Ökoestek

Mit tanít nekünk a természet? – Ökoest a biomimikriről

Ökoestek 2021. június 30.

Június 16-án került megrendezésre a tavaszi „Ökoestek” sorozat utolsó alkalma Biomimikri – egy új megközelítés a fenntarthatóság felé címmel. A program az Ökogyülekezeti Mozgalom és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület együttműködésével jött létre. Az Ökogyülekezeti Mozgalom a Magyarországi Református Egyház teremtésvédelmi szervezete, amely az egyházi és hitéleti közösségek környezeti szemléletformálásáért felelős, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület pedig immáron negyed évszázada munkálkodik egy környezettudatosabb társadalom felépítésén és az ehhez szükséges ismeretek átadásán.

Az est előadói a Magosfa Alapítvány munkatársai, Neumayer Éva kertészmérnök, valamint Kurucz Márta, biológia-kémia szakos tanár voltak, akik mindketten környezeti nevelők.

A biomimikri annyit tesz, „a természet utánzása”. A fenntarthatóságot is szem előtt tartó tervezési módszer, ami a természetből kölcsönöz ötleteket. Több tudományterületet is érint, köztük a matematikát, fizikát, kémiát, vagy a tervezést. Szinonimái a bionika, biomimetika, biomimézis. A könnyebb érthetőség kedvéért egy játékkal hoztak példákat olyan találmányokról, amelyek a természetből merítettek ihletet. A kvíz során tizenkét találmányt kellett párosítani akár egy állattal, akár egy növénnyel, vagy más természeti jelenséggel. A játékot ide kattintva lehet kipróbálni. Ezt követően a kvízben szereplő találmányokról meséltek részletesebben, például a tépőzárról, amit a nagybojtorján termése, a bogáncs ihletett, a nanoragasztóról, amely a gekkó lábának felépítését veszi alapul, vagy a púposbálna uszonya alapján kialakított szélturbináról. A praktikusság mellett azonban a fenntarthatóság is fontos szerepet kapott az előadók által hozott példákban, így szó esett a gombamicélium mintájára tervezett csomagolóanyagról, amellyel a hungarocellt lehet helyettesíteni.

A találmányok után újabb játék következett arról, hogy hogyan tartják magukat egészségesen az állatok, amelyet az alábbi linken érhetnek el: https://wordwall.net/play/14547/996/144. A kvíz során össze kellett párosítani az állatokat az egyes egészségmegőrzési módokkal, ilyen volt például a feketemedve, amely a nyálából és az osha gyökérből készült keverékkel keni be a bundáját, ezzel távol tartva a kártékony rovarokat.

A játék után megismerhettünk négy nagyobb területet, és ehhez kapcsolódóan példákat, amelyen alkalmazható a biomimikri. Az első terület a fizikai felépítés, például az Eiffel-torony tervezésekor, amely során a csont szivacsos szerkezetét vették alapul. A második terület a számítástechnika, ezen belül is például az internetes keresőmotorok során használt algoritmusok, amelyek a csoportos állatok (pl. hangyák) táplálékszerzési útvonalából merítenek ihletet. A harmadik terület az energia. Ide tartozik a növények zöld színtestének mintájára előállított festékalapú napelem. A negyedik csoport pedig a korábban említett egészségmegőrzés. Megfigyelték, hogy a zebrákat nem támadják annyira a legyek, mint más szavannai állatokat, a kutatás eredményéből pedig kiderül, hogy ez azért van, mert a zebrák csíkozottsága összezavarja a legyeket. Ez az elv jól működik rovarcsapdáknál.

Egy harmadik játékra is sor került a különféle növényekről, azok kártevőiről, valamint a kártevők természetes ellenségeiről és azok élőhelyéről. A kvíz során ezt a négy elemet kellett csoportosítani. Ezen a linken megtalálható: https://wordwall.net/play/17519/748/494.

Az előadás harmadik felében magáról a biomimikri gondolkodásról esett szó, és azon belül is három főbb témáról. Először is arról, ami a biomimikri alapját képezi, vagyis hogy mit tanulhatunk a természettől? Melyek azok a természetben létező jelenségek, folyamatok, illetve azok az analogikus problémamegoldások, amelyeket az emberek is felhasználhatnak? Ehhez kapcsolódik a következő pont is, a fenntarthatóság és annak kilenc alapelve. A harmadik pedig egy olyan megközelítés, amely a természetet technológiai útmutatóként (is) fogja fel. A biomimikri gondolkodás egy valóságos szemléletformálódás, a problémák átértékelése. Például, ha hatásos mosószert szeretnénk kifejleszteni, akkor nem feltétlen lehet a természethez fordulni ötletekért, ugyanis a természetben nem létezik mosószer. Ha a problémát azonban máshonnan közelítjük meg – a biomimikri gondolkodás jegyében, – akkor mosószer helyett inkább egy öntisztító felületet hozunk létre, amely jelenséget megfigyelhetjük többek között a lótuszlevélen.

Ezt követően a biomimikri fenntarthatóság kilenc alapelvéről esett szó, melyek a következők: 1. a természet túlnyomó részt napfénnyel működik, 2. csak annyi energiát használ, amennyi szükséges, 3. összehangolja a formát a működéssel, 4. a természetben minden újrahasznosul, 5. együttműködésre épít, 6. létalapja a sokféleség, 7. helyi adottságokra épít, 8. kerüli a túlzásokat, 9. a természetben semmi sem korlátlan. Ezt a kilenc alapelvet egy amerikai biológusnő, Janine M. Benyus fogalmazta meg Biomimicry című könyvében.

Az előadás végén fényképekkel, gyakorlati példákkal demonstrálták az elhangzottakat, például a légy lábának mintájára kifejlesztett tapadókorong teherbírásáról győződhettünk meg egy fotó által, amelyen két homokkal teli vödröt tart meg ez a tapadókorong.

Az előadást követően lehetőség nyílt kérdések feltevésére és beszélgetésre az elhangzottakkal kapcsolatban.

További részletek: a biomimikri projekt oldalán: https://biolearn.eu/hungary/

Ez a tavaszi „Ökoestek” sorozat utolsó része volt, legközelebb ősszel kerül megrendezésre előadás. Részletes tájékoztatást hírlevélben küldünk azoknak, akik erre feliratkoztak. Akik pedig még ezt nem tették meg, de szeretnének rendszeres hírlevelet kapni, azok az alábbi emailcímen iratkozhatnak fel: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Korábbi „Ökoestek”-ről olvashatnak beszámolókat a honlapunkon: http://okogyulekezet.hu/csatlakozz/okoestek

A további programokra is szeretettel várják az érdeklődőket a szervezők.

Írta: Ágoston Noémi, KRE hallgató

Az előadásról készült felvétel itt visszanézhető:

Ökoest előadás - Vásárhelyi Tamás - "Ha mézet akarsz gyűjteni, ne rúgd fel a méhkast"

Ökoestek 2021. április 01.

Március 24-én került sor az idei „Ökoestek” előadássorozat második alkalmára. A program az Ökogyülekezeti Mozgalom és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület együttműködésével jött létre a különböző környezetvédelmi kérdések és azok teremtésvédelmi vonatkozásainak bemutatása céljából. Az Ökogyülekezeti Mozgalom a Magyarországi Református Egyház teremtésvédelmi szervezete, amely az egyházi és hitéleti közösségek környezeti szemléletformálásáért felelős, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület pedig immáron negyed évszázada munkálkodik egy környezettudatosabb társadalom felépítésén és az ehhez szükséges ismeretek átadásán. Feladata pedig a társadalom környezet baráttá formálása, és az ehhez szükséges ismeretek átadása.

A tavaszi sorozat második alkalmának témája a beporzórovarok jelentősége volt. Az előadó, Vásárhelyi Tamás biológus, korábban a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató helyettese és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület elnöke, jelenleg az egyesület Beporzók munkacsoportjával dolgozik a rovarok, köztük is főként a beporzó rovarok megismertetésén, és életkörülményeik javításán. Az ő kezdeményezésére jött létre 2018-ban a március 10-i beporzók napja.

^{Kép forrása: beporzoknapja.hu}

Az előadás bevezetésében megismerhettük azokat a problémákat, amelyek a jelenkorban különösen veszélyeztetik a társadalmat, köztük a koronavírus-járványt, a gazdasági visszaesést, a klímaváltozást, és a téma szempontjából leginkább lényeges jelenséget, a biodiverzitás összeomlását. Ezt követően megismertük azokat a tényezőket, amelyek leginkább hozzájárulnak a rovarvilág pusztulásához. Elsősorban az emberi tevékenységet, amelynek ugyan van pozitív hatása is az élővilágra, az emberi hanyagság, az élőhelyek átalakítása és a klímaváltozás azonban elősegítik a fajok kihalását. Az előadó a rovarfajok drasztikus csökkenését egy 2017-ben publikált német kutatással szemléltette, amely során 27 éven keresztül vizsgálták 63 kis természetvédelmi terület rovarállományát, és megállapították, hogy 27 év alatt 25%-ra csökkent a területen fogható rovarok mennyisége. A Biological Conversation tudományos folyóirat 73 tanulmányból álló kutatása alapján kiderült, hogy ennek a pusztulási folyamatnak négy fő oka van. Az első az élőhelyek változása, ezen belül például élőhelyek eltűnése, vagy átalakítása, a második a szennyeződés, például a rovarölőszerek, a harmadik a biológiai változások köre, a negyedik pedig a klímaváltozás.

^{Kép forrása: Déri Múzeum Instagram oldala}

Az élőhely változásának következtében a rovarok számára létfontosságú növények tűnnek el, vagy válnak számukra elérhetetlenné, ehhez kapcsolódik például a mesterséges táblák megjelenése, ahol elegendő virág található ugyan, de abból kifolyólag, hogy csak egyféle növényt ültetnek, a virágzási időszak is limitált. Ehhez lehet megoldás akár a Magyarországon is jelenlévő ökológiai hálózat, vagy olyan rétek kialakítása, ahol sokféle virág található meg egyszerre, különböző beporzási időszakokkal. A biológiai változás egyik formája az inváziósan elszaporodó jövevény rovarok megjelenése, ennek kapcsán az előadó részletesen ismertette a Magyarországon leginkább elterjedt poloskaféléket, valamint azokat a tényezőket, amelyek előidézik az új kártevők elszaporodását. A rovarölőszerek kapcsán megemlítette a rovarirtásra épülő marketinget, valamint egy grafikon segítségével mutatta be a rovarölő vegyszerhasználat exponenciális növekedését az USA-ban. A negyedik szempont a klímaváltozás volt, amely következtében mára már szinte teljesen felborult a természet rendje, a különféle időszakok összekeveredtek, többek között a virágok porzásának és a rovarok megjelenésének ideje is. A klímaváltozás így hatással van az ökoszisztémára is.

Az alkalom második felében az emberek életmódjáról volt szó, a rovarokhoz való viszonyukról, valamint arról, hogy miért fontosak a beporzók, és hogy miért jött létre a beporzók napja. Az előadó bemutatta a Beporzók munkacsoport tevékenységét, az általuk végzett környezeti nevelés formáit, például a honlapot, plakátokat, a kiadványokat, és a segédanyagokat, amelyeket pedagógusok számára készítettek. Az alkalom végén szó esett olyan lehetséges módokról, amelyekkel tehetünk a rovarok védelméért, például a rovarszállókról, vagy a rovarbarát kertekről, amelynek segítségével egy magánszemély is otthont nyújthat a beporzók számára.

^{Forrás: Vásárhelyi Tamás előadása}

Az alkalom címe – amellett, hogy a hasznos rovaroknak okozott károkat említi „Ha mézet akarsz gyűjteni, ne rúgd fel a méhkast”– arra is utal, hogy egymáshoz hogyan viszonyuljunk. Vagyis sosem szabad bírálni a másikat, mert akkor védekezni fog a vélt támadás ellen, hanem mindig türelemmel kell fordulni a másikhoz, és inkább rávezetni a jóra.

Az előadás közben és azt követően is lehetőség nyílt kérdések feltevésére, és az aktív részvételnek köszönhetően mindenki számára tanulságos és érdekes beszélgetés alakult ki a rovarfajok megőrzéséről és a környezetvédelemről.

Az „Ökoestek” előadássorozat következő alkalma április 14-én, szerda este 18 órától lesz. Erre és a további programokra is szeretettel várják az érdeklődőket a szervezők. Egyebek között az április 15-i határidővel „Rügyek és ripacsok” címmel meghirdetett fotó- és videópályázatra, amelyre köznevelési intézmények növendékeinek és pedagógusainak műveit várják.

Írta: Ágoston Noémi, KRE japán szakos hallgató

Kapcsolódó kampányfelhívás:

Éljenek a BEEporzók HETEDHÉT határban! (2022)

Éljenek a BEEporzók HETEDHÉT határban!

BEPORZÓK fejléc

Kapcsolódó Európai Polgári kezdeményezés:

Mentsük meg a méheket és a mezőgazdasági termelőket! (Aláírható 2021.06.30-ig)

Az Ökoest résztvevői által beküldött javaslatok, ötletek ide kattintva érhetők el.

Az előadásról készült felvétel az MRE Ökogyülekezeti Mozgalom YouTube csatornán visszanézhető:

Ökoest: Erőszakmentes kommunikáció és teremtésvédelem

Ökoestek 2021. január 20.

"Teremtésvédelem, fenntarthatóság, erőszakmentes kommunikáció: Harcolni a békéért?" címmel tartott előadást és beszélgetést Pogány Anikó, erőszakmentes kommunikációt oktató tréner, pszichodráma vezető, coach, mediátor az Ökogyülekezeti Mozgalom és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület közös szervezésében megvalósult "Ökoestek" előadás-sorozat 2020.november 25-i alkalmán.

Röviden a tartalomból:

A béke bennünk és közöttünk kezdődik. Nem lehet sem magunkon, sem egymáson átlépni ahhoz, ha egy a környezettel és a természettel jobban bánó világot szeretnénk építeni. Hogyan bánunk magunkkal? Hogyan bánunk egymással mindeközben? Hogyan fejezzem ki magam, ha hatékony cselekvést szeretnék elérni? Hogyan konfrontálódjak?
"Életközpontú", "mindig az életet keresi" - szokták mondani az erőszakmentes kommunikációra. Kommunikáció, amely összekapcsol, és segít, hogy meghalljuk egymást. Csak a közös cselekvés vezethet eredményre, és úgy tűnik, ezt a legnehezebb elérni.

Az előadásról készült fevétel elérhető itt:Teremtésvédelem, fenntarthatóság, erőszakmentes kommunikáció: Harcolni a békéért?

okoest emk honlapra

Ökoest előadás - Victor András: Nemnövekedés

Ökoestek 2021. március 26.

Február 24-én került sor az „Ökoestek” előadássorozat első idei alkalmára, amelyen közel kétszáz érdeklődő vett részt Zoom alkalmazáson keresztül. A sorozat az Ökogyülekezeti Mozgalom és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület együttműködésével jött létre, célja, hogy átfogó képet nyújtson a környezetvédelmi kérdésekről és azok teremtésvédelmi vonatkozásairól. Az első tavaszi alkalom témája a „Nemnövekedés” volt, Dr. Victor András előadásában, aki a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület korábbi elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem nyugalmazott kémia-szakos tanára, emellett a Református Ökogyülekezeti Mozgalom tanácsának aktív tagja.

Az előadás során több szempontból is megismerhettük a növekedés fogalmát, szó volt arról, hogy miért tartjuk szükségszerűnek a növekedést a gazdaságban, és miként kapcsolódik ehhez a tervezett elavulás, vagy a tudatos szintcsökkentés. A növekedés ellentéte a nemnövekedés, de furcsa mód a fejlődés is. A nemnövekedés ugyanis nem jelent egyet a visszafejlődéssel, vagy a fejlődés megállításával, csupán egy újfajta perspektívából nézi a jelenséget, amelynek fontos eleme a környezetvédelem is.

A nemnövekedés közgazdaságtani eszméje egyre gazdagabb irodalommal rendelkezik, az előadó számos idézetet hozott leginkább 20. századi közgazdászok műveiből, így kerültek elő például Polányi Károly vagy épp Ernst Friedrich Schumacher írásai. Emellett megismerhettünk olyan konkrét életmód- vagy gondolkodásmódbeli változtatásokat, amelyek a gyakorlatban is előre mozdíthatják a nemnövekedést. Megtudtuk, hogy mit jelent az önkorlátozás, a mérlegelés, és az önkéntes egyszerűség, amelyről gyakran esett szó az egész előadás alatt. A három fogalom közt ok-okozati kapcsolat is található; amennyiben korlátokat állítunk fel, és megpróbálunk azok szerint mérlegelni, egy idő után már természetszerűen jön létre az önkéntes egyszerűség állapota, hiszen mindig csak azokat a dolgokat vesszük meg, amelyekre valóban szükségünk van. A gondolatmenetből kiderült, hogy ez nem egy önsanyargató életmódot jelent, sőt ellenkezőleg, nincs is szabadabb érzés annál, mint amikor nem hagyjuk, hogy befolyásoljanak minket a fogyasztói társadalom kényszerei.

A gazdasági szempontot követően, kultúrtörténeti irányból is megvizsgálta az előadó a a nemnövekedést. Számos mozgalmat ismerhettünk meg, amelyek ezt a fajta életstílust tudták magukénak. Legyen szó akár a filozófiai „szegényekről”, akikre az ókori görögök példáját hozta, és érdekes, néha már-már komikus történeteket mesélt a filozófiai szegénység egyik meghatározó görög alakjáról, Dioklészről. Ezután következtek a spirituális „szegények”, így láthattuk a párhuzamot a legnagyobb világvallások között. Ugyanis mind a keresztény (pl. mendikusok, valdensek, ferencesek), a buddhista, a muszlim (dervisek) és a hindu (szádhuk) vallásokban megtalálhatóak azok a csoportok, amelyek az önkéntes egyszerűség jegyében a szegénységet választották. A végén pedig említésre kerültek modern mozgalmak, illetve a katolikus egyház feje, a puritán élet ékes példájául szolgáló Ferenc pápa is.

Az előadás végén mindenki számára világosan rajzolódott ki a konklúzió, az ökológiai megtérés szükségessége. Egy szemléletes ábra segítségével láthattuk a kapcsolatot tudomány (ökológia), vallás (Krisztus tanítása) illetve erkölcs (mértékletesség) között. Ez a három elem figyelhető meg a nemnövekedésben, a fenntartható életmódban és az önkéntes egyszerűségben is.

Az előadást követően sor került a beérkezett kérdések megválaszolására, valamint a jelenlévők aktív részvételének köszönhetően a tervezettnél hosszabb, és épp annyira érdekfeszítő beszélgetés alakult ki környezetvédelemről, gazdaságról, életmódról és arról, hogy mi mit is tehetünk a teremtésvédelem érdekében.

Várjuk kedves olvasóinkat az Ökoest előadássorozat következő alkalmára, amely március 24-én, szerdán este 18 órától kerül megrendezésre Zoom alkalmazáson keresztül. További részletek elérhetőségeinken.

Ágoston Noémi, KRE japán szakos hallgató; Szűcs Boglárka

Ökoest: Hogy és miért kerül a komposzt a tanári asztalra?

Ökoestek 2021. január 20.

Az Ökogyülekezeti Mozgalom és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület közös ismeretterjesztő előadássorozatának (Ökoestek) keretében Nagy Andrea: "Hogy és miért kerül a komposzt a tanári asztalra?" címmel tartott előadást 2020. november 4-én Zoom alkalmazáson keresztül.

A tartalomból: Termőtalajaink védelmében - avagy a komposzt oszt és szoroz! Egyensúly a komposztálásban - lebontó és felépítő folyamatok, alkotórészek aránya, komposztáló élőlények hálózata - avagy homeoffice a komposztban Fenntarthatóság pedagógiája a komposztálás példáján keresztül - avagy a Komposztálásünnepe Magyarországon Az előadás visszanézhető ezen a linken: Novemberben is folytatódik az ökoestek előadássorozat