„A környezetvédő, természetszerető társadalom nevelését gyerekkorban kell elkezdeni. Azok a gyerekek, akik részt vettek már vándortáborban, önállóbbak lettek, közelebb érzik magukat a természethez, jobban megismerték és megszerették a hazájukat” – mondta Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos a Vándortábor Program idei újdonságait ismertető sajtótájékoztatón. A vándortáborok versenyre kelnek a számítógépes és telefonos játékokkal, hiszen a szervezők folyamatosan fejlesztik a táborokat – tette hozzá. „Egyes erdei, vízi és kerékpáros táborokban a gyerekeknek nem biztosítanak külön csomagszállítást, így megtanulhatják, hogyan csomagoljanak helytakarékosan, mi az, amire valójában szükségük van.”
Jelentkezés, költségek, felkészítés
A táborok ára egy hétre egységesen 28 ezer forint, ebben benne vannak a belépők és a napi háromszori étkezés. A túrázók minden szükséges eszközt megkapnak: a vízi vándorok csónakot, mentőmellényt, a kerékpárosok pedig biciklit, kulacsot, sisakot és láthatósági mellényt. A táborokba január 27-től nyílik meg a jelentkezés. Érdemes minél előbb regisztrálni, mert a tapasztalatok szerint gyorsan betelnek a helyek. A gyalogos, a kerékpáros és a vízi programhoz is akkreditált pedagógus-továbbképzés társul, amely lehetővé teszi, hogy a kísérő tanárok megfelelő szakmai tudást szerezzenek a túrák szervezéséhez és lebonyolításához. A kísérő tanárok heti százezer forint díjazásban részesülnek. A képzésre már jelentkezhetnek. További részletek a Vándortábor Program honlapján találhatók.
„Nincs szolgáltatás”
„A tavalyi táborozók egyike visszajelzésében azt írta: sosem gondoltam volna, hogy egyszer megnyugtatóan fog rá hatni a telefonomon az a felirat, hogy nincs szolgáltatás” – számolt be Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára, aki az erdei vándortáborokról beszélt. „A gyerekek ezekben a táborokban ráébrednek arra, hogy jobb a tábortűz mellett beszélgetni, mint a telefonokat nyomkodni. Az élményszerzés mellett ismeretterjesztő funkciója is van a táboroknak, hiszen a gyerekek erdészektől és erdőpedagógusoktól kaphatnak választ a kérdéseikre, és valamennyi útvonalon lesznek erdei iskolai programok. Az erdei táboroztatáshoz kilenc állami erdőgazdálkodás csatlakozott stabil háttérrel, étkeztetéssel. A gyerekeket felújított kilátóhelyek, kisvasutak, táborhelyek várják.”
Az Erdei Vándortáborok kínálata két új helyszínnel bővül, így 2020-ban már kilenc útvonalon járhatják az erdőket a diákok. Idén újdonságként a Vértesben és a Zselicben is lesznek Erdei Vándortáborok a Bakony, a Börzsöny, a Mátra, a Mecsek, a Pilis, a Vasi-Hegyhát és a Zemplén mellett. A túraútvonalak hossza 50 és 90 kilométer között változik. A gyerekek a természeti értékek mellett Magyarország kulturális örökségének olyan kincseit láthatják, mint a visegrádi Fellegvár és Salamon-torony, a drégelyi és a regéci vár (a Börzsönyben, illetve a Zemplénben), vagy az Árpád-kori mánfai templom a Mecsekben.
Megszerettetik a bringázást
„Túl lehet élni a csapkodó esőt, a szembeszelet, eljuthatnak a saját teljesítőképességük csúcsára – ez az, amit a gyerekek megtapasztalhatnak a bringatúrákon” – mondta Pénzes Erzsébet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség vándortábor-projektkoordinátora. „Rájönnek, hogy föl lehet menni egy hegyre is kerékpárral, és beletanulhatnak az egymás iránti toleranciába is a közös szállásokon, ahol egy légtérben alszanak. Gyakori, hogy a táborok után is egyre többen kerékpároznak a mindennapjaikban, és ebbe bevonják a szüleiket is.”
A BringásVándorok 2020-ban már 7 útvonalon járhatják be az országot. A korábbiak közül szinte változatlanul marad a Felső-Tisza-vidék, az Őrség, a Déli-Bakony és a Bükk – Aggteleki-hegység, kicsit könnyebb lesz a Cserhát–Dunakanyar útvonal, és nehezebb a vízi-kerékpáros vegyes vándortábor a Körösök völgyében, mert nem lesz csomagszállítás. A gyakorlott biciklistáknak egy nagy, nehéz túrával készülnek, és idén először indulnak bringás vándorok a Gerecse–Vértes–Velencei-tó útvonalon.
Szemetet szednek útközben
Tavaly 226 vízi vándortábort szerveztek, a részt vevő gyerekek száma három év alatt több mint háromszorosára nőtt – erről Storcz Botond, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szakágvezetője beszélt. „Augusztusban több száz gyerek evezett le az Alsó-Tiszán Szegedig, hogy szurkoljon az akkor zajló olimpiai kvalifikációs kajak-kenu világbajnokságon.” – idézte fel. A vízi túrák szervezői azon dolgoznak, hogy egyre több hátrányos helyzetű, illetve fogyatékkal élő gyermek is részt vehessen a vízi vándortáborokban.
Egy-egy vándortábort a résztvevők számára „az év legzöldebb heteként” hirdetik meg. A táborozók kísérői vezetésével arra törekszenek, hogy a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyják maguk után. Műanyag palackok helyett kulacsból isznak, papírzacskóba csomagolják az élelmet, és szelektíven gyűjtik a hulladékot, a vízi vándortáborokban pedig idén már mások után is összeszedik a szemetet a vízi útvonalakon.
A VíziVándorok idén is 7 útvonalon evezhetnek, de a Szigetköz népszerűsége miatt megduplázták az ottani táborokat, a Tokaji útvonalat pedig kiegészítették Felsőbereckivel és Sátoraljaújhellyel. Ezen kívül 90-120 kilométeres túrák várják a gyerekeket a Dunakanyarban, az Alsó-Dunán, Tokaj környékén, a Felső-Tiszán, a Tisza-tavon, a Körösök vidékén.
A számvetés alkalma
Idén először zarándoktábort is hirdetnek a Vándortáborok sorában. Ezeken a heteken arra a belső folyamatra is reflektálhatnak a gyerekek, ami az élménydús táborozás alkalmával végbemegy bennük, és ami által nemcsak a természetet ismerhetik meg jobban, hanem saját magukat is.
„Megfigyelhetik, milyen hiány keltődik bennük, ha egy fél órára nem veszik elő a telefont, azt mivel pótolják a hétköznapokban, és egyáltalán milyen belső emberi igényeik vannak” – mondta Kiss István Didák OFM, a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája irodavezetője. A szerzetes hozzátette: a gyerekeket mindenki meg akarja változtatni, hogy ne hangoskodjanak vagy tegyék el a telefont, pedig akkor tanulnak meg vigyázni önmagukra és a környezetükre, ha mindazt, ami a teremtett világban jó, fölismerik, megismerik és közel engedik magukhoz. „A föld mélyebben megtanít önmagamra, mint bármi más, mert ellenáll nekem. A gyerekek megtanulják a határaikat: azt, ha szomjas vagyok, ellenáll a testem, innom kell. És a természetét is: ha letépek egy virágot, két nap múlva elhervad, inkább hagyjam ott, hadd gyönyörködtessen másokat is.” A Tihanytól Bakonybélen át Pannonhalmára tartó, bencés közösségeket érintő mintegy 100 kilométeres zarándokúton a kamaszok maguk viszik a csomagjaikat, de az őket nyomasztó nagy kérdésekre is kereshetik a választ – tette hozzá a szerzetes. „A 16-18 éves gyerekeknek létkérdés, kik ők, milyen szakmát válasszanak, hol tanuljanak majd tovább. Szeretnénk bevonni a bencés atyákat, akik lelki buzdítást adnak a csoportoknak. A gyerekek részt vehetnek a szerzetesi közösségek zsoltárimádkozásaiban, kapnak segítő kérdéseket az önismereti munkához, és szakemberek bevonásával csoportmunkát is végezhetnek majd.”
Az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda idén már negyedszer szervez Vándortáborokat, partnerségben az Országos Erdészeti Egyesülettel (OEE), a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetséggel (MKTSZ), a Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel (MKKSZ), valamint a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodájával. Tavaly összesen 421 turnusban több mint 11 ezer diák és pedagógus táborozhatott egy hétig az ország 19 erdei, kerékpáros és vízi útvonalának bejárásával. Idén, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján mindhárom túraútvonalon szeretnének lehetőséget biztosítani arra, hogy anyaországi és az elcsatolt területeken élő magyar gyerekek együtt táborozhassanak. A táborokhoz novella- és fotópályázat is kapcsolódik.
Képek: Bódis Krisztián/ erdeivandor.hu és vizivandor.hu; Gulyás Attila/ vandortabor.hu; Országos Erdészeti Egyesület; Erdei Vándor Facebook-oldala, Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) Facebook-oldala
Forrás: parokia.hu
