A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület (MKNE) és a KRE Teremtésvédelmi Műhely áprilisi Ökoest előadásának meghívott vendége dr. Victor András volt, aki az MKNE korábbi elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott kémia-szakos tanára, emellett az MRE Ökogyülekezeti Mozgalom tanácsának aktív tagja. Előadásának címe: A redukcionista gondolkodás (avagy a parlagfű-háború tanulságai), az előadás célja pedig az volt, hogy belássuk, komplex, környezetet érintő kérdésekről nem éri meg leegyszerűsítve gondolkodni.
De mi is az a redukcionista gondolkodás? Ha az etimológia tudományát hívjuk segítségül láthatjuk, hogy a szó jelentése ’visszavezetés’, ’visszaalakítás’, eredete pedig visszanyúlik a karteziánusi filozófiához, illetve a newtoni mechanikához. Egy redukcionista gondolkodó egy probléma megoldását vagy egy komplex jelenség megértését leegyszerűsítéssel, részekre bontással végzi.
Vegyünk egy egyszerű példát: mi a szerelem? Bizonyára mindenki hallotta már azt a magyarázatot, miszerint a szerelem az agyban lejátszódó kémiai anyagok és folyamatok összessége. Azonban ez csak torz rész-igazság . Minden szerelem egyedi, hiszen minden ember egyedi. Mindenki más múlttal, más tapasztalattal rendelkezik, amit a szerelem valódi, mély megértéshez nem szabad figyelmen kívül hagyni. A redukcionista gondolkodás segíti a komplex jelenségek megértését, azonban elővigyázatosnak kell lennünk, hiszen a leegyszerűsítés gyakran torzít, illetve abba a tévképzetbe ringat, miszerint a minket körülvevő világ egyszerű, megértése nem igényel túl nagy erőfeszítést.
A redukcionista gondolkodásmód után az inkluzív, illetve exkluzív gondolkodásmód került az előadás középpontjába. Az exkluzív szót a mai értelmében teljesen más jelentéstartalommal használjuk, mint annak eredeti jelentése, amely a ’kirekesztő’. Exkluzív egy klub, amely csak bizonyos személyek számára elérhető, a többieket pedig kirekeszti, de exkluzív az a gondolkodásmód is, amely egy jelenség értelmezésekor bizonyos tényezőket elhanyagol. Vegyünk egy példát: a címben szereplő parlagfű problémát. Nagyon sok ember allergiás a parlagfűre. Az allergia nem más, mint egy téves immunválasz, amikor is a szervezet „háborút indít” egy teljesen ártalmatlan biológiai anyag ellen. Az allergia megjelenéséhez rengeteg tényező hozzájárul, mint pl. a genetikai hajlam, a táplálkozás, a stressz, a levegőszennyezettség vagy a pollenkoncentráció. Mi viszont a probléma megoldását keresve rendre kirekesztjük az allergia többi lehetséges okozóját és csak a pollenkoncentráció csökkentésére koncentrálunk.
Ezzel szemben az inkluzív gondolkodásmód egy olyan gondolkodást takar, amely a lehető legtöbb körülménnyel számol. Hadd hozzak erre is egy példát! A nagy kócsag közel 150 éve minősül védett állatnak. Eleinte a védelmük abból állt, hogy fizikailag védtük őket attól, hogy valaki bántsa vagy levadássza őket. Aztán rájöttünk, hogy nem elegendő kizárólag a madarakat védeni, védenünk kell állattársait is, a halakat és békákat, amelyekkel táplálkozik. Ezután már az élettelen tényezőket, mint a vizek kémiai összetételét is vizsgáltuk, végül pedig a biológia segítségével feltérképztük a nagy kócsag múltját, hogy tisztában legyünk a rájuk leselkedő esetleges veszélyekkel. Az inkluzív gondolkodásmód a biológiában, illetve az ökológiai vizsgálatok során kerül előtérbe, ugyanis ezeken a tudományterületeken elengedhetetlen, hogy minden részletre kellő figyelmet fordítsunk.
Végül térjünk vissza az előadás eredeti céljához: az említett gondolkodásmódok vizsgálatára a természeti jelenségeket érintő kérdésekben. Az előadónk gondolatait néhány jó tanáccsal zárta, amelyeket elsősorban ökológiai, környezetvédelmi kérdések tekintetében fontos alkalmazni. Amennyiben a teremtett világot szeretnénk megérteni, fontos a rendszerben gondolkodás, a dolgoknak a maguk bonyolultságában való látása, a részek és azok kapcsolatainak egyidejű átlátása és a leegyszerűsítések helyes, mértékletes alkalmazása. Fontos, hogy előre lássuk egy-egy cselekmény következményeit, amelyhez szükség van egy fenntartható attitűdre is: amíg valamiről nincs kimutatva, hogy nem ártalmas, azt lehetőség szerint ne alkalmazzuk. Végül, ami talán a legfontosabb: mindig tanuljunk a hibáinkból.
Képek forrása: freepik.com
Írta: Dawud Savannah Rose, KRE jogász szakos hallgató
Az ökoest az Ökogyülekezeti Mozgalom YouTube csatornán visszanézhető:
