Tudományos tanácskozás Debrecenben
Augusztus 26-27 között Debrecenben tartotta éves tanácskozását a MRE Doktorok Kollégiuma. A tudományos konferenciára, aminek Debreceni Református Hittudományi Egyetem adott otthont, több mint kétszázan regisztráltak. A két nap alatt a 14 szekcióban összesen 121 előadás hangzott el. Megyénkből is szép számmal képviseltették magukat a különböző tudományterületek képviselői a tanácskozáson. Dienes Dénes és Egeresi Gábor az egyháztörténeti, Kustár György az újszövetségi, Hős Csaba a gyakorlati, Kusnyír Éva és Szalay László Pál az egyházi néprajz, Szathmári Béla az egyházjogi szekció munkájában vettek részt. A felsoroltak szinte kivétel nélkül a Sárospataki Református Kollégium jóhírét öregbítették, hiszen ott a Teológiai Akadémián vagy a Tudományos Gyűjteményekben dolgoznak.
Néprajzi szekció
Nem akármilyen témák a néprajzi szekcióban
A egyházi néprajz szekcióban több kényes téma is felszínre került. Ilyenek voltak Borsi –Kálmán Béla a Nagy-Románia kialakulásáról tartott előadása, Bálint Zsuzsanna az vérfertőzésre adott válaszról szólt a spanyol és magyar cigány meseirodalomban és Szalay László Pál a temetőkertek gondozását és használatát új szempontokkal bővítette. Amikor a temetkezés virágzó üzlet nagyon nehéz a gazdasági érdekekkel szembe menni. Mégis a Telkibányai Református Egyházközség lelkipásztora, aki maga is egy országosan híres temetőkertért felelős, szeretne a kérdésben változást generálni. Ennek érdekében az ökológiai és a néprajzi értékek megmentésére szövetkezett Löki Viktor biológussal, aki a temetőkertekben előforduló orchidea fajok kutatója. Tavasszal már egy közös programot szerveztek környékbeli fiatalok számára a telkibányai gombfás temetőkertben. Akkor határozták el, hogy egy javaslatcsomagot készítenek el azoknak a közösségeknek, akik temetőkert tulajdonosok.
Fiatalok a telkibányai gombfás temetőkertben
Amikor egy biológus és egy teológus szövetkezik
A biológus és teológus szövetségének következő állomása a Doktorok Kollégiuma Néprajzi szekciója előtti debütálás volt. Augusztus 26-án közös előadást tartottak a témában, amit komoly érdeklődés övezett. Löki Viktor az ökológiai, Szalay László Pál pedig a törvényi és lelki szempontokról értekezett. A biológus arra a páratlan értékre mutatott rá, ami a temetőkertek, mint művelésből kivont területek őriztek meg. Ezek a kertek az ökoszisztéma indikátorai, jól megmutatják, hogy milyen állapotban vannak a növényi társulások. 17 országban 2800 temetőkertet vett vizsgálat alá, aminek a következtetéseit szeptember elején védi meg a nyilvános doktori vizsgáján. Löki Viktor szerint a temetőkertek túlzott művelése, a gyakori kaszálás, a gyomírtószerek használata, a műanyaggal történő díszítés és a hatalmas emlékművek veszélyeztetik ezeket a honos növényekből álló élőhelyeket.
Löki Viktor
Szalay László Pál teológus előadásában kitért arra, hogy mennyire szükséges tanulni a temetőkerti etikettet. A mai embernek fel kell fedeznie azt, hogy mire is való igazából a temetőkert. Mi a dolgunk a sírral és az elköltözött szerettünkkel. Nem a temetőkerti heroikus építkezésekbe, díszítésekbe kellene beletemetkeznünk, hanem az odafent valókkal törődnünk. A lelki dolgok tisztázása, a gyász feldolgozását határozottan segíti. Továbbá beszélt a gyász megélését szolgáló temetőkerti kép kialakításának, a történelmi, néprajzi értékek megőrzésének módjáról. Kiemeltek a temetőkerti hitéleti alkalmak szerepét, valamit a keresztyén közösségeknek a felelősségét, hogy a gyászolók milyen lelkiállapotban tudnak távozni a temetőkertből.
Szalay László Pál
A Doktorok Kollégiumán előterjesztett anyagra érkező véleményeket, visszhangokat is beépítik a javaslatcsomagba. Az ősz folyamán lezárják a rövid, 10-15 oldalas munkát, amit az érinett közösségekhez eljuttatnak, valamint publikáció formájában, a tudományos kritériumoknak megfelelő apparátussal ellátva megjelentetnek.
Képek forrása: Szalay László Pál
