Február 24-én került sor az „Ökoestek” előadássorozat első idei alkalmára, amelyen közel kétszáz érdeklődő vett részt Zoom alkalmazáson keresztül. A sorozat az Ökogyülekezeti Mozgalom és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület együttműködésével jött létre, célja, hogy átfogó képet nyújtson a környezetvédelmi kérdésekről és azok teremtésvédelmi vonatkozásairól. Az első tavaszi alkalom témája a „Nemnövekedés” volt, Dr. Victor András előadásában, aki a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület korábbi elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem nyugalmazott kémia-szakos tanára, emellett a Református Ökogyülekezeti Mozgalom tanácsának aktív tagja.
Az előadás során több szempontból is megismerhettük a növekedés fogalmát, szó volt arról, hogy miért tartjuk szükségszerűnek a növekedést a gazdaságban, és miként kapcsolódik ehhez a tervezett elavulás, vagy a tudatos szintcsökkentés. A növekedés ellentéte a nemnövekedés, de furcsa mód a fejlődés is. A nemnövekedés ugyanis nem jelent egyet a visszafejlődéssel, vagy a fejlődés megállításával, csupán egy újfajta perspektívából nézi a jelenséget, amelynek fontos eleme a környezetvédelem is.
A nemnövekedés közgazdaságtani eszméje egyre gazdagabb irodalommal rendelkezik, az előadó számos idézetet hozott leginkább 20. századi közgazdászok műveiből, így kerültek elő például Polányi Károly vagy épp Ernst Friedrich Schumacher írásai. Emellett megismerhettünk olyan konkrét életmód- vagy gondolkodásmódbeli változtatásokat, amelyek a gyakorlatban is előre mozdíthatják a nemnövekedést. Megtudtuk, hogy mit jelent az önkorlátozás, a mérlegelés, és az önkéntes egyszerűség, amelyről gyakran esett szó az egész előadás alatt. A három fogalom közt ok-okozati kapcsolat is található; amennyiben korlátokat állítunk fel, és megpróbálunk azok szerint mérlegelni, egy idő után már természetszerűen jön létre az önkéntes egyszerűség állapota, hiszen mindig csak azokat a dolgokat vesszük meg, amelyekre valóban szükségünk van. A gondolatmenetből kiderült, hogy ez nem egy önsanyargató életmódot jelent, sőt ellenkezőleg, nincs is szabadabb érzés annál, mint amikor nem hagyjuk, hogy befolyásoljanak minket a fogyasztói társadalom kényszerei.
A gazdasági szempontot követően, kultúrtörténeti irányból is megvizsgálta az előadó a a nemnövekedést. Számos mozgalmat ismerhettünk meg, amelyek ezt a fajta életstílust tudták magukénak. Legyen szó akár a filozófiai „szegényekről”, akikre az ókori görögök példáját hozta, és érdekes, néha már-már komikus történeteket mesélt a filozófiai szegénység egyik meghatározó görög alakjáról, Dioklészről. Ezután következtek a spirituális „szegények”, így láthattuk a párhuzamot a legnagyobb világvallások között. Ugyanis mind a keresztény (pl. mendikusok, valdensek, ferencesek), a buddhista, a muszlim (dervisek) és a hindu (szádhuk) vallásokban megtalálhatóak azok a csoportok, amelyek az önkéntes egyszerűség jegyében a szegénységet választották. A végén pedig említésre kerültek modern mozgalmak, illetve a katolikus egyház feje, a puritán élet ékes példájául szolgáló Ferenc pápa is.
Az előadás végén mindenki számára világosan rajzolódott ki a konklúzió, az ökológiai megtérés szükségessége. Egy szemléletes ábra segítségével láthattuk a kapcsolatot tudomány (ökológia), vallás (Krisztus tanítása) illetve erkölcs (mértékletesség) között. Ez a három elem figyelhető meg a nemnövekedésben, a fenntartható életmódban és az önkéntes egyszerűségben is.
Az előadást követően sor került a beérkezett kérdések megválaszolására, valamint a jelenlévők aktív részvételének köszönhetően a tervezettnél hosszabb, és épp annyira érdekfeszítő beszélgetés alakult ki környezetvédelemről, gazdaságról, életmódról és arról, hogy mi mit is tehetünk a teremtésvédelem érdekében.
Várjuk kedves olvasóinkat az Ökoest előadássorozat következő alkalmára, amely március 24-én, szerdán este 18 órától kerül megrendezésre Zoom alkalmazáson keresztül. További részletek elérhetőségeinken.
Ágoston Noémi, KRE japán szakos hallgató; Szűcs Boglárka