hangsúlyozták az állami ösztönzés fontosságát a szemléletformálás tekintetében. Az átmenetben a civilek mostani legnagyobb felelőssége a mozgósítás és a közösségépítés, amiben meghatározóak azok a kapcsolódási pontok, amik kézzelfoghatóvá teszik a klímaváltozást az egyén számára Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének Ügyvezető elnöke és Sipos Katalin, a WWF Magyarország Igazgatója szerint. Ebben a panelben is esett szó az igazságos átmenetről: mivel a szegényebb országok -és társadalmi rétegek sérülékenyebbek a klímaváltozás hatásaival szemben, elengedhetetlen a probléma méltányos és szolidáris kezelése, ebben pedig az egyházaknak is kiemelt szerep jut Székely János, szombathelyi Megyéspüspök és Kodácsy Tamás, a Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalmának elnöke szerint.
A regionális együttműködési lehetőségek terén Örlős László, a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Ügyvezető igazgatója és Gabriela Fischerova, a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának Éghajlatváltozási főigazgatja egyetértettek abban, hogy a V4 országai hatalmas potenciállal rendelkeznek a fenntarthatósági, különös tekintettel a klímapolitikai partnerség vonatkozásában. A kihívás a lehetőségek gyakorlatba történő átültetésében rejlik, amely során a Stelios Grafakos, a Global Green Growth Institute Vezető közgazdásza szerint jelentős szerep hárul az üzleti szféra, a civil társadalom és a tudományos élet képviselőire. A kormányzatok feladatai között kiemelték a megfelelő társadalmi konzultáció szerepét, illetve a pozitív ösztönzők regionális áramlásának fontosságát. A résztvevők szerint egymás kölcsönös erősítése és a klímakérdés közös kezelése által a V4 jó példaként szolgálhat más régiók (például a nyugat-balkáni országok) számára a klímasemleges átállásban.
„A megfelelő intézményi keretek biztosítása kulcsfontosságú a klímasemlegességi cél megvalósításában. Annak érdekében, hogy az átmenet hatékony legyen, a nemzeti szintű szakpolitikákat a nettó zéró kibocsátásból visszafelé kell származtatni.” – hangsúlyozta Sharon Turner, a University College London vendégprofesszora. Emellett a kötelező erejű intézkedések (lásd. klímatörvény) megakadályozzák a visszalépést, miközben komoly példát közvetítenek a társadalom felé. A többek között Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensének részvételével zajló panelbeszélgetés során a résztvevők kiemelték a civil társadalom szerepének fontosságát az éghajlatváltozással kapcsolatos komolyabb intézkedések meghozatala mögött. Továbbá hangsúlyozták, hogy különösen lényeges a tudomány és a döntéshozatal közötti szorosabb együttműködés, amely a COVID-járványhoz hasonlóan – de annál még sokkal inkább – a klímaválság kezelésében is kiemelt jelentőségű kell, hogy legyen.
Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója záró beszédében úgy fogalmazott, „A konferencia lehetővé tette azt, ami ritka kincs Magyarországon; „egyaránt felszólalt kormánypárti és ellenzéki politikus, magyar és szlovák, egy multinacionális cég és egy szakszervezet vezetője, egy jegybanki döntéshozó és a Bankszövetség elnöke, a katolikus és a református egyház képviselői. Az esemény így lehetőséget biztosított arra, hogy lássuk: a klímasemlegesség elérése közös célunk, és hajlandóak vagyunk közösen tenni érte.”
Az eseményről készült videófelvételek a Green Policy Center YouTube csatornáján lesznek elérhetőek hamarosan. A résztvevők teljes névsora, a részletes program, valamint további tudnivalók a konferencia honlapján érhetők el.
Forrás: Nyírő Fanni, greenpolicycenter.com
Képek forrása: Green Policy Center
Dr. Kodácsy Tamás panelrésztvevőként vett részt a 4 es szekció-ban: Nem kormányzati szféra. A panelbeszélgetés felvétele itt megtekinthető: