A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület és az MRE Ökogyülekezeti Mozgalom ezévi utolsó ökoestjének vendége Dr. Botos Barbara klímapolitikáért felelős államtitkár-helyettes asszony volt, aki Farkas Lilla Nórával, az Óbudai Egyetem környezetmérnök szakos hallgatójával együtt beszélt a Glasgowban megrendezett COP26-klímakonferenciáról és annak eredményeiről.
Nem könnyű feladat egy órában elmondani, mi minden is zajlik le egy ilyen világméretű eseményen. Az előadó egy francia diplomata szavait kölcsönözte mondandója érzékeltetésére – a klímakonferenciák nagyon technikaiak, fárasztóak, de annál szükségesebbek.
Farkas Lilla Nóra számokkal érzékeltette az eseményt. Közel 40 000 résztvevő, ebből 22 274 különböző részes fél delegációja, 14 124 megfigyelő-szakértő-civil, 3886 pedig a média képviselete. Glasgow, mint az Egyesült Királyság harmadik legnagyobb városa – nevének jelentése pedig stílusos módon: ,,zöld hely”.
A sok embert megmozgató esemény két héten át tartott, aminek levezénylése nem kevés logisztikai feladattal járt. Az étkeztetés terén igazán bravúros módon 95%-ban szezonális és 80%-ban helyi, azaz skót hozzávalókat használtak fel – így 750 kg bogyós gyümölcsöt és 250 kg skót mézet. Az ételek mellett pedig azok karbon-lábnyoma is olvasható volt, késztetvén ezzel arra a résztvevőket, hogy a fenttarthatót válasszák. A papír visszaszorítása érdekében pedig kerülték a prospektusok és papírpoharak használatát, utóbbi helyett minden résztvevőnek alumínium kulacsot biztosítottak, így nagyjából 250 000 papírpoharat spóroltak meg.
Sokan kritizálták, hogy a világ vezetői, akik az eseményre érkeztek, milyen nagy terhelést mértek a környezetre – azonban az előadó számításai szerint a két hetes konferencia alatt a 40 000 résztvevő teljes fogyasztása, étkezéssel, utazással és szállással, Kína két perc alatti kibocsátásával egyezik meg csupán.
A felszólalók között ott voltak a házigazdák: elsőként Boris Johnson, aki Churchillt idézve arról beszélt, hogy ez nem a vég, nem is a vég kezdete, hanem a kezdetnek a vége, ahol elkezdődhet végre a valódi munka – Károly herceg pedig díjat adott át többek között egy kislánynak a klímavédelemről szóló rajzai nyomán, amelyet meg is „rajzfilmesítettek”. David Attenborough nagy hatású beszédében arról beszélt, hogy ő élete során megannyi faj kihalását látta – szemléletváltást sürgetett tehát.
A konferencia célja világos: 2 vagy 1,5 Celsius fok alatt tartani az éghajlat melegedését. Ám ezt a célt különböző gazdasági érdekek illetve majdnem 200 ország változatos nézőpontjai akadályozzák.
A konferencia nemzetközi – ahogyan a cél is, ám a klímavédelemnek annyi szintje van, ahány szerveződése csak létezik az emberiségnek. A nemzetközi célok alatt helyezkednek el az európai, az alatt a kárpát-medencei, végül a magyarországi célok. Saját országunkat pedig addig bonthatjuk még kisebb egységekre, míg a családig azon belül pedig az egyéni felelősségig el nem jutunk.
A konferencia témái voltak többek között: kibocsátás-csökkentés, alkalmazkodás, klímafinanszírozás, tudomány, technológia, átláthatóság, költségvetés.
A kibocsátás csökkentése érdekében a különböző országok eltérő vállalásokat tettek arra nézve, hogy mennyivel és milyen időhatáron belül csökkentik a kibocsátásukat. A fejlett országok ambíciózus módon, de a fejlődő országok sem lemaradva tették meg tétjeiket. Hazánk az EU-s csoport részeként tette meg a maga vállalását, miszerint 2030-ra megtörténik nettó 55%-kal csökkenti az Európai Unió a kibocsátását (2050-re pedig klímasemleges lesz).
A fejlett országok anyagi segítséget is nyújtanak a fejlődő országok számára, hogy ezzel is elősegítsék a kibocsátásuk csökkentését. Ez az összeg a célkitűzés szerint 100 millió dollár évenként, amit eddig ugyan nem teljesen értek el, de az éves cél elérését 2023-ig vállalták.
Az átláthatóság szempontja igen fontos, hiszen ennek elfogadásával egységes elszámolási rendszert fogadott el minden ország – ezzel nyomon követhetővé téve a tevékenységüket.
Dr. Botos Barbara szerint a konferencia történelmi siker volt, nem csupán a nagy részvételi szám miatt, de az elért szakmai eredmények miatt egyaránt. Jelenleg úgy tűnik, ha az országok a COP26-on vállaltakat mind betartják, 1,8 Celsius fokon belül tartható a globális átlaghőmérséklet emelkedése mérték az ipari forradalomhoz képest.
Az előadás végén számos kérdés érkezett az előadóhoz. Többek között az is, hogy mi az a cselekedet, amin a fókuszunk legyen egyéni szinten, ha a környezetünk megvédése a célunk.
A válasz egyszerű volt: mindenen. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a környezetünk védelme olyan égető és aktuális problémája jelenünknek, ahol nem lehet priorizálni. Cselekedni kell, amit éppen van lehetőségünk, meg kell tegyük, ha ezzel mi is előre tudjuk mozdítani az éghajlatváltozás elleni fellépést.
Hiszen ahogyan a vallási vezetők és tudósok október 4-i közös felhívásában is olvasható: Mi az édenkertet örököltük, nem hagyhatunk sivatagot hátra a gyermekeinknek.
Bárdos-Blatt Boglárka
Az előadásról készült felvétel ide kattintva megtekinthető, 6:31-től kezdődően:
