Hírek

Kálvin, mint ökoteológus - Beszámoló egy KRE Tréningheti előadásról

Hírek 2021. május 04.

Dr. Kodácsy Tamás ezzel az anakronisztikusnak ható címmel hirdetett előadást a tavaszi Károli Közösségi Napok keretében (KRE Tréninghetén) 2021. április 8-án, ami sok kíváncsi teológust vonzott be az online felületre, de az egyetem más hallgatói is érdeklődtek.

^{Kép forrása: pixabay.com}

Kálvin ökotelógusi mivoltát persze nem ő maga, hanem korunk ajándékozta neki. Bogárdi Szabó István az első ökoteológusként aposztrofálja, míg John Foster felveti, hogy adhat-e Kálvin szemlélete korunkban új színezetet a témával foglalkozóknak. A válasz természetesen igen, hiszen máskülönben nem született volna ebből előadás.

Kálvin volt az, aki elsőként szervezte meg a szemétszállítást szolgálati területén, Genf városában – a korban igen innovatív tette csak az egyik, amely őt ökoteológussá emeli. Emellett hangsúlyos a természetről alkotott képe, ami etikai alapot nyújt az emberek számára, hogyan is érdemes hozzáállni a környezetvédelem témájához.

Kálvin szerint a világ, annak minden elemével, így a természet: Isten dicsőségének színtere – ahol az embert felelősséggel látta el Teremtője. A természet tehát nem önagában áll, hanem túlmutat önmagán – magára Istenre mutat. Ez kiléptet az emberközpontú gondolkodás szűk teréből és kitágítja az értelmet, a világ tehát az Isten-látás színtere, ez ad célt a természet létezésének és ilyen módon annak megvédésének is. Az embert Isten dicsősége színterébe helyezi társteremtőként, de semmiképp nem leuralóként. Az ember helyes magatartása ebben a felállásban egyedül a hálás jelenlét abban teremtettségben, ami önmagán bőven túlmutat. Kálvin az ember feladatát a természet szemlélésében, nem pedig meghódításában látja.

Keresztyén gondolkodásunk szerint – ellentétben a keleti filozófiákkal – Isten és a természet nem egy és ugyanaz. Ám ez abba a toxikus gondolkodásba torkollhat, hogy ha Isten nem ugyanaz, mint a természet, akkor ki lehet azt zsákmányolni – hiszen nem közvetlenül Isten megrablására történik kísérlet. Helyes keresztyén hozzáállásunk a sáfárság gondolatkörében van elrejtve.

Kálvinnál a sáfárság a mértékletes felelősséget jelenti, amivel az Úr bevonja az embert a teremtett világ iránti gondoskodásába. „Ádám a kert őrzésének feladatát kapta. Isten mindent a kezünkbe adott azzal a feltétellel, hogy takarékosan és mértékletesen éljünk ezekkel a javakkal. Viseljünk gondot arra, hogy mi marad meg. […] Legyen mindenki Isten sáfára mindabban, amit kapott.” A hálás jelenlét egyszerre jelent örömet és takarékosságot, amivel meg tudjuk őrizni a teremtett világ gyönyörűségét. A kérdés az, hogy okos sáfárok leszünk-e?

A közösen használt dolgok, tehát az úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatások (levegő, víz, termőtalaj, stb.) mindenki közös felelősségét képezik. Az etikai alapja tehát az ökológiai felelősségnek abból a hálából adódik, amit az ember a teremtettségben élvezhet – Isten jóvoltából.

Az ökoteológia úgynevezett kontextuális teológia – ami az általa szemlélt kontextusból kiindulva fogalmazza meg üzenetét. Érzékeny az ökológia kérdéseire és erre keres teológiai megfontolású választ. Ám az ökoteológiát valami mégis kiemeli a többi kontextuális teológia közül (fekete, feminista, marxista stb.), mégpedig a közös felelősség, a kiterjedt réteg, akinek szól az üzenet – hiszen senki nem sem mentes az ökológiai felelősségvállalás alól, aki ezen a bolygón él.

Napjainkban is vita tárgya, például az ember szerepe a végidőket tekintve. Egyesek sürgetik, hogy minél hamarabb legyen vége a világnak, hiszen akkor Krisztus második eljövetele hamarabb lesz esedékes, míg mások a megőrzés pártján állnak – a gondolatok mögött az a dilemma áll, hogy vajon hogyan történik majd meg az új teremtés. Vadonatúj lesz az eljövendő világ, vagy újjáteremtett lesz? Az új ég és új föld teljesen új lesz, vagy magán hordozza a jelen nyomait? Mindegy mit teszünk most, vagy egyáltalán nem mindegy?

A legfontosabb dolog, ami Kálvin szemléletéből megszívlelendő korunk számára, az a derű. Hiszen az környezetvédelem a legtöbb esetben letaglózó, mellbevágó híreket közöl – ebben a kontextusban hálával, Istent keresve és abban a tudatban tekinteni a természetre, hogy Isten az, aki a kedvünkre tesz – felszabadító, derűs gondolat.

Egy Kálvinról szóló előadás beszámolóját stílszerű a pápa gondolataival lezárni – Ferenc pápa szerint ugyanis a selejtezés kultúrájában élünk, ami nem csak holmijainkat és szemetünket illeti, de emberi kapcsolatainkat egyaránt. A sáfárság a kezünkben van.

Írta: Bárdos-Blatt Boglárka, KRE teológus hallgató

Az előadás alapjául szolgáló tanulmány: Kálvin, az ökoteológus (ide kattintva elérhető)

Imával a változásért

Hírek 2021. április 30.

A Föld napja alkalmából imaláncot szervezett az Ökogyülekezeti Mozgalom április 25-ére, a Covid pandémiát előidéző helyzetből való kilábalásért fohászkodva. A reggel 6 órától éjfélig tartó közös imaláncban több mint százan vettek részt egy szívvel könyörögve a járványhelyzet elmúlásáért és bölcsességért, hogy tudjuk levonni a tanulságot a jelen helyzetből. Az alábbiakban az írásban beérkezett imádságokat osztjuk meg.

„Egyedül te vagy a föld minden országának Istene, te alkottad az eget és a földet!” (Ézs 37,16)

„Mennyei Édesatyánk,

egyedül te vagy a föld minden országának Istene,

Te alkottad az eget és a földet!

Nincsen más, akihez könyöröghetnénk,

hogy szabadítson meg minket kapzsiságunktól.

Nincsen más, akinek hálát adhatnánk

mindazért a gyönyörűségért, amivel elhalmoztál minket.

Nincsen más, aki megválthatna

minket ökológiai adósságunktól, amivel teremtett társainknak tartozunk.

Nincsen más, akinek megköszönhetnénk

az ökológiai kincseket, amelyekkel elhalmoztál minket.

Nincsen más, aki megszabadíthatna

bennünket üresjáratainktól és szükségtelen felhalmozásunktól.

Nincsen más, aki értelmet adhatna

létünknek, hogy műveljük és őrizzük földünket.

Nincsen más, aki ellen

annyit vétkeztünk, amikor tönkretettük a világot.

Nincsen más, aki Fiát

küldte, hogy megmentse a tönkretett világot.

Kérünk Téged, áldj meg minket és taníts utaidon járni, amelyeket nem mi tapostunk!

Ámen.” - Kodácsy Tamás

Ima a 104. Zsoltár szavaival: A teremtő és megtartó Isten

„Uram, hálát adunk Neked a Földért, a természet minden apró, mégis csodálatos részletéért ugyanúgy, mint a hatalmas hegyekért és mélységes tengerekért.

Kérlek, nyisd fel szemünk ezekre a minket körülvevő csodákra, adj szívünkbe őszinte hálát a levegőért, a vízért, a tápláló napfényért, a növényekért, állatokért, a Földért.

Segíts nekünk Uram, hogy kilépjünk kényelmünk bűvköréből, és őszintén belássuk, mit tehetnénk, hogy életmódunkkal támogassuk a természet kincseinek megmaradását, add, hogy döntéseink valódi változást hozhassanak szokásainkba!

Ámen” - Tabajdi Éva

"COVID imalánc 2021

Föld napja

Uram, Istenem Te ki lélek vagy megszentelted az anyagot, hogy a nemlétezőkből létezők legyenek, hogy a puszta anyag életre keljen, hogy a por nem elnehezüljön, hanem felemeltessen.

Áldunk Urunk teremtett világodért, az otthonunkért a Földért. Köszönjük Urunk, hogy a sok halálbolygón és halálcsillagon innen és túl lehet nekünk fényes hajnalcsillagunk és lehet zöld Földünk az univerzum csillagtengerén.

Légy áldott az élet egyedi, sokféle, átláthatatlan szövetéért. Dicsőítünk a teremtés rendjéért, teremtménytársainkért. Köszönjük a talpalatnyi földet. Kérünk segíts, hogy ne eltapossuk egymást, hanem összerendeződhessünk és a mi békés együttélésünk Téged dicsérjen. Szeretnénk, hogy meglássa a világ, hogy benned egyek tudunk lenni.

Urunk köszönjük az egyensúlyt, amit a Földön elgondoltál, a fényt és a sötétet, a szárazat és a nedveset, a szilárdat és a lengedezőt, az édeset és a keserűt, a magasat és az alacsonyt, az erőset és a gyengét, a fájdalmat és a gyönyört, a békét és a háborút, a betegséget és az egészséget. Hálásak vagyunk, hogy mindezek a Te uralmad alatt állnak és semmi, de semmi nem kerüli el a figyelmed, csak mi gondoljuk, hogy a hátad mögé rejtezhetünk.

Istenünk kérünk, lendítsd vissza a Föld ingáját, hogy ami beteg meggyógyulhasson. Kérünk sajgó sebeinkre írt Tőled. Megtapasztaltuk a fájdalmat, a halált, a betegséget, az elszakadást, az elszigeteltséget, a bezártságot. Együttérzésünk fokozódott. Köszönjük, hogy rámutattál határainkra, amelyeket átléptünk. Kérünk, vezesd lépteinket a gyógyulás és a Föld sebeinek a bekötözésének útján. Ámen!"

(A civilizált emberiség nyolc halálos bűne alapján. I.) – Szalay László Pál

imalánc SZLP 2

"Mennyei Atyánk! Messze nézünk, kutatjuk a horizontot, majd magunk elé fókuszálunk és elcsodálkozunk azon, ami a lábunkhoz térdepel. Micsoda hangyakolóniák, micsoda méhcsaládok, a rend és az együttélés remekei. Sokan vannak, mégis mindenki tudja a dolgát és a szerepét. Urunk az aprónépben, a számunkra épp hogy láthatóban is elültetted a szervezettség, a rend, az igazodás lelkét, kérünk, ruházz fel bennünket is ezzel a tulajdonsággal.

Szükségünk van Urunk erre a bölcsességre, mert a bolygónkon egyre csak gyarapszunk. Pillanatról pillanatra egyre nagyobbak az éhes szájak, szaporodik a beépített terület, nő a zaj, emelkednek az igények, nő a fogyasztás mértéke. Istenünk látod fajunk életéhségét, látod megzabolázhatatlan növekedését, bocsáss meg nekünk, hogy ezzel is elszomorítunk Téged.

Istenünk félünk, hogy új bábelek nőnek ki a kezeink között a földből és Te újra lejössz, nézel és látsz, majd meghiúsítod terveinket. Urunk kérünk, hogy a sokadalomban, ne csak a testek legyenek közel egymáshoz, hanem a szívek is. Imádkozunk Urunk, hogy a tömegben segíts észrevenni a felebarátot, a testvért, a szükséget szenvedőt, a rászorulót, a nélkülözőt, a kallódót. Add Urunk, hogy ne az idegenség, a csömör, a félelem, a magányosság és zavarodottság érzete legyen Úrrá rajtunk. Ruházz fel bennünket lélekjelenléttel, empátiával, bátorsággal, segítőkészséggel, a bizonyságtétel lelkével, amikor az emberiség hömpölygő hullámai feszülnek életünk apró, imbolygó sajkájának.

Urunk kérünk vedd el a türelmetlenség, a tülekedés, a harag, az ingerültség, a bárdolatlanság, az agresszió lelkét. Kérünk, segíts, ha már összegyülekeztünk egy helyre, ha már elbitoroljuk a teret, a levegőt, az életet, a szépséget, az egészséget egymástól, akkor ezt ne fogvicsorgatva, fújtatva, hörögve, hanem segítő közösségvállalás, értő figyelem, áthidaló nagyvonalúság közepette tegyük.

Urunk a magas házak elvették az eget. Kérünk, add, hogy miközben a végtelen embertömeg, a globális cégek, a világbankok, a járványok, a nagyhatalmak, a felhőkarcolók, a sztárok, a szenzációhajhász hírek, a bénító tragédiák mind felénk nőttek, beborítottak minket, legyen egy apró, piciny égdarab, ha tépett is, ha szabdalt is, ha füstös is, amin keresztül felfelé nézhetünk, nem elveszítve a reményt, ami tőled, általad érkezik és elég mindannyiunknak. Ámen."

(A civilizált emberiség nyolc halálos bűne alapján. II.) – Szalay László Pál

imalánc SZLP 3

„Drága Istenünk! Mily becses vagy nekünk Te, ki megmentő tervedben rólunk kiemelt módon megemlékeztél. Ki képes volt előbb szeretni, minthogy mi bármit tehettünk volna ellened vagy érted. Köszönjük Urunk, hogy szereteted nem egyedül Krisztus Jézusban, a Te Egyetlenedben mutatkozott meg irántunk, hanem magában a teremtés pompázatos művében hasonlóképpen. Gondoskodásod, gondviselésed páratlan, összehasonlíthatatlan, utánozhatatlan, felérhetetlen. Hála legyen neked mind ezeknek a felismeréséért. Hála legyen neked mind ezekért a kiváltságos ajándékokért.

Urunk, kérünk taníts minket különbséget tenni a véges és a végtelen világok között. Hogy érzékelhessük végtelen lelkedet, kifogyhatatlan irgalmasságodat és tudatosuljon bennünk az egyre fogyatkozó időnk és véges erőforrásunk a földi létezésünkben. Urunk terelj bennünket mértékletességre, amikor kinyújtanánk a kezünket egy újabb felesleges, szükségtelen, haszontalan dolog után. Istenünk hajlítsd lelkünket, hogy a világgal, a világ szellemiségével való barátkozás helyett, válasszuk Fiad barátságát.

Urunk, szükségünk van a Te józanságodra, mert minden körülöttünk vázolja a mintát, diktálja a tempót. A világ azt harsogja: lemaradsz valamiről, kimaradsz valamiből. Segíts Urunk, hogy mi megmaradhassunk benned, semmi minket el ne szakíthasson tőled. Vonj magadhoz, tarts magad mellett, úgy ahogy a megszabadult gadaraival tettél.

Add Urunk, hogy felismerjük, hogy épségünk, teljességünk megőrzéséhez a mennyei világ mellett szükségünk van a földi élettérre és közösségre is. Istenünk add, hogy a szép, a megejtő, a megbékítő, a lélekgazdagító természeti sokféleségre, ne a haszon és a nyereség miatt nézzek kívánsággal. Kérünk Atyánk, hogy amikor gazdag adományod fáját megrázzuk, tegyük ezt hálaadással. Amikor növényeidben, gombáidban, vadjaidban örömüket leljük, gondoskodjuk egyidejűleg az állomány megújításáról, pótlásáról.

Jó Atyánk, kérünk formáld gondolkodásunk, hogy amennyi erővel átalakítjuk környezetünket, legalább annak a bevitt energiának az egy ezrelékével finomítsuk lelkünk műveletlen parcelláit. Add uram, hogy a jövő épületén végzett nagy tüsténkedés közepette, teremtménytársaink életteréről ne feledkezzünk meg. Szeretnénk Urunk a gondjainkra bízottak mindegyikének, élőknek, s életteleneknek, testieknek, s lelkieknek jó sáfárai lenni. Ámen."

(A civilizált emberiség nyolc halálos bűne alapján. III.) – Szalay László Pál

Képek forrása: pinterest.com

Határaink és felelősségünk

Hírek 2021. április 26.

Az ökológiai krízis egyúttal spirituális kérdés is, ezért csak az Istentől kapott mandátumunkhoz való visszatérés jelenthet rá megoldást.

Határaink és felelősségünk – egyházak, klíma, társadalom és igazságosság címmel tartott online kerekasztal-beszélgetést a Kovász Közösség Szabó B. András evangélikus lelkész (Ararát Munkacsoport), Rodics Katalin kutató-biológus (Greenpeace), Farkas István vegyészmérnök (Magyar Természetvédők Szövetsége), Domaniczky Orsolya környezetpolitikai szakértő, Kodácsy Tamás református lelkész és ökoteológus (Ökogyülekezeti Mozgalom), valamint Nagy Károly humánökológus (Karátson Gábor Kör) részvételével. A moderátor Tarcsay Tibor volt.

^{Kép forrása: Facebook/Kovász Közösség}

Változtatnunk kell!

A környezet károsítását nem lehet pontosan mérni, ezért is nehéz a probléma kommunikálása – vélte Szabó B. András. „Nem tudom mellé rakni az egységet, amely biztos mérőszáma annak, hogy ki milyen és mekkora kárt okoz. Sok mindenről azt hisszük, hogy nem okozunk vele kárt, és közben tudtunkon kívül mégis. Megfoghatatlan jelenséggel van dolgunk, ezért nehéz tetten érni benne a mi felelősségünket.” Rodics Katalin szerint sok minden azért mérhető: a klímaváltozás könnyebben megfogható, ha azt nézzük, mit tettünk a természettel. „Megfoghatatlan az a klímacél, hogy másfél fok alatt kellene tartani a globális felmelegedést. Nem lehet átváltani a hétköznapi választásoknál, hogy éppen mennyivel járultál hozzá. Ez probléma. Ezt le kellene fordítani” – mondta Kodácsy Tamás.

Farkas István szerint az egyéni hozzáállásunk mellett az egész gazdasági struktúra is meghatározó. „Túlhasználjuk a Föld erőforrásait, és a gazdasági szerkezet folyamatosan növeli az igazságtalanságot és a fogyasztást. Több dologhoz hozzá kellene nyúlni. Az egyik az erőforrások felhasználásának korlátozása egyfajta kvótarendszerel. Másrészt a globalizáció folyamatát meg kell fordítani, a helyi közösségeknek nagyobb szerepet adni, támogatni a helyi gazdaságot, felelős vállalkozásokat kialakítani, és a pénzrendszerünket is át kell alakítani.” Rodics Katalin ehhez hozzátette: a folyamat megállításához alulról jövő kezdeményezésekre van szükség, hogy kellő társadalmi nyomásgyakorlást lehessen kifejteni. „Meg kell győznünk az embereket arról, hogy az ő életükről is van szó.”

Domaniczky Orsolya azt emelte ki, mennyire elidegenedtünk a munkánktól. „A teremtésvédelmen belül is foglalkoznunk kell azzal, hogy mi az a munka, amely emberhez méltó.” Az, hogy az emberek elfelejtették a munka szépségét és örömét, abból is adódik, hogy sokszor olyan munkába vagyunk belekényszerülve, amely esetleg erkölcsileg nem vállalható – mondta Rodics Katalin. „Manapság divat lett utálni a munkát. Pedig az mindjárt minőséget is ad, ha valaki szereti a munkáját, és ezt meg kellene tanítanunk a gyerekeknek. Napjaink 8-10 órája telik el ezzel, nem mindegy tehát, hogy mivel töltjük meg. Bármilyen munka örömet szerezhet, amely erkölcsileg rendben van.”

A munka mellett a másik fókusz a piac kérdése. „Fel kell tennünk a kérdést, hogy mi a piac és hol vannak a határai. Lehetnek erkölcsi, társadalmi és esztétikai határai is. Gátat kell vetnünk annak az elvnek, hogy az iskola fő feladata a munkaerőpiacra való felkészítés. Ennél sokkal fontosabb, hogy teljes emberek legyenek, és akkor lesznek harmóniában a természettel is” – fejtette ki Domaniczky Orsolya. Rodics Katalin a piac legfőbb problémának azt látja, hogy a fogyasztó nem azt fogyasztja, amit ő szeretne, a termelő nem azt termeli, amit termelne, hanem külső folyamatok kényszerítik őket erre. „Vissza kell adni az embereknek a döntést saját termelésük és fogyasztásuk felett!”

Kulturális változásokhoz több évtizedes, akár évszázados változások is szükségesek lehetnek, de most nincs ennyi időnk. „Nagyon fontos az egyéni és közösségi példamutatás. Olyan helyi szerveződésű közösségek kellenek, amelyhez az egyének kapcsolódni tudnak, hogy párbeszédet tudjanak folytatni egymással. Aki ugyanis felelősséggel próbál élni, nem teheti meg, hogy nem próbál együttműködni másokkal. Fontos, hogy a már létrejött közösségek meg tudjanak szólítani egyéneket. Ezáltal kialakulhatna egyfajta hálózatosodás, amely katalizátora lehetne magának a változásnak. Nagyon sok kisközösség létezik már Magyarországon, viszont még nem alakult ki ez a hálózatosodás” – mondta Nagy Károly.

Domaniczky szerint is csak alulról tud elindulni valami, mert ha felülről állítjuk fel a rendszert, akkor a potyautasság problémájába ütközhetünk. „Amit az egyének ilyen-olyan megfontolásból ugyan, de megtesznek, az sokkal tartósabb lesz, mint ha kényszer hatására tennék meg.” Rodics Katalin úgy látja, sok emberben megvan a jóakarat, de meg kell mutatni nekik, merre van az előre. „Fontos, hogy ezeket a kisebb-nagyobb lépéseket örömmel tegyék meg, ne szorongásból.” Kodácsy Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy akkor is kooperációra kell törekednünk, ha biztosan tudjuk, hogy ebbe belebukhatunk, hiszen Jézusnak is az életével kellett fizetnie cselekvő szeretetéért.

Uralom helyett sáfárság

A változások első lépése az erkölcsünk és gondolkodásunk megváltoztatása. „Nekünk, embereknek szabad akaratunk van. Mindenképpen a saját belső hozzáállásunkat kell megváltoztatnunk, különben olyan spirálba kerülünk, amely során egyre több mindent mentesítünk az erkölcstől. Vissza kell állítani az erkölcsösséget a politikában, a gazdaságban és az egyén életében is” – mondta Farkas István. „Számomra a Hegyi beszéd az a program, amit követni kellene. Ha hiszünk ebben és elfogadjuk, akkor megszabadulunk attól a félelemtől is, amelytől a technikai tudásunkkal próbáljuk megvédeni magunkat.”

„A felhalmozás az Isten iránti bizalmatlanságból fakad, mert félünk, hogy mi lesz velünk holnap. Amikor erre ráébredünk és még változtatni is tudunk magunkon, akkor ez fantasztikus örömmel járhat. Ezért ne sanyargatásként éljük meg azt, hogy változtatnunk kell!” – biztatott Rodics. „Ferenc pápa szerint ahhoz, hogy ökológiai megtérés legyen, előbb társadalmi és erkölcsi megtérésre van szükség, ebben pedig óriási szerepe van az egyházaknak és az egyes hívőknek is. Az első lépés, hogy tanuljunk meg látni. Ezután kell választanunk, hogy merre menjünk, végül cselekednünk is kell. Szeretettel ez elérhető az embereknél, csak minél többünknek kellene ezzel foglalkoznia.”

^{Kép forrása: parokia.hu}

Kodácsy kevésbé optimista: „Igazából nem tudunk jól élni a szabad akaratunkkal, mert nem vagyunk őszinték, és a környezetvédelemben is tele vagyunk hazugságokkal. Amikor másfél fokkal akarjuk csökkenteni a hőmérsékletet, akkor atomenergia segítségével a karbonlábnyomunkat időlábnyomokká alakítjuk, a biomasszával meg monokultúrákat hozunk létre, megölve a biodiverzitást. Amikor a biodiverzitást védjük, önkényesen választjuk ki a koalát meg a pandamacit, mert azok aranyosak, de nem érdekel minket, hogy többször kell használnunk az ablaktörlőt a pusztuló beporzó rovarok miatt. Minden ország azt gondolja, hogy a másiknak kellene lépnie önmaga visszafogása terén, és ez katasztrófa.”

A református lelkész úgy látja, hiába térnénk vissza az ipari forradalom előtti állapotokhoz, a mozgatórugóink változatlanok maradnának. „Az Édenkertig kellene visszamenni, mert ez alapvetően spirituális kérdés. Az volt az a pillanat, amikor szinte minden fáról ehettünk, mi mégis arról akartunk enni, amiről nem vehettünk. A vágy és a hübrisz, hogy mi megtehetjük, hogy elvesszük, ami nem a miénk, sokkal elemibb problémája az emberiségnek.” A bűneset valójában az ökológiai krízis történetének kezdete: az ember többet akart szerezni, mint ami rábízatott, és nem akart sáfárkodni. „Itt a vágyakozás korrupciójáról van szó. Megistenülési vágy él bennünk, amelynek nem tudunk gátat szabni.”

Sokan rosszul értelmezik a „töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá” bibliai parancsát, ezt a Laudato si (Áldott légy) kezdetű enciklikájában Ferenc pápa maga is kijelentette – tette hozzá. „Az uralom eredeti kifejezése itt nem leigázást jelent, hanem felelős gondoskodást, ahogyan egy pásztor vigyáz a nyájára. A teológia egyik fő tétele szerint az ember nem a teremtés koronája, hanem Éden művelője és őrzője, ezért helyezte őt oda az Úr. Ez komplex feladat, amellyel élnünk kell, nem hübrisszel, hanem felelősségteljesen.” Sáfárságra van szükségünk, olyan irányelvek felállítására, hogy megbízunk a másikban, és visszatérünk Istentől kapott mandátumunkhoz a Föld megőrzése kapcsán.

Az egyház feladata

Régóta zajlik diskurzus arról, hogy mi várható el az egyházaktól ezen a területen. „A gazdaságszervezési konkrétumok szintjén ne tőlük várjunk válaszokat, ugyanakkor nagyon fontos erkölcsi útmutatást adhatnak a korlátok tekintetében. Segíthetnek újra és újra körüljárni azt a kérdést, hogy mitől jó élni, milyen az értelmes élet, mitől vagyunk emberek. Ráirányíthatják a figyelmet arra, hogy mindez nem az önkorlátozásról szól, hanem a teljesebb életről. Segíthetnek újrafonni a szolidaritás fonalait. Meg tudják mutatni, hogyan tudunk kilépni a rendszerből és hogyan tudunk másként látni dolgokat” – mondta Domaniczky Orsolya. Rodics Katalin pedig a teremtésvédelmi szerep vállalását emelte ki.

Szabó B. András úgy látja, az egyház fő tevékenysége most arra irányul, hogy a saját fennmaradását biztosítsa, de ez radikális fordulat nélkül nem fog menni. „Az egyház nagy kérdése lesz, hogy el meri-e hagyni a biztosnak látszó, kompromisszumos talajt, ahol mindenki elfér, de ahol szépen, lassan süllyed lefelé, vagy megpróbál valahogyan kilépni ebből.” Farkas István szerint rengeteg gondolat van az egyházakban arról, hogyan lehetne a világot romboló problémákkal foglalkozni. „Nekem nagyon fontos, hogy vasárnaponta elmehetek a templomba, ott szembesülhetek önmagammal, és vannak testvéreim, akik imádkoznak értem, ha problémáim vannak. Ez fontos megtartó erő.”

„Amikor társadalmi elvárásokat támasztunk az egyház felé, akkor mellélövünk. Az egyház legfontosabb feladata az evangélium hirdetése. Ebből következik, hogy Krisztus megváltása kiterjed a környezetemre is, és a világ helyreállítása csak Krisztusban történhet meg. Ez arra motivál bennünket, hogy vegyük észre: nem egyedül vagyunk a világban, és amikor Isten előtt állunk, akkor az, amit teszünk, hatással van a felebarátainkra is” – fogalmazott Kodácsy Tamás. „Az ökológia és a diakónia összekapcsolódik, de nagyon fontos, hogy ez ne cél legyen, hanem következménye annak, hogy Krisztushoz tartozom. Ezért Krisztust kell felmutatnunk, aki eljött ebbe a teremtett világba.”

A teljes online beszélgetés visszanézhető a Kovász Közösség Facebook-eseményénél, ezen a linken.

Forrás: Barna Bálint/parokia.hu

Meseíró pályázatot hirdet az Agrárminisztérium

Hírek 2021. április 28.

Szeretnénk felhívni a figyelmet az Agrárminisztérium Föld napja alkalmából meghirdetett meseíró pályázatára, amelynek témája a beporzó rovarok. A „Mesék a Zümmögő birodalomból” elnevezésű felhívásra érkező legjobb pályaművekből online mesekönyv készül.

^{Kép forrása: pixabay.com}

Forrás: https://kormany.hu/hirek/meseiro-palyazatot-hirdet-az-agrarminiszterium-a-fold-napjan

A beporzó rovarok fontosságára hívja fel a figyelmet az agrártárca a mesepályázattal. A felhívásra óvodai csoportok, általános- és középiskolások, pedagógusképző intézmények hallgatói és pedagógusok egyaránt jelentkezhetnek.

A pályaműveket 2021. május 31-ig lehet feltölteni a https://kornyezetvedelmipalyazat.hu pályázati felületre. A felhívást és a pályázat részleteit itt érhetik el.

Meseíró pályázat a 2021. évi Föld Napja alkalmából a beporzó rovarokról

óvodások, általános- és középiskolások, pedagógusképző intézmények hallgatói és pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók és tanárok) számára.

Kategóriák:

egyéni
csoportos

Korcsoportok:

óvodások (a gyerekek meséjét az óvodapedagógus lejegyzi, a gyerekek illusztrálják)
6-10 évesek
10-14 évesek
14-18 évesek
pedagógusképző intézmények hallgatói
óvodapedagógusok, tanítók, tanárok

Pályázati feltételek:

A beporzó rovarokhoz kapcsolódó mesével lehet pályázni. A meséhez illusztrációt/illusztrációkat is lehet készíteni, de nem követelmény; pluszpont kapható érte.

Nevezési díj nincs. A pályázók egy eredeti, máshol még nem publikált mesével pályázhatnak, melynek maximális terjedelme 2 oldal szöveg + legfeljebb 5 rajz lehet.

Elfogadott formátumok:

Szöveg: Word formátum, Times New Roman betűtípus, 12 pontos betűméret, szimpla sorköz, 2 cm-es margók.

Illusztráció: a pályamű szerzője/szerzői által készített rajz jpg formátumban; maximális file méret 2 MB.

Beküldési határidő: 2021. május 31. éjfél

A pályázat befogadásának feltétele a kitöltött hozzájárulási nyilatkozat csatolása. A nyilatkozat elérhető itt.

A pályázati felhívás itt érhető el.

A pályázatokat elektronikus formában a https://kornyezetvedelmipalyazat.hu pályázati felületre kell feltölteni az ott kért adatok megadásával, a hozzájáruló nyilatkozat kitöltésével és feltöltésével, a kiírásban jelzett feltételek szerint.

Imalánc a Covid pandémiát előidéző helyzetből való kilábalásért

Hírek 2021. április 23.

A Covid-19 pandémia nem csak arra lehetőség, hogy felülvizsgáljuk a működési mechanizmusainkat és jobb alternatívákat keressünk, hanem arra is, hogy elcsöndesedjünk, és háttérzajoktól mentesen figyeljünk a Szentírás üzenetére.

Erre kínál lehetőséget az Imalánc, amelyben elsősorban azért fohászkodunk, hogy a további járványok elkerülése érdekében kellő bölcsességet kapjunk a változtatáshoz, amellyel megelőzhetjük a hasonló helyzeteket, s elérhetjük, hogy majd ne csak az ember lélegezhessen fel, hanem a természet is.

Ebben a táblázatban lehet feliratkozni az imalánchoz, egy vagy több 10 perces időintervallumra.

Ha van olyan imádsága, amit szívesen megosztana másokkal is, a Facebook eseményben van erre lehetőség.