Beszámoló a VIII. Ökogyülekezeti Konferenciáról

 

Kodácsy Tamás köszöntése után Karsay Eszter nyitóáhítata következett, aki a Fil 4,11–13 kapcsán – saját bevallása szerint – első ránézésre nem teremtésvédelmi témát vetett fel. Végül azonban felfedte magát az ige, ami egyszerre int a mértékletesség felelősségére és a klímaszorongás feloldására. Egyedül Krisztusban oldódik fel a válság paradoxonja: elégedj meg, de munkáld a változást!

 

 

A konferencia témájával megegyező című előadást Victor András – az ELTE nyugalmazott tanára, a környezeti nevelés szakértője tartotta. A sok szegmenset érintő téma - Isten oikoszának megújítása – bő teret biztosított arra, hogy különböző szempontok villanhassanak fel az emberi felelősségről, tennivalóinkról és saját komfortérzetünkről a teremtett világban.

 Milyen az ökológiai biztonságérzetünk? Az első dolog, ami ezt a fajta biztonságérzetet fenyegeti, az a klímaváltozás. Tény ugyan, hogy az éghajlat melegedése és hűlése az elmúlt korokban is ciklikusan váltakozott, azonban ennek az üteme és mértéke ma sohasem látott mérteket öltött. Ezt a sosem látott mértéket pedig az ember és az ő fogyasztása generálja, például a nagy mértékű CO₂ kibocsátással. A természet többnyire körfolyamatokban működik, azonban a fosszilis energiaforrások – a szén, a kőolaj és földgáz – létrejötte ez alól kivételt jelent. Ezeket a természet "kivette” a körforgásból. Ám az ember éppen ezeknek az égetésével nyeri nagymértékben az energiát, így visszajuttatja ezek széntartalmát a körforgásba. Az efféle stratégiáknak később megjósolhatatlan következményei lehetnek.

 

Az előadó szemléletes példája jól mutatja, milyen kiélezett a helyzet az elfogadható értékek és a katasztrófa között. Egy kötéltáncos példáján szemléltette a melegedés problematikáját, miszerint egy kötéltáncos ha megbillen a kötélen, van egy mérték, ahonnan még – profizmusa miatt – gond nélkül egyensúlyban marad. Azonban ha ennél jobban megbillen, nem lehet tudni, hogy mi történik. Ilyen határérték a melegedés témájában a 1,5 ^oC– Ha ezt meghaladja, akkor kiszámíthatatlanná válnak a következmények.

 

A másik tényező, ami a bolygón való komfortunkat csökkenti, az az éppen aktuális COVID 19 világjárvány. Az előadó kiemelte, hogy korunkban milyen kedvező feltételeket biztosít az ember a a járványok elterjedésének, hiszen bármely távoli országból (pl. Kínából) néhány perc alatt elérkezhet a fertőzés akár hazánkba is. Egy ekkora mértékű terjedésnél pedig lehetetlen „lekapcsolni” a járványt, tenni azonban lehet ellene a folyamatlassító intézkedések felelős betartásával  – példának okáért egy online konferenciával.

 

A biodiverzitás csökkenése a klímaváltozáshoz hasonlóan nagy témája korunknak. -A fajok kihalásának több természetes ciklusa is ismert. Attól függően, hogy milyen számítás alapján szemléljük: a mostani a hatodik vagy hetedik kihalás. A természetes kihalási folyamatokat azonban az ember felgyorsíthatja mérték nélküli életmódjával, ahogyan ezt teszi is. Ez a mostani kihalás azért is problémásabb az eddigieknél, mert ezt nem természeti katasztrófák okozzák, hanem az ember. Az ember kísérletezik és várja a természet reakcióját, ami nem mindig kedvező; illetve nem csak kedvező lehet, sőt.

 

A következő aggasztó téma a túllövés napja volt. A kifejezés azt jelenti, mennyi idő alatt fogyaszt el egy társadalom annyi természeti erőforrást, amennyi egy évre áll a rendelkezésükre. Magyarországon az évente rendelkezésünkre álló források csak a nyár elejéig, a hatodik hónapig tartanak ki – ez éppen azt jelzi, hogy dupla annyit fogyasztunk, mint amennyi a rendelkezésünkre áll. A hatodik hónap után már nem a magunkét fogyasztjuk, hanem a jövő nemzedékektől kölcsönözzük – de vissza tudjuk-e adni?

Az előadásban ezidáig a problémák felvetése és magyarázata történt – ezen a ponton tért át az előadó a megújítás kérdésére, aminek eddig megágyazott.

Isten oikoszának megújítása nem más ugyanis, mint az előbb felsorolt problémák féken tartása, kiküszöbölése vagy megszüntetése. Érvényes ez globálisan éppúgy, mint az egyéni élet szintjén.

 

A szemléletváltás veleje a konferencia elején elhangzott áhítatban rejlik – Pál apostol szavai nyomán, aki tud szűkölködi és bővölködni egyaránt. Az önként vállalt egyszerűség nem csupán a lelkiismeret megnyugtatására elég, hanem megújítja Isten oikoszát.

 

Megelégedés és mérték!

 

 

Online konferencia ide vagy oda, a tartalmas előadás után még játékkal is készültek a szervezők. A résztvevők okos eszközeik segítségével közös felületen böngészhették, hogy hányféle településről vannak jelen és közösségben – egészen rendkívüli módon 25 különböző város és falu képviseltette magát.

 

 

Szűcs Boglárka az MRE Ökogyülekezeti Mozgalom referense beszámolt a szervezet szerteágazó tevékenységeiről.  Hangsúlyozta, hogy a Mozgalom célja változatlanul a teremtésvédelmi szemléletformálás és a gyülekezetek, közösségek összekapcsolása, a közös felület létrehozása. A beszámoló után sor került a közgyűlésre és tisztújításra is. A közgyűlés megerősítette az Ökogyülekezeti Mozgalom Tanácsának zsinati delegáltjait és megválasztotta a tanácstagokat. A szavazás alapján az új tanácstagok a következők:
Zsinati delegáltak: Karsay Eszter, Dr. Kodácsy Tamás (elnök), Szalay László Pál, Dr. Victor András. Ökogyülekezeti delegáltak: Feke György, ifj. Gyimóthy Géza, Kocsis Áron, Kovács-Tusa Ádám Máté, Dr. Pájer-Gálos Borbála.

 

 

A 2021-ben ökogyülekezeti címet elnyert közösségek bemutatkozása inspiráló, friss és hasznos bepillantást engedett a közösségi felelősségvállalásba.

 

A kilenc címet nyert közösség:

 

Az ovisok őszi levélgyűjtéssel vesznek részt a gyülekezet életében, ez is a szabadtéri foglalkozásaik része. Az óvodában természetsarkok kialakításával teszik barátságosabbá a teret, kint pedig konyhakert és magaságyás is az oktatásukat szolgálja.

 

A lelkipásztor kezdeményezésére vágtak bele az öko-projektbe. Missziói lehetőségképpen tekintenek a környezetvédelemre. A templomi levendulás megmetszése összehozta a falu közösségét. A gyülekezeti gyümölcsöst pedig a jövőben hasznosítanák, finomságok készítésével. A közösségi közlekedés népszerűsítésével igyekeznek csökkenteni a környezet terheit.

 

Az újrafelhasználás Szekszárdon nem csupán a szelektív gyűjtést jelenti, valamint a komposztálást, hanem kút és pataktisztitást is. A gyümölcsfaültetést a gyerekek végezték felnőtt felügyelettel – erősítve a közösséget. Évelőket cserél a gyülekezet, így semmi sem megy kárba. Azzal pedig, hogy az idősek a templomkertben kapálgatnak – egyesül a lelkigondozás a környezetvédelemmel.

 

Az óvoda amellett, hogy madárbarát még zöld címet is nyert. A helyi adottságokat figyelembevéve biztosítanak a gyerekeknek felfedezési lehetőségeket. Az udvaron tanösvényt, kertet és menedéket nyújtó kis fűzfakunyhót is létrehoztak. A fűszerkert termékeit pedig a Mihály-napi vasárukon ajánlják.

 

Amikor az eseményeiken látták mennyire sok műanyagot használnak, úgy érezték változtatniuk kell. Közösségi rendezvényeiket már a szabadban is van lehetőségük megtartani. Szabadtéri földrajzóráik egyszerre biciklitúrák és környezetvédelmi előadások. A tanodai egészségnapon a méhészkedéssel és mézzel ismerkedhettek a gyerekek.

 

A gyerekházban előadásokkal kedveskednek az anyukáknak – környezetvédelemre tanítják őket. A szemétszedéseket mindig szeretetvendégséggel zárják. A gyerekeket bíztatják saját környezetük megismerésére, hiszen a legszebb tájak közel vannak. Fajátékokkal, környezetbarát tisztítószerekkel és lekvárfőzéssel adnak tippeket, minden generációnak.

 

Pedagógiai programjukba is bevették a teremtésvédelmet: Isten tisztelete, hálaadás és fogékonyság mind a teremtésvédelem szemszögéből. Családi napjaikat a szabadban rendezik, holland kapcsolatuk révén pedig népszerűsítik a kerékpáros közlekedést - az iskolába járás során is. Üvegház, szelektív gyűjtés és napelem – mind témát nyújt a nevelésre.

 

A lelkesedésük és felelősségérzetük nagy, még ha most is kezdték a munkát. A kirándulások kiemelt fontosságúak, hiszen a vidék alkalmasabb sem lehetne a természetjárásra. Biogazdaságokat látogatnak, egy napos kirándulásokon vesznek részt ahová vonatoznak. A helyi termékek a tanoda asztalain is megjelennek – fánkot és pizzát együtt sütnek. A kóborkutyákat igyekeznek megmenteni és felelősségre tanítani a gyerekeket, valamint a családokat.

 

A templomban bagolyvédelmet alakítottak ki, a parókia udvaron pedig gyümölcsös áll rendelkezésre. Hulladékgyűjtő alkalmakat rendeznek a Tisza partján, ezzel inspirálják a helyi horgászokat is. A jövőben az alkalmaik többségébe szeretnék bevonni a teremtésvédelem témáját. Bemutatójuk vége egy ’keresztyén rap’ – volt a környezetünk megóvásának témájában.

 

 

Kodácsy Tamás megköszönve a részvételt egy harmadik századi himnusszal zárta le a VIII. Ökogyülekezeti Konferenciát kifejezve az ember közösségét a többi teremtménnyel az Istendicséretben - ,,hadd énekeljenek velünk a fénylő csillagok”.

 

Bárdos-Blatt Boglárka