Az előadás közös gondolkodásra indította hallgatóságát, és segített szembenézni a tényekkel, hogy hogyan készülnek a laptopjaink, vagy éppen az okostelefonunk, és milyen környezeti károkat okoz a szükséges nyersanyagok előállítása.
Felelősen művelni és őrizni
A református fesztiválon is helye volt az előadásnak, hiszen a környezet- és a természetvédelem különösképpen fontos téma keresztények körében, mert a teremtett világban teremtett lényként értelmezzük magunkat. Ezért beszélhetünk teremtésvédelemről, valamint saját felelősségünkről a világ megőrzésével kapcsolatban. „Fogta tehát az Úristen az embert, és elhelyezte az Éden kertjében, hogy művelje és őrizze azt.” (1Móz 2,15)
Legyünk tájékozottak!
A környezeti nevelés alapelve, hogy, akit vagy amit megismertem, azzal tudok személyes kapcsolatot kiépíteni és iránta felelősséget érezni, végül pedig eszerint cselekedni érte. Ismernünk kell a törvényszerűségeket, hogy globálisan, az egész Földre kiható módon ne okozzunk még nagyobb károkat. Nézzünk a dolgok mögé, hogy mit eszünk, mit viselünk, és mit használunk naponta. Megvizsgáljuk-e nagyítóval az apróbetűs részt, például az ételek összetételét? A laptopunk, tabletünk, okostelefonunk, az összes „kütyünk” ki van téve a tudatos elavulás folyamatának, mivel eleve rövid élettartamra gyártják le őket, így egy „kütyüből” több is van nekünk. Amikor a villanykörtét kitalálták, az több mint száz évig életképes volt. Ma már minden elektronikai cikkből, ahányszor elromlik, újat kell venni, mert többe kerülne a megjavíttatása.
Az ár, amit fizetünk
Az előállítás teljes ciklusa, amíg a termék használhatatlan szemétté válik, hatással van a bolygónkra. A legtöbb termék Kínából jön, és ennyivel letudjuk a származásuk kérdését, pedig a Föld ásványkincseit, erőforrásait éljük fel. A bányászati cégek fél hegyeket kebeleznek be. Gyémántbányák esetében kevés nyersanyagért rettentő mennyiségű követ megmozgatnak: a legnagyobb szibériai gyémántbánya átmérője 1,5 km, amely már tájsebet képez a földön, az élővilág életterét pedig lecsökkenti a kiépült úthálózatok által.
Az ásványok, amelyekből az okoseszközeink készülnek, politikailag instabil, polgárháború sújtotta szegény országokból származnak. A kitermelt ásványok 80%-a afrikai nemzeti parkok területéről, emberszabású majmok élőhelyéről származik, akik veszélyeztetett, kihalás szélén álló fajokká váltak. Ezen felül a bányászat vízigénye hatalmas, és fölöslegként keletkezett hulladéka meddővé teszi a területet. Vízhiányos terület vagy sem, a hulladékot még egyszer átmossák, hogy valamennyi ásványi anyagot kinyerjenek belőle. A kiépítés energiája szemben áll a kitermelés hatékonyságával: például egy darabka aranyhoz annak 550000-szeres környező kőzete szükséges ahhoz, hogy ékszert készítsenek belőle. A telefonunkhoz szükséges elengedhetetlenül fontos természetes ásvány a koltán, amiből tantál nevű ércet nyernek ki, de kis mennyiségben ón és arany is kerül bele. Folyamatosan nő a környezeti terhelés és a koltánkereslet, ahogy egyre több okoseszközre van igényünk.
Mit tehetünk?
Egy kis darab ásvány emberek sorsát befolyásolja, ezért ha már az okoseszközök használatáról nem tudunk lemondani, legalább a kibányászott, felhasznált anyagot ne dobjuk ki. Azért, hogy ne kelljen minden egyes új eszközhöz újabb ásványt kibányászni, gyűjtsük össze ezeket a hulladékká vált eszközöket, használt mobiltelefonokat, töltőket, készülékeket újrafeldolgozásra, hogy legalább a bennük levő ásványt kinyerhessük. Ha pedig csak divat kérdése az új megvétele, akkor inkább használjuk tovább régi készülékünket, ameddig lehetséges. Ezzel a felelős gondolkodással tehetjük meg a mi részünket. Végezetül, ha nem találsz helyet az otthon kallódó régi telefonjaidnak, a Károli minden épületében leadhatók a használaton kívüli készülékek. Már ennyivel is hozzájárulhatsz környezetünk megóvásához.
Forrás: Károli Magazin
Megjegyzés: Folytatódik a Károli Egyetem épületeiben a " Passzold vissza tesó kampány" keretében a használt mobiltelefonok begyűjtése.Részletek ITT
