Június 16-án került megrendezésre a tavaszi „Ökoestek” sorozat utolsó alkalma Biomimikri – egy új megközelítés a fenntarthatóság felé címmel. A program az Ökogyülekezeti Mozgalom és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület együttműködésével jött létre. Az Ökogyülekezeti Mozgalom a Magyarországi Református Egyház teremtésvédelmi szervezete, amely az egyházi és hitéleti közösségek környezeti szemléletformálásáért felelős, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület pedig immáron negyed évszázada munkálkodik egy környezettudatosabb társadalom felépítésén és az ehhez szükséges ismeretek átadásán.
Az est előadói a Magosfa Alapítvány munkatársai, Neumayer Éva kertészmérnök, valamint Kurucz Márta, biológia-kémia szakos tanár voltak, akik mindketten környezeti nevelők.
A biomimikri annyit tesz, „a természet utánzása”. A fenntarthatóságot is szem előtt tartó tervezési módszer, ami a természetből kölcsönöz ötleteket. Több tudományterületet is érint, köztük a matematikát, fizikát, kémiát, vagy a tervezést. Szinonimái a bionika, biomimetika, biomimézis. A könnyebb érthetőség kedvéért egy játékkal hoztak példákat olyan találmányokról, amelyek a természetből merítettek ihletet. A kvíz során tizenkét találmányt kellett párosítani akár egy állattal, akár egy növénnyel, vagy más természeti jelenséggel. A játékot ide kattintva lehet kipróbálni. Ezt követően a kvízben szereplő találmányokról meséltek részletesebben, például a tépőzárról, amit a nagybojtorján termése, a bogáncs ihletett, a nanoragasztóról, amely a gekkó lábának felépítését veszi alapul, vagy a púposbálna uszonya alapján kialakított szélturbináról. A praktikusság mellett azonban a fenntarthatóság is fontos szerepet kapott az előadók által hozott példákban, így szó esett a gombamicélium mintájára tervezett csomagolóanyagról, amellyel a hungarocellt lehet helyettesíteni.
A találmányok után újabb játék következett arról, hogy hogyan tartják magukat egészségesen az állatok, amelyet az alábbi linken érhetnek el: https://wordwall.net/play/14547/996/144. A kvíz során össze kellett párosítani az állatokat az egyes egészségmegőrzési módokkal, ilyen volt például a feketemedve, amely a nyálából és az osha gyökérből készült keverékkel keni be a bundáját, ezzel távol tartva a kártékony rovarokat.
A játék után megismerhettünk négy nagyobb területet, és ehhez kapcsolódóan példákat, amelyen alkalmazható a biomimikri. Az első terület a fizikai felépítés, például az Eiffel-torony tervezésekor, amely során a csont szivacsos szerkezetét vették alapul. A második terület a számítástechnika, ezen belül is például az internetes keresőmotorok során használt algoritmusok, amelyek a csoportos állatok (pl. hangyák) táplálékszerzési útvonalából merítenek ihletet. A harmadik terület az energia. Ide tartozik a növények zöld színtestének mintájára előállított festékalapú napelem. A negyedik csoport pedig a korábban említett egészségmegőrzés. Megfigyelték, hogy a zebrákat nem támadják annyira a legyek, mint más szavannai állatokat, a kutatás eredményéből pedig kiderül, hogy ez azért van, mert a zebrák csíkozottsága összezavarja a legyeket. Ez az elv jól működik rovarcsapdáknál.
Egy harmadik játékra is sor került a különféle növényekről, azok kártevőiről, valamint a kártevők természetes ellenségeiről és azok élőhelyéről. A kvíz során ezt a négy elemet kellett csoportosítani. Ezen a linken megtalálható: https://wordwall.net/play/17519/748/494.
Az előadás harmadik felében magáról a biomimikri gondolkodásról esett szó, és azon belül is három főbb témáról. Először is arról, ami a biomimikri alapját képezi, vagyis hogy mit tanulhatunk a természettől? Melyek azok a természetben létező jelenségek, folyamatok, illetve azok az analogikus problémamegoldások, amelyeket az emberek is felhasználhatnak? Ehhez kapcsolódik a következő pont is, a fenntarthatóság és annak kilenc alapelve. A harmadik pedig egy olyan megközelítés, amely a természetet technológiai útmutatóként (is) fogja fel. A biomimikri gondolkodás egy valóságos szemléletformálódás, a problémák átértékelése. Például, ha hatásos mosószert szeretnénk kifejleszteni, akkor nem feltétlen lehet a természethez fordulni ötletekért, ugyanis a természetben nem létezik mosószer. Ha a problémát azonban máshonnan közelítjük meg – a biomimikri gondolkodás jegyében, – akkor mosószer helyett inkább egy öntisztító felületet hozunk létre, amely jelenséget megfigyelhetjük többek között a lótuszlevélen.
Ezt követően a biomimikri fenntarthatóság kilenc alapelvéről esett szó, melyek a következők: 1. a természet túlnyomó részt napfénnyel működik, 2. csak annyi energiát használ, amennyi szükséges, 3. összehangolja a formát a működéssel, 4. a természetben minden újrahasznosul, 5. együttműködésre épít, 6. létalapja a sokféleség, 7. helyi adottságokra épít, 8. kerüli a túlzásokat, 9. a természetben semmi sem korlátlan. Ezt a kilenc alapelvet egy amerikai biológusnő, Janine M. Benyus fogalmazta meg Biomimicry című könyvében.
Az előadás végén fényképekkel, gyakorlati példákkal demonstrálták az elhangzottakat, például a légy lábának mintájára kifejlesztett tapadókorong teherbírásáról győződhettünk meg egy fotó által, amelyen két homokkal teli vödröt tart meg ez a tapadókorong.
Az előadást követően lehetőség nyílt kérdések feltevésére és beszélgetésre az elhangzottakkal kapcsolatban.
További részletek: a biomimikri projekt oldalán: https://biolearn.eu/hungary/
Ez a tavaszi „Ökoestek” sorozat utolsó része volt, legközelebb ősszel kerül megrendezésre előadás. Részletes tájékoztatást hírlevélben küldünk azoknak, akik erre feliratkoztak. Akik pedig még ezt nem tették meg, de szeretnének rendszeres hírlevelet kapni, azok az alábbi emailcímen iratkozhatnak fel: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Korábbi „Ökoestek”-ről olvashatnak beszámolókat a honlapunkon: http://okogyulekezet.hu/csatlakozz/okoestek
A további programokra is szeretettel várják az érdeklődőket a szervezők.
Írta: Ágoston Noémi, KRE hallgató
Az előadásról készült felvétel itt visszanézhető: