Mutass példát 2024-ben is!

A Föld napja hetének vége felé közeledve egyházunk teremtésvédelmi munkacsoportja ismét meghirdeti az ökogyülekezeti pályázatot, amelynek célja, hogy közösségeinkben ne csak a két kitüntetett héten - a Föld napja időszakában valamint a Teremtés hetén - figyeljünk a teremtett világ jóllétére. „Think globally, act locally” azaz „Nézz körül a világban és láss munkához otthon!” (fordította Gadó György Pál) – a Föld napja akcióterv egyik jelmondata. Ahogy környezetünk állapota miatti aggodalmunk nem korlátozódik egyetlen napra, keresztyén felelősségünknek is túl kell mutatni egy-egy gyorsan teljesíthető kihíváson, és sokkal inkább egyfajta általános hitbeli elköteleződésben kell megjelennie, amely életvitelünkben, egyházi közösségeinkben is megmutatkozik. Erre az egész évben folyamatos, közös munkálkodásra hív a Teremtésvédelmi Kutatóintézet és az Ökogyülekezeti Mozgalom.

 

A mélyülő ökológiai-gazdasági-társadalmi válság előidézőinek egyike a fenntarthatatlan termelési és fogyasztási módok terjedése. Megoldásához globális léptékű közös szándék, összefogás és cselekvés kell. A fogyasztói szokások módosítása nem könnyű, hiszen a viselkedést egyéni tényezők és rendszerszintű problémák egyaránt meghatározzák, de éppen a keresztyéneknek kell példát mutatni abban, hogy életük középpontját ne a válságot előidéző túlfogyasztás, ne az anyagi javak jelentsék. Ráadásul a kisebb környezetterheléssel járó életmód felé történő elmozdulásban egyre több kutatás hangsúlyozza a közösségek fontosságát. A közösség lehetővé teszi a közös tanulást, támogatóan hat a tagjaira, újabb és újabb lépésekre ösztönöz, ezért a környezettudatos életmódra való áttérésben és fenntartásában is meghatározó segítséget nyújthat. A közösségek azon kívül, hogy összetartozást biztosítanak és támogatást nyújtanak tehát még ösztönzőleg is hatnak az egyénekre, akiket segít a tudat, hogy körülöttük mások is hasonlóan gondolkodnak. Az attitűd változtatáson felül aggodalmaink és gondolataink megosztásában is nagy jelentősége van egy támogató csoportnak. Egy 2018-as felmérés eredményei arra is rámutatnak, hogy a közösség szerepe annyira fontos, hogy egy környezettudatosságot támogató közösség hiányában akár még egy online csoport is jelentős támogatást nyújthat.

Az ökogyülekezeti címre olyan keresztyén gyülekezetek, egyházi közösségek, intézmények, (óvodák, iskolák, kollégiumok, felsőoktatási intézmények, idősek otthona stb.) jelentkezhetnek, amelyek számára fontos a teremtett világ megóvása. Az ökogyülekezeti címhez oklevél és az ökogyülekezeti logó használatának joga jár.

Ökogyülekezeti díjra is pályázhatnak azok a közösségek, akik legalább három éven keresztül megvalósítanak egy általuk kidolgozott teremtésvédelmi programot. Az ökogyülekezeti díjhoz egyidejűleg az ökogyülekezeti címre is jelentkezni kell. A pályázatokat az Ökogyülekezeti Tanács bírálja el. Az Ökogyülekezeti díj az oklevélen és logó használatának jogán felül egy plakettben fejeződik ki, továbbá jogosult a közösség arra, hogy honlapjukon, intézményeikben közzé tegyék a “díjazott ökogyülekezet” megjelölést. 

Hogyan válhat közösségünk ökogyülekezetté?

Az ökogyülekezetek önkéntes alapon betartják az alábbi alapvető célokat, mind lelkiekben, mind a gyakorlatban.

  • Megünneplik a Teremtés hetét (szeptember utolsó vasárnapjától kezdődő hét).
  • Évente legalább egyszer szabadtéri alkalmat (áhítatot, közös imádságot, éneklést) tartanak.
  • Rendszeresen imádkoznak a teremtett világ megőrzéséért.
  • Gyönyörködnek az ajándékba kapott teremtett világ szépségében.
  • A teremtett világ megőrzésében globálisan gondolkoznak és lokálisan cselekednek.
  • Erőforrásainkat mértékletesen és takarékosan használják.
  • Teremtett társainkra, a növényekre és állatokra is tekintettel vannak.
  • Krisztusi szeretettel fordulnak a gyengék és elesettek felé.
  • Hétköznapi működésükben és szolgálataikban is törekszenek a teremtésvédelemre, például: (újrapapírt használnak, kétoldalas nyomtatásban; elsősorban elektronikus levelezést folytatnak; felhívják a figyelmet a felesleges nyomtatás elkerülésére, energiatakarékos izzókkal világítanak, nem pazarolják a vizet stb.)
  • Vállalják, hogy a teremtésvédelmi eseményekről beszámolnak; a prédikációkat, gondolatokat, imádságokat megosztják az ökogyülekezeti közösséggel; a KRE Teremtésvédelmi Kutatóintézet és MRE Ökogyülekezeti Mozgalom programjaiba bekapcsolódnak.

Jelentkezési határidő: 2024. szeptember 20.

Beküldési cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

További információk: www.okogyulekezet.hu; facebook/okogyulekezet; Instagram/Okogyulekezet

Jelentkezési lap INNEN letölthető. Tájékoztató anyag ITT található.

Previous Next

ECEN Nagygyűlés 2023

Fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte az Európai Keresztyén Környezetvédelmi Hálózat

 „A teremtés minden része számít”

Roskilde, Dánia, 2023. augusztus 31. – szeptember 3.

 

Az Európai Keresztyén Környezetvédelmi Hálózat (European Christian Environmental Network/ECEN) 2023. augusztus 31. és szeptember 3. között a dániai Roskildében tartotta nagygyűlését több mint 80 fő részvételével, akik mintegy 25 különböző ország egyházaiból érkeztek.

Hálásan köszönjük a dániai vendéglátó egyházak szívélyességét és nagylelkű vendégszeretetét, különösen a roskildei Sankt Jørgensbjerg gyülekezet kedvességét. Bátorítást és kihívást jelentettek számunkra a fehéroroszországi és ukrajnai kollégáink különleges beszámolói, akik nehéz helyzetben is hűségesek elhívásukhoz, és szem előtt tartják a teremtésvédelem egyházon belüli és össztársadalmi jelentőségét egyaránt. Reményt adnak egy jobb élethez és hozzájárulnak a béketeremtéshez azáltal, hogy a fenntartható jövőre nevelést kínálnak minden generáció számára az egyházon belül és kívül. Hallottunk remek helyi egyházi programokról Dániában, és láttuk annak jó gyümölcseit, valamint a programvezetők elkötelezettségét, akik megfogalmazták azt is, hogy mennyire fontos tanulni az ECEN-en belül egymástól.

Az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) A teremtés minden része számít” című vitaanyaga adta a konferencia alapját. A dokumentum két része, „A relációs ökoteológia” és „Az európai zöld megállapodástól a zöld gazdaságig” keretezte tanácskozásainkat.

A közgyűlés Máté evangéliumának szavaira reflektált: „Ti vagytok a föld sója” (Mt 5,13) és „Ti vagytok a világ világossága” (Mt 5,14). Az ige emlékeztet minket arra, hogy keresztyénként feladatunk van bolygónk megőrzésében, és hogy gyakorlati módon kapcsolódjunk be ebbe a szolgálatba mind egyházi, mind helyi közösségeink révén. Ezzel példát mutathatunk, és egyben megoszthatjuk jó ötleteinket, hogy előnyösen hassunk a szélesebb társadalomra is.

A fiatalok nagyban hozzájárultak a konferenciánkhoz. Biztatjuk egyházainkat, találjanak módot arra, hogy a fiatalok hallathassák hangjukat, és tegyék lehetővé, hogy befolyásolhassák a döntéseket, valamint törekedjenek arra, hogy a fiatalok is részesei legyenek a jövőbeli ECEN küldöttségeknek.

Teológusok, egyházvezetők, környezeti szakemberek és politikusok hozzászólásaikkal segítették a nagygyűlés tanácskozásait és eredményeit.

Nem kerülheti el figyelmünket, hogy a tűzvész, az árvíz, az éhínség és a migráció problémái egyre sürgetőbbé válnak egész kontinensünkön, ezért mindenképpen olyan emberekre van szükségünk, akik teljesen elkötelezettek társadalmunk megváltoztatásában. Támogatunk és bátorítunk minden egyházat, aki fellép az igazságtalanság ellen, és reményt ad közös jövőnk számára.

A résztvevők örömmel fogadták az Egyházak Világtanácsa (2022), valamint az Európai Egyházak Konferenciája (2023) közelmúltban lezajlott nagygyűléseinek nyilatkozatait, melyekben mindkét szervezet tagegyházai hangsúlyosan elköteleződtek a teremtésvédelem és a klímaigazságosság mellett.

Látva ezeket az elköteleződéseket, az ECEN nagygyűlés arra kéri az egyházakat, hogy támogassák ezeket a célokat. A tapasztalatok megosztása, a hálózat építése nélkülözhetetlen építőkövek egyházaink cselekvőképességének növeléséhez és fenntartásához. Az ECEN továbbra is az a tér marad, ahol helye van a jó ötletek és gyakorlatok megosztásának és támogatásának, inspirálva szakemberektől, teológusoktól, egyházvezetőktől, és a gyakorlatban tevékenykedő emberektől.

Kérjük az egyházakat, hogy támogassák az ökoteológia, valamint az egyházi ökomenedzsment gyakorlati lépéseinek további fejlesztését és ezek terjesztését. Kérjük, hogy hogy ökumenikus közösségünk szerves részeként támogassák az ECEN-t.

Az ECEN különböző európai országok egyházainak és keresztyén hívőinek hálózataként a környezeti kérdésekkel kapcsolatos szolgálatot segíti, melyet 1998-ban alapítottak. 2014-ben Balatonszárszón tartották a 10. nagygyűlést. A mostani nagygyűlésen többek között jelen volt Szűcs Kinga evangélikus teológus, aki a kommunikációért felelt, Kodácsy Tamás református lelkész pedig a teológiai munkacsoportot vezette. A nagygyűlés Kodácsy Tamást a következő ciklusra megválasztotta öttagú elnökségébe, melynek tagjai lettek még Corinne Bitaud (Francia Protestáns Egyház), Kilian Dörr (Romániai Evangélikus Egyház), Henrik Grape (Svéd Egyház), és Stephen Taylor (Anglikán Egyház, Egyesült Királyság).

Teremtés hete 2023

A Teremtés hetét 2023-ban szeptember 24. és október 1. között ünnepeljük, melynek témájául a vizet jelölte ki az Ökumenikus Teremtésvédelmi Munkacsoport.
"Áradjon az igazság, mint a víz!" Ámósz próféta könyve 5. rész, 24. vers
 
Segédanyag letölthető ITT
Plakát elérhető ITT

Nincs protestáns erdő

Kodácsy TamásA „Sustainable Preaching” (Teremtésvédelmi igehirdetés) nemzetközi projekt egy már működő programra és honlapra épül, amelyet 2010-ben indított útjára a kb. 1.7 millió hívőt tömörítő Hessen-Nassaui Protestáns Tartományi Egyház teremtésvédelmi központja, a ZGV (Zentrum Gesellschaftliche Verantwortung, Evangelische Kirche in Hessen und Nassau). A fenntarthatóság és a bibliai üzenet összekapcsolására jött létre a német nyelvű www.nachhaltig-predigen.de weboldal, majd angol változatát 2018-ban indították útjára www.sustainable-preaching.org címen. Ezen a nemzetközi oldalon különböző országok teológusai osztják meg igehirdetési vázlataikat és gondolataikat, valamint ezen keresztül ökoteológiai írások is publikálásra kerülnek. Ebbe a programba olyan világszerte elismert teremtésvédelmi szervezetek is bekapcsolódtak mint az A Rocha, ECEN, vagy az ACEN. Dr. Kodácsy Tamáson keresztül meghívást kapott a Károli Gáspár Református Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézete is egy ERASMUS+ programban való részvételre, melynek keretében károlis egyetemi hallgatók is ösztöndíjasként részt vehettek egy teológai teremtésvédelmi konferencián 2023. szeptember 15-19 között a Krétai Ortodox Akadémián.

Kik vagyunk? – Isten gyermekei, a teremtett világ részesei és őrzői. Adtam magamban meg a választ Krétán a 2023-as Teremtésvédelmi Igehirdetés Konferencián. Az előadók az ülés 4 napja alatt különböző válaszokat kerestek erre a kérdésre. A program felütéseként két előadást hallhattunk az ortodox és a nyugati protestáns spiritualitással kapcsolatban.

Augoustinos Mpairaktaris atya a teremtésvédelem kapcsán a felekezeti és teológiai sokszínűség mellett a küldetés és a felelősség közösségét hangsúlyozta. „mivel nincsen katolikus hegy, ortodox tenger vagy protestáns erdő". Az atya előadása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ortodox egyház berendezkedését is megértsük. Teológiájuk s így spiritualitáshoz való hozzáállásuk középpontjában a teremtett világ szentsége áll, melyben Isten mindenhatóságával jelenik meg. Az akadémia maga és elhelyezkedése is ezt az üzenetet szeretné közvetíteni.

Kodácsy-Simon Eszter számos neves teológiai mű tudásanyagát segítségül hívva bemutatta, hogy a teremtésvédelem és az ipari forradalmak (negyediknek kapujában vagyunk) óta végbement változások, kiterjedt hatásuk miatt, már nem csak technológiai kérdések témakörébe tartoznak, hanem a spiritualitás területére is átterjednek folyományaik.

Fontos azonban tisztázni, hogy e kettő nem szemben áll egymással, hiszen, ha a technológia fejlődését (techné területe) nem a pénz és a mohóság hajtaná (étosz területe), hanem az Isten lelke általi felelősség hatná át, akkor azzal helyesen is lehetne élni. Ezzel a gondolattal sikerült az előadónak megteremtenie a hidat a teológusok, vagyis az étosz emberei és a tudósok, azaz a techné gyakorlói közt. Ezen felül bemutatta, hogy a nyugati spiritualizmusban a relációknak mennyire kiemelt szerepe van, így a környezetünkkel ápolt építő vagy romboló kapcsolatunk is meghatározó tényezővé válik.

Kodácsy Tamás előadásában pedig arról hallhattunk, hogy a testté lett Ige és a teremtett világ gondozása, hogyan jelenik meg a gyülekezeti prédikálásban, illetve a gyülekezeti életben. Az előadó gyakorló lelkipásztorként hiteles képet nyújtott arról, hogyan lehet egy gyülekezetben igeszerűen prédikálni a teremtésvédelemről és hogyan lehet ezt a gyakorlatban a gyülekezettel együtt megvalósítani.

Bár a konferencia a teremtésvédelmi igehirdetésről szólt, a részvevők és az előadók csoportja nem kizárólag teológusokból állt. A „nem teológus” résztvevők részéről óriási hozzáadott értéke volt ugyanis annak, hogy a prédikálást, már nem csak, mint az Istenről szóló beszéd művészetét értelmeztük, hanem tetteinkkel, példamutatásunkkal is lehet, sőt kell prédikálni. Élhetünk úgy, hogy azzal Jézust hirdetjük az emberek számára, igaz ez a teremtésvédelem és minden környezetvédelmi megmozdulás párbeszédére is. A konferencián erről a meghirdetett és megélt Jézust mutatta be Antonis Kalogerakis és Ioannis Vourdoumpas.

TengerpartAntonis Kalogerakis előadásában körüljárta, hogy az ortodox akadémia, mint hegyen épített város, a napelemeivel és a gazdaságával hogyan hirdeti a teremtés védelmét.

Ioannis Vourdoumpas előadásában a helyi turizmussal kapcsolatban számolt be és kiemelte milyen fontos téma a fenntarthatóság egy olyan helyen, mely lényegi bejövetelét a turizmusból szerzi, ám egyszersmind veszélyezteti is a hely szépségét és érintetlenségét a túlzott számú szigetre érkező vendég. Előadásán nem csak a teremtett világ megvédésével kapcsolatos elszántságát, hanem az az iránt érzett szeretetét és odaadását is érezhettük.

A megélt, olvasott és prédikált ige egyik lehetséges alkalmazását a Chrisopigi-i kolostorból érkező apácák is be mutatták. Előadásukban a fenntartható spiritualitás alapjául a szubjektív én és a Teremtője közti kapcsolatot vették. Elmondásuk szerint környezetünkben csak akkor tudjuk betölteni az Istentől rendelt feladatunkat, ha először magával a Teremtővel hozzuk rendbe és ápoljuk megfelelően kapcsolatunkat. A relációs viszonyulást nemcsak egy távoli dimenziós isteni szférában hagyták, hanem kiterjesztették az emberi és a természettel ápolt kapcsolatra is: „ahogy kinyitsz egy ajtót, meghatározza, hogyan viszonyulsz az ajtó készítőjéhez is… ha szereted a környezeted az viszont szeret téged”. Nagy kérdés, hogy amennyiben érdektelen vagyok felé és rombolom, vajon a természet hogyan fog viszontválaszolni. A növekvő sűrűségű természeti katasztrófák nem sok kétséget hagynak a felelet felől. Nos ez talán így elsőre „elcsépelt” mosdó-törölköző viszonyulásnak hathat, viszont érdemes egy pillanatra megállni a mondat a felett és végig gondolni, hogy milyen igazságokra mutat rá, mindenféle olvasóban történő bűntudatkeltés szándéka nélkül.

Ezután a szervezők bemutatták nekünk az akadémia tematikus sétányát is. A sétány koncepciójaként tervezéskor Makariosz atya története szolgált. A monda szerint Makarios atya a sivatagban sétálva talált egy koponyát, akitől megtudta, hogy a pokolban lévők lángokkal körbe vannak véve és ami a legrosszabb, hogy egymásnak háttal vannak összebilincselve; így nem látják egymást. A koponya azt is elmondta neki, hogy az egyetlen vigaszt az nyújtja számukra, amikor ő imádkozik értük, mert akkor lazulnak a láncok és újra láthatják egymás arcát. Ez a párbeszéd a szent és a koponya között lenyűgözően fejezi ki, hogy az elhidegült csend és szeparálódás még a pokol lángjainál is rosszabb.

Az akadémia bemutatkozásában a következőket írja a programról: „Plautus azt állította, hogy (Az ember az ember számára farkas). Jean-Paul Sartre pedig még tragikusabban fogalmazott: "L´enfer, c´est les autres" (A pokol a többi ember). Ezzel szemben Makariosz szövege összefoglalja a keresztény hitet, miszerint a pokol nem a másik jelenléte, hanem az embertársunk és a kommunikáció hiánya.” A világ minden tájáról számos művész műalkotása került már itt kiállításra, melyeket ez a téma ihletett.

A művek az embertársaiktól, hosszú távon pedig a környezettől és Istentől való elidegenedésük miatt sokféle helyzetet átélő embert mutatnak be. A Makariosz atya és a koponya közötti párbeszéd, valamint az egész program, a Krétai Ortodox Akadémia azon küldetését fejezi ki, hogy helyszínül szolgáljon az interperszonális és interkulturális beszélgetések számára. Az akadémia vezetőségének meggyőződése, hogy a párbeszéd a legmegfelelőbb eszköz a problémák megoldására. A történet és a hely kialakítása organikusan illeszkedett a konferencia témájához és az elérendő cél megvalósítását is előre irányozta.

Zárásként, mint a konferencia hangulatának abszolút megalapozóját, a hely varázsát emelném ki. Az ott töltött idő alatt sokszor visszhangzott bennem egy ének „olyan örömöt, mint a tenger, olyan örömöt kaptam Tőled Istenem…” Ezt nem csak a tenger folyamatos, néha szelíd néha erőteljesebben morajló zúgása váltotta ki, hanem sokkal inkább annak a reménye, hogy jelenlétünk Krétán, a szigeten, mely európai civilizációk bölcsője volt, számunkra is a teremtésvédelem komolyanvételével egy új aranykor bölcsőjévé válhat. 

Kép, szöveg: Balog-Takács Klaudia, KRE HTK PhD hallgató

 

Teremtésvédelmi programok a Művészetek Zöldje Udvarban, a Csillagpont Református Találkozón és gyülekezeti hittantáborokban 2023-ban is

Július 21-25. között minden nap 9:00 18:00-ig a Teremtésvédelmi Kutatóintézet is gazdag programokkal színesítette a kapolcsi Művészetek Völgye Fesztivált, a Művészetek Zöldje Udvarban. 

1690987081742

Ezt követően július 29-ig a Csillagpont Református Fesztiválon tartotta meg izgalmas programjait, a zánkai Erzsébettábor területén. A Bibliai idők emberének táplálkozási szokásairól szóló előadás kapcsán az egészséges és fenntartható táplálkozás ismérveit is bemutattuk, Dr. Victor András tanár úr, az Ökogyülekezeti Mozgalom tanácstagja ismeretterjesztő előadást tartott „Jézus és az étkezés” címmel.  Mobil szabadulóláda játékok nyújtottak interaktív tanulási lehetőséget a klímavédelem, fenntartható fejlődési célok tárgykörében. A Hétpecsétes titkokat rejtő menetleveles túrán résztvevők számos kvízkérdést, keresztrejtvényt, ismeretterjesztő anyagot ismertek meg és tájékozódtak a komposztálás elméleti és gyakorlati tudnivalóiról. Interaktív természettudományos kísérleteken keresztül modelleztük le a környezeti és egészségügyi problémákat, mikroszkópos workshopon fedeztük fel a bennünket körülvevő világ érdekességeit.  A teremtésvédelmi imaösvény lelki elmélyülésre adott alkalmat, a közösségépítő társasjáték workshop nagy népszerűségnek örvendett az egyetemisták körében.

A felkínált programok azonban nemcsak a középiskolás és egyetemista korosztály számára érdekesek, de a hittantáborokban is népszerűek, ahol az óvodás korosztály környezeti nevelésétől egészen a középiskolásokig aktívan részt vettek a fiatalok az ismeretszerzésben.

Információ

Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalom

E-mail: info@okogyulekezet.hu

Telefon: +36-30/453-2950

Postacím: 1146, Budapest, Abonyi u 21.

Internet: www.okogyulekezet.hu

Facebook: www.facebook.com/Okogyulekezet

 

 „There isn’t a Planet B! - CSO-LA/2017/388-137. A honlap az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Tartalmáért az Ökogyülekezeti Mozgalom felel, és azok nem szükségszerűen egyeznek meg az Európai Unió véleményével.”

Kövess minket

 

Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form