A szabadság nem függetlenség

 ^{Kép forrása: Schléger László/Csillagpont}

Központban a szabadság állt, amelyet több szempontból is körüljártunk, az előadó kulcsmondatként pedig megállapította, hogy tökéletes szabadság nem létezik. Először is különbséget kell tenni aközött, hogy szabadok vagyunk valamire, vagy szabadok vagyunk valamitől. Míg az előbbi inkább gondolatokra, tettekre vonatkozik, addig az utóbbit negatív dolgokra használjuk, például függőségekre vagy betegségre.

 

A nyelvészet után filozófiai szabadságról esett szó, ehhez pedig az előadó Hegel elméletét hozta fel, miszerint a szabadság a felismert szükségszerűség. Ez annyit tesz, hogy addig nem érezhetjük magunkat szabadnak, míg el nem fogadjuk a korlátainkat. Ez a fajta ellentmondásosság a keleti filozófiában is felfedezhető, például a taoista jin-jang elméletben.

Következett a jogi értelmezés, ehhez pedig többek között a francia forradalom Emberi és polgári jogok nyilatkozata került megemlítésre.

 

Ezt követően felmerültek azok a dolgok, amelyektől az ember függ, ilyenek például a társadalmi normák, hagyományok, vagy a származás. Ehhez kapcsolódott a szuverenitás is, amelyről néha le kell mondanunk más előnyök érdekében.

 

 

Ezt követően az előadó szemléletes példákkal támasztotta alá, hogy miért nincs abszolút szabadsága sem az akaratnak, sem a gondolatoknak, sőt tulajdonképpen semminek. Az előadás tanulsága mégis az volt, hogy teljes szabadság ugyan nem létezik, de ez nem is baj. Szükség van korlátokra akár a művészetekben, akár a közös együttélés során. Van szabadság, csak nem mindenre.

 

Ágoston Noémi