Éljenek a BEEporzók! - Beszámoló egy KRE Tréningheti előadásról

powered by social2s
Amikor a ma reggeli kávém mellé a megmaradt húsvéti kalácsot majszoltam - hanyagul megcsorgatva mézzel - éppen nem gondoltam bele, hogy mennyi munka is van abban, hogy hozzám, mint végső fogyasztóhoz: csomagolt, reklámmal ellátott formában ott landol az értékes méh-termék - medve alakú dobozban. Nem is annyira a méz, mindinkább annak szorgos készítői kerültek fókuszba a Károli Gáspár Református Egyetem Tréninghetének keretein belül tartott, április hetedikei előadáson a Teremtésvédelmi Műhely jóvoltából. Szűcs Boglárka a Műhely referense célokról, megvalósításról és felelősségről beszélt az egyetem diákjainak és dolgozóinak.

beporzók napjaKépek forrása: pixabay.com

 
A tágabb értelemben vett probléma - ami bolygónkon jelenleg visszafordíthatatlannak látszik –a biodiverzitás csökkenése. (Nagyobb ez a probléma még a jól ismert globális felmelegedés kérdéskörénél is.) Ennek a problémakörnek a része, a méhek, valamint más beporzó rovarok tömeges csökkenése/pusztulása, amelynek számos belátható, de beláthatatlan következményei is lehetnek a jövőnkre nézve - mind ökológiai mind gazdasági, de társadalmi szempontból is.
 
Az előadás célja egyértelműen az újraindítás – fenntarthatatlan életünk újratervezése, valamint a változásra ösztönzés, mindez persze kollektív és egyéni szintre lebontva.
A biodiverzitás csökkenésének témakörébe tartozik a méhek és más egyéb beporzó rovarok drasztikus fogyása.
 
A méhek eltűnésének kérdése pedig nem csupán ökológiai, hanem kulturális kérdés is - hiszen az ember sok ezer évre visszamenőleg együtt élt, együtt munkálkodott ezekkel a szorgos rovarokkal. Hatezer éve az egyiptomiak már méhészkedtek, a különböző méh-termékek gyógyszerként és adóköteles termékként szerepeltek a legkülönbözőbb kultúrákban. A kínaiak szerint a hosszú élet titka a ginzenggel kevert méz, de a Bibliától sem idegen a témakör - hiszen Debóra prófétanő neve méhet jelent, Sámson és Keresztelő János pedig szívesen fogyasztott mézet. A szláv hiedelem szerint a méhek Jézus és Mária könnyei, a magyarok szerint pedig: ,,Ahol a méz a legédesebb ott a fullánk a legélesebb” – kérdéses, hogy elődeink mennyire a méhekre mindinkább asszonyaikra értették a mondást.
 
Nem is csoda, hogy az emberi civilizációra mély benyomást tett a méheké, hiszen a termesztett növények 70%-a beporzók munkájának köszönhetően kerül tányérjainkra.
Éppen ezen információ miatt riasztó az a kijelentés, hogy a tudósok úgynevezett ’rovar-apokalipszis’-ről beszélnek. Az ember ugyanis az elmúlt 100-150 évben exponenciálisan növekvő folyamatokat generált, köszönhetően a rovar és gyomirtók felelőtlen használatának valamint az élőhelyek leredukálásának. Egy faj fennmaradásához genetikai sokféleségre van szükség: minél kevesebb egyed vesz részt a reprodukcióban, annál kisebb az esély a fennmaradásra. Jelenleg a hatodik nagy kihalási hullám részesei vagyunk, ám annak ellenére, hogy a kihalási hullám létező jelenség: a mostani egyértelműen természetellenes, ember által generált - a kihalás ugyanis 100, ha nem 1000-szerese most az azt megelőző korokhoz képest.
A kollektív felelősségvállalásban részt vesz az ENSZ 2015 és 2030 közötti SDG- fenttarthatósági fejlődési célkitűzésekkel; a nemzetközi egyezmények előmozdíthatják a küzdelmet.
Ahhoz azonban, hogy a felelősségvállalás mindennapjaink része lehessen, néhány dolgot meg kell változtatnunk a gondolkodásunkban – ez a legfontosabb lépés, ugyanis ez magával hozza azt az újratervezést, ami a jövőnket jelentheti ezen a bolygón.
 
Számba kell vennünk az úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatásokat, amikért nem kell súlyos pénzeket fizetnünk, ám annál többet kell akkor, ha mindezek megőrzésén nem munkálkodunk. Ilyen ingyen szolgáltatás: a víz, a levegő, a termőtalaj, az energiaforrások - de még a beporzó rovarok is.
 
Apró változtatásainkat megköszöni a körülöttünk és velünk élő ökoszisztéma. Fenntartható növényvédelem, kertünk organikus élőhellyé varázslása a centire nyírt fű helyett - vagy méh-hotelek építése nádból/fából, ami megannyi beporzó rovarnak: dongónak, méhnek, darázsnak, de más élőlényeknek is jelentheti az életet. Válaszd az életet a beporzóknak is!
 
Bárdos-Blatt Boglárka, KRE teológus hallgató
 
 
Légy te is beporzó segéd, csatlakozz az Éljenek a BEEporzók hetedhét határban! kampányhoz és küldj fotót május 24-ig!
További részletek: ITT

BEPORZÓK fejléc

 

Kapcsolódó cikkek