2015-ben lemondott az Ökogyülekezeti Mozgalom vezetéséről, most újra megválasztották. Mi történt?
Alulról építettük a mozgalmat, a tanács tagjai között voltak és vannak vidéki, városi és fővárosi lelkészek, környezetvédelmi szakemberek, ők mindannyian önkéntesen végzik a munkájukat. Eddig a Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája alatt működtünk, de a növekvő mozgalomhoz hiányoztak a megfelelő feltételek. Sok más teendő mellett nem tudtam önkéntesként vállalni a megnövekedett adminisztrációs és vezetői feladatokat. De nemcsak ez volt a lemondás oka. Aggasztott, hogy a teremtésvédelem gondolatának létjogosultsága gyakran megkérdőjeleződött az egyházunkban, és nem éreztem a támogatást. Sokan támadtak minket, hogy gyanús a teremtésvédelem és a zöld gondolat, és pártpolitikai, ideológiai irányokkal azonosították. A teremtésvédelem ennél sokkal fontosabb, mélyebb dolog. Keresztyén sáfárokként feladatunk, hogy óvjuk, védjük a Földet, amelyet Isten jónak teremtett, és ránk bízta.
Mi a változás, ami miatt újra vállalta az Ökogyülekezeti Mozgalom vezetését?
Az, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Intézetén belül folytathatjuk a munkát. Számomra mindig szívügy volt az egyetem, így örülök, hogy a teremtésvédelem programja mellett visszatérhetek az egyetemre, hiszen egyetemi lelkészként szolgáltam itt korábban.
Mit adhat az integráció?
Stabil működési keretet, az akadémiai szférába való megjelenést, oktatási lehetőséget, kutatói szabadságot és autonómiát. Az Ökogyülekezeti Mozgalomnak foglalkoznia kell a megújuló energia használatával, az atomenergia kérdésével, és más, jövőnket érintő kérdésekkel, a teremtésvédelemmel, az ökológiai krízissel. Ezekkel eddig is foglalkoztunk, ezentúl ezt még bátrabban tehetjük. Ajánlásokat fogalmazhatunk meg, kiadványokat készíthetünk, konferenciákat szervezhetünk.
Az is fontos, hogy nincsen ugyan a Károlinak természettudományos kara, viszont a teremtésvédelem erőteljesen a vallás és a természettudomány párbeszédén áll, így a KRE-n így is megjelenhet a természettudomány diszciplínája. Az integráció tovább erősítheti az egyetem és az egyház kapcsolatát, bővül az egyetem kapcsolatrendszere a gyülekezetek felé, továbbra is folyatni szeretnénk a hálózatépítést. Ez kockázata is az integrációnak, feltétlenül meg kell őrizünk a lelkesedésünket, amely az alulról épülő mozgalmat jellemezte.
Az állammal kötött megállapodásnak is része a teremtésvédelem
„A Református Egyház részt vállal a környezeti értékek védelmében; gyülekezeteiben, intézményeiben lehetőségéhez mérten képviseli a környezettudatosságot, formálja az ezzel kapcsolatos társadalmi gondolkodást.” Ez a kormány és az egyház közötti tavaly októberben aláírt megállapodás 9. cikkelyének 2. pontja. Minderről Kodácsy Tamás azt mondja: örül, hogy ez a gondolat bekerült a megállapodásba, hiszen egyértelműen kimondja, hogy a Magyarországi Református Egyháznak van környezetvédelmi feladata.
Hegedűs Márk
Megjelent: Reformátusok Lapja, 2018. február 4.
