Mit tehetnek a keresztyének az éghajlatváltozásért?
„Milyen állapotban lesz a Föld, amikor Jézus Krisztus visszatér hozzánk?" – tette fel a kérdést Kodácsy Tamás lelkész, az ökogyülekezeti program vezetője a konferencia elején tartott áhítatában. A Zsinati Székházban április 28-án összegyűlt hallgatók előtt hangsúlyozta: „Jézus ebbe a világba született", és az emberiség feladata a Föld megőrzése, melyet a Teremtőtől kapott lakhelyül. Az ember teremtéséhez is földre volt szükség a Földből: a humuszból homo lett.
Az áhítat és a köszöntő szavak után Kodácsy-Simon Eszter teológus (képünkön), az evangélikus egyház Ararát Munkacsoport képviseletében nyújtott teremtésvédelmi teológiai alapvetést. A Föld aggasztó helyzetének részletes bemutatása után a résztvevők megismerkedhettek azokkal a kritikai nézetekkel, melyek szerint a keresztyéneknek komoly felelősségük van a bolygó állapotában.
Újat és ót
Lyn White 1967-ben úgy vélekedett, hogy azért terhelik a kereszyténeket hatalmas bűnök, mert a nyugati technológia alapja a XI. században, a keresztyénség térhódításának idején teremtődött meg. Azért ők a hibások, mert az ég felé néznek, és nem viselik szívükön a Föld sorsát – állította ugyanez időtájban Carl Amery. Az 1935-ben született Reinhard Maurer pedig az állandó apokalipszis-várást rótta fel a keresztyéneknek.
Kodácsy-Simon Eszter többek között beszélt még az ökoteológusról, aki – Máté 13,52 szerint – „hasonló ahhoz a gazdához, aki újat és ót hoz elő éléskamrájából". A teremtett világ sorsa a Biblia szerint szorosan összekapcsolódik az emberével – vonta le a tanulságot a teológusnő.
Bihari Zita klimatológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat klímaosztályának vezetője, a svábhegyi református gyülekezet presbitere az éghajlatváltozásról tartott informatív előadást. A klímaváltozás természetes és emberi okainak bemutatása mellett az éghajlat-előrejelzés modellezésébe nyerhettek bepillantást az érdeklődők. Mint kiderült, az egyik legnagyobb nehézséget a jövőbeli társadalmi változások megjósolása jelenti – ettől függ például a szennyezőanyag-kibocsátás. Ezért a modellezők forgatókönyveket dolgoznak ki, melyek azonban csak megbecsülések lehetnek.
Újrahasznosított templomi padok
Adrian Shaw, a Skót Egyház klimatológiai szakértője (képünkön) bemutatta, hogyan működnek az ökogyülekezetek Skóciában, illetve miként folytat lobbitevékenységet az egyház a politika frontján a globális felmelegedés ellen.
„A klímaváltozás azt jelzi, hogy Isten teremtésének rossz sáfárai vagyunk" – jelentette ki Shaw, aki szerint nem szabad tovább várni. Többek között az üvegházhatású gázok csökkentésére van szükség. Ezért egyrészt támogatják a gyülekezeteket a szemléletváltásban: hogy alkalmaikat minél kevesebb energiafelhasználású terekben tartsák, hogy mérjék a gyülekezet karbonlábnyomát, és hogy folyamatosan informálódjanak, terjesszék a környezetvédő élet szabályait. Bátorításként ökogyülekezeti díjat is alapítottak, melynek plakettje újrahasznosított templomi padokból készült.
Az idén a díjat harmadszor elnyerő Dunscore városkából érkező Alison Boyes az ökogyülekezet praktikus megoldásaiba vezette be a közönséget. A magyarországi zsidó misszió mártírja, Jane Haining szülőhelyén csupán ötszázan élnek, ám a délnyugat-skóciai közösséget erős ökotudatosság jellemzi.
A magyarországi Ökogyülekezet díj meghirdetését számos, a közönség soraiból érkező kérdés, illetve ökoteológiai, skót példa és hazai gyakorlatok elnevezésű szekcióülések követték.
Az Ökogyülekezeti Tanács által szervezett konferencián elhangzott az ökumenikus összefogás fontossága: a rendezvényen evangélikus és katolikus szakértők és vendégek is jelen voltak.
reformatus.hu
Fotó: Sereg Krisztián
