Örülök és köszönöm, hogy a Discover 2 Inspire címmel, fenntarthatóság témakörében, Dundee-ban megrendezett programsorozat magyar résztvevője lehettem.
A program első részében a Dundee-i Egyetemen előadásokat hallhattunk a fenntarthatóságról különböző szektorból érkezett szakemberektől. Többek között egy helyi farmer, egy bolgár energiapolitikus, egy egyetemi oktató (Alison Reeves), egy skót író (Alastair McIntosh), egy német nagyvállalat képviselője és egy ír NGO vezetője (Elaine Navin; ECO-UNESCO) foglalata össze és osztotta meg tapasztalatát. Az egy-egy órás előadások a főbb sarokpontok rögzítésével (átismétlésével) és – egyelőre – megválaszol(hat)atlan kérdésekkel teltek.
Alastair McIntosh skót író gondolatait szeretném kiemelni. Előadását egy, a generációja (50-60 évesek generációja) nevében tett bocsánatkéréssel kezdte: bocsánatot kért azért, hogy ’ilyen’ – a jelen állapot szerinti – ’segélykiáltó’ Földet adnak át nekünk […a jövő generációjának]. Ezt követően pedig feltette a ’nagy’ kérdést: 20-30 év múlva mi is – még mindig – ott akarunk-e tartani, hogy bocsánatot kérünk az utánunk következőktől?
A második rész már a cselekvés jegyében telt: az Európai Unió összetett jogalkotási folyamatának egy részét – a Tanács jogalkotási munkáját - modelleztük a genetikailag módosított organizmusok (GMO) tárgykörében. Spanyol kollégámmal Írország minisztereinek pozícióiba helyezkedtünk egy napra. Azon túl, hogy Írország álláspontjából részletesen felkészültünk, megismerhettük az egyes uniós országok GMO stratégiáját is, (át)látva így a teljes európai képet. Érdemes volt a döntéshozatali folyamatra is figyelni: hogyan történik és mennyire lehetséges az egyes országok álláspontjainak képviselete; mennyiben és mikor kell illetve szabad engedni az álláspontokból egy szükséges kompromisszum érdekében.
„Ladies and Gentlemen [Honourable Ministers] we are not sitting in a restaurant where we can choose our menu a la carte.”
Model European Union – Simulation Day
Tettünk egy rövid látogatást a skót vidéken is, Findhorn ökofaluba. A felföldi kirándulás egy Sunday brunch-al indult közösen a helyi lakosokkal, majd részletes áttekintést kaptunk a közösség életéről és tevékenységéről.
Lakóház (ami hajdanán egy whiskygyártás során használt hordó volt) a Findhorn ökofaluban
A csupán néhány évtizede létrehozott öko-közösség él és virágzik (tavasz lévén szó szerint). Kiegyensúlyozott lakói olyan emberek, akik ökológiai értelemben többre – materiális értelemben viszont kevesebbre! – vágynak. Életvitelük kialakításakor a mértékletesség vezérli őket. Házaik egészen különös formájúak és alapanyagúak, hangsúlyos a megfelelő szigetelés, a tetőkön jellemzően legalább egy, de inkább több napelem található. Ne feledjük el, hogy Skócia északi részén járunk, a vidék klímája zord és rendkívül szeles, a lakosok ennek ellenére ház körüli kertjeikben gondosan megválasztott eljárással (örömmel) termelik – évente többször is betakarítva – alapélelmiszereiket, anélkül hogy megterhelnék és kimerítenék a termőföldet. A szezonális közösségi vásárok – ahol ruhák, bútorok és egyéb háztartási berendezések cserélnek gazdát – rendszerint egyéb programokkal társulnak, így közösségépítő és megtartó szerepük sem elhanyagolható. Az állandó szél szélmalom lapátjait pörgeti, biztosítva a település áramigényének szinte egészét. A szennyvíz mielőtt a csatornahálózat főáramába kerülne átmegy egy speciális medencén, ahol növények segítségével előtisztítása történik. Ami a közlekedést illeti, hangsúlyos a kerékpárhasználat, a hosszabb táv leküzdéséhez pedig összehangolt car-sharing rendszert működtetnek ráadásul a parkolóban fellelhető már néhány elektromos autó (és töltő) is, ezek rendkívül kedvező áron bérelhetők – a legtöbb családnak nincs is tulajdonában gépkocsi.
Lakóház udvara ökofaluban
A röviden jellemzett életvitellel kb. 1-es ökológiai lábnyom érhető el – ez komoly eredmény az átlagos nyugat-európai kettőn túli értékkel összehasonlítva.
Negyedik részben pedig az addig hallottak és tapasztaltak alapján – témakör szerint kisebb csoportokban – cselekvési tervet, követendő magatartásokat fogalmaztunk meg.
A szerző ezúton szeretné megköszönni a Szervezők munkáját a program előkészítéséért és lebonyolításáért: tartalmas, elgondolkodtató napok vannak mögöttünk, remélhetőleg az újszerű megközelítés szerinti gyakorlat előttünk.
Budapest, 2014. április 22. [a Föld napja]
„…és csodálatos dolgaidon én is elmélkedem.”
Zsolt. 145,5
(A teremtett világ dicséri az Urat)
Forrás: Menyhért Csilla
