Európában a hajdani barlanglakó denevérfajok (pl. patkósdenevérek, közönséges denevér) többsége nagyobb padlásokra és tornyokba települt át, mivel az épületek a barlangoknál sokkal kedvezőbb mikroklimatikus feltételeket biztosítanak a melegigényes bőregereknek (a nagyméretű, sötét padlásterek és tornyok jól fűtött barlangokra emlékeztetik őket). Bár ezek az állatok önként költöztek át az épületekbe, azért a barlangok lezárásával, kivilágításával és turisztikai hasznosításával mi, emberek is jelentősen fokoztuk az áttelepülés tempóját és mértékét.
A mesterséges adottságok miatt fokozottan veszélyeztetettek az épületekben élő kolóniák (pl. intolerancia, klímaváltozás okozta túlmelegedés stb.). Ami azonban legalább ekkora probléma, hogy a felújítások eredményeként sorra meg is szűnnek ezek a szálláshelyek, így a még fennmaradt denevérközösségeknek lassan nincs is hová menekülni, betelepülni.
Az épületlakó denevérek megőrzése szempontjából kitüntetett jelentősége van a templomoknak, ezért a denevérek védelmével foglalkozó szakemberek évtizedek óta figyelemmel kísérik az egyházi épületekben megtelepedett denevérek sorsát, ill. rendszeresen végeznek gyakorlati védelmi beavatkozásokat is (pl. padlásterek takarítása). Az Aggteleki-karszt és környéke ma még rendkívül értékes denevérfaunával rendelkezik. Mind a 28, hazánkban bizonyítottan előforduló fajt sikerült már innen kimutatni, és ezen a területen élnek kritikus helyzetbe került fajok legfontosabb hazai népességei is (pl. nagy patkósdenevér, hosszúszárnyú denevér).
A kereknyergű patkósdenevér esetében a teljes kárpát-medencei állomány legalább 25-30%-a itt talál menedéket. Szinpetri református templomában évtizedek óta egy kiemelkedő jelentőségű denevérkolónia él egyre veszélyeztetettebb körülmények között. Az épület, mely a fokozottan védett nagy patkósdenevér egyik legfontosabb hazai szálláshelye, nagyon rossz állapotba került, a gerendázat teljes cseréje elkerülhetetlen, az a statikai szakvélemény alapján az összeomlás szélén áll. A jelenlegi tetőhéjazat alatt egyre gyakrabban lehet a klímaváltozás okozta túlmelegedést is tapasztalni, melytől nem csupán szenvednek, de nagy számban pusztulnak is a denevérek.
A denevérállomány és az épület megőrzése érdekében a Református Egyházközség és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság összefogott, és közösen kerestek pénzügyi forrásokat. A denevérek védelméhez szükséges összeg kb. 80%-át sikerült is az Igazgatóságnak pályázaton megnyernie, a védelmi projekt tartalmi része azonban nem engedi meg a műemléki tervezés és engedélyeztetés költségeinek finanszírozását, mely így a Szinpetri Református Egyházközségre hárul.
Szinpetri egy halmozottan hátrányos helyzetű kistelepülés a magyar-szlovák határ közelében, az Aggteleki-karszt délkeleti határán. Lakosainak száma mindössze 235 fő. A református gyülekezet 90 főből áll, az aktív tagok száma azonban ennek csak töredéke, többségében idős ember. A gyülekezet anyagi teherbíró képessége ennek megfelelően minimális, így a denevérek és az épület megőrzéséhez szükséges önrész helyi előteremtése lehetetlen. A gyülekezet lelkipásztora, a település lakói, illetve a denevérekért aggódó szakemberek aktív forráskeresésbe kezdenek, ennek keretében kérik a természet- és denevérbarátok segítségét is.
Kis segítség is nagyon sokat jelent!
A Szinpetri Református Gyülekezet számlaszáma: 55400352-10000173 (kérjük, hogy átutaláskor tüntessék fel az adományozás célját is „Denevérek védelme ÖGYM")
Forrás:
Balogh Sándor
http://greenfo.hu/hirek/2017/12/17/surgos-segitsegre-szorulnak-a-szinpetri-reformatus-templom-deneverei
