Rózsafüzért talán már mind láttunk, de óriás rózsafüzért ami gesztenyéből készült talán még nem. Ha az ilyen, és ehhez hasonló kreatív megoldások felvillanyoznak minket, akkor irány a Baross Gábor Telepi Jézus Szíve Plébánia, ahol nem az óriás rózsafüzér az egyetlen innovatív ötlet. A plébánia immár öttagú Teremtésvédelmi Köre különleges programokról gondoskodik, ahol minden korosztály megtalálhatja számításait. Nem csak közösen javítanak bicikli belsőt – hogy még azt se kelljen kidobni – de arra buzdítanak, hogy járjanak minél többen két keréken munkába. Ami az egyiknek szemét, az a másiknak kincs – így van ez a farsangi jelmezekkel is, hiszen ha az ember idén hercegnő volt, jövőre mozdonyvezető lenne – ebben segít a plébánia farsangi jelmez cserebere akciója, ahonnan mindenki elégedetten távozhat. Azt már mondanunk sem kell, hogy az óriás rószafüzéren az imádságok a teremtett világért szólnak, a Teremtés hetén.

Kapcsolódó tartalmak: 

Egy talpalatnyi csend és mozdulatlanság egy buja kertbe zárva, és csak e körül van a város – így írható le a Klauzál téri gyülekezet otthona a VIII. kerületben. Feketerigó, lágy szellő és halászháló az eperfa alatt…várjunk csak, mi? Igen, halászháló van kifeszítve az eperfa alá, hogy a gyümölcs a lehető legjobb állapotában legyen fogyasztható vagy feldolgozható. Jó gazdává válik az ember, amint megtudja, hogy felelőssége van a teremtett világ ajándékaiért. A magányos élet, számtalan előnye ellenére, nem mindig gazdaságos – aki azonban gyülekezetbe jár, nem minden téren magányos. A Klauzál téri gyülekezet szerdánként összejövő bibliaköre jórészt egyedül élőkből áll – ők szerdán közös ebédre maradnak, hiszen a közösségi életen túl gazdaságosabb nem csupán egy személyre ebédet készíteni. A gazdaságosságnál maradva: a fiatal gyülekezeti tagok - életkorukból adódóan értve hozzá - gyakran magukra vállalják a számítógépek vagy egyéb eszközök javítását, ami így számukra szolgálattá válik, a gyülekezet számára pedig nem hordoz anyagi terhet.

Kapcsolódó anyagok

	Oázis a nyolcadik kerületben - portré Karsay Eszter Ökogyülekezeti tanácstaggal

Agyagmadarakat hintáztat a szél a fűszerkert fölött – ebből tudjuk, hogy a bajai Cédrus Református Egyesített Szociális Intézményben járunk. Az agyagmadarakat a teremtés hetére készítették a fogyatékkal élő lakók, a fűszerkertet pedig az idősek gondozzák. Az Intézmény tanyájáról friss tökfélék és helyben készült kecsketúró és sajt kerül az idősek asztalára. Ha valaki a Cédrustól rendeli az ételt, nem kell tartania a sok műanyag szeméttől, ami a csomagolással jár. Ez az intézmény ugyanis biológiailag lebomló csomagolást használ az ételszállításhoz, ami a kezdeti idegenkedés ellenére mára természetes része a hétköznapoknak. A Cédrus kötelékében közel 200 munkatárs dolgozik, akik egy része kerékpárral közlekedik – nekik is, ahogy a többi dolgozónak, az Intézmény üvegkulacsot ajándékozott az Európai Hulladékcsökkentési Hét jegyében.

Ismerős lehet a mese a szóló szőlőről, a mosolygó almáról és a csengő barackról – a Lévay gimiben tudják: az alma csak akkor mosolygós, ha helyi. ,,Mosolygós helyi alma” néven hirdetett akciót az iskola – ezzel is buzdítva diákjait a helyi termelők támogatására. Ha a klímavédelemről van szó, mozdulni kell, feladva például az autó kényelmes szélvédett ölelését, kétkerékre pattanni és tekerni – még ha ez nem is szélvédett, de az egészségünk megköszöni majd, mind a mozgást, mind hogy ennyivel is kevesebb széndioxidot kell belélegeznünk. A gimnazistáknak sok energiájuk van; de ki hinné, hogy az iskolának is? A Lévay a tetőre szerelt napelemeknek köszönhetően egy év alatt nem, hogy fogyasztotta az áramot, hanem termelte – egész pontosan 50 MWh-t. A diákok az országos környezetvédelmi versenyeken is jeleskednek, ha pedig nem ott vannak akkor víz-lábnyomot számolnak az iskolában és 11. parancsolatként hirdetik: Ne pazarolj!

^{Használtruha vásár}