"De nemcsak ezzel, hanem még szenvedéseinkkel is dicsekszünk, mert tudjuk, hogy a szenvedésből türelem fakad, a türelemből kipróbált erény, a kipróbált erényből reménység. A remény pedig nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete." Róm 5,3–5
Bámulatos a természet ereje, a növények vitalitása, az állatok túlélési ösztöne, hogy sanyarú körülmények között is élni tudnak. „Teher alatt nő a pálma” – tartja a közmondás. A pálma a törzse csúcsán növeszti a leveleit, azután azok a saját súlyuk alatt lefelé hajolnak. Minél nehezebb a levél, annál vastagabb és nagyobb teherbírású a törzse, és minél nagyobb a teher a pálmafán, annál dúsabb lesz a koronája.
Azok az emberek, akik megbékéltek sorsuk megpróbáltatásaival, utólag tudnak úgy beszélni nehézségeikről, mint amik kelletek ahhoz, hogy megérleljék személyiségüket. Így lehet dicsekedni is a szenvedéssel, ha az a javunkra válik. Ha nem beletorzulva, deformálódva sebeinket mutogatva panaszkodunk szüntelen, hanem hisszük, hogy értelme és gyümölcse a teljesebb emberélet lesz.
Pál apostol azt írja: dicsekszünk „a megpróbáltatásokkal is, mivel tudjuk, hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot” (vö. Róm 5,3). Az eredeti görög szöveget a szorongatás, nyomás, megpróbáltatás, szenvedés, háborúság szavakkal olvashatjuk a különböző bibliafordításokban. Ezekből a negatív élményekből született jellemvonás pedig az állhatatosság, a türelem, sőt békességes tűrés nemes magatartása.
Gyönyörű példát ad a tengeri kagyló élete. Ha idegen anyag kerül a szervezetébe, védekezik ellene, és az évekig tartó küzdelme alatt igazgyöngyöt termel belőle. A gyöngykagyló szenvedésének eredményét, termékét a gyöngyhalászok lélegzetvisszafojtó hősiessége hozza a felszínre. Az igazi kincsekért, értékekért szenvedni kell, nem készen dobja ki azokat egy automata. Torzult az ember szemlélete, ha mások nyomorúságából akar meggazdagodni, és be akar avatkozni a teremtő folyamatba, sőt hamisítja a teremtés munkáját.
Jézus halálos szeretete, szenvedése, halála és föltámadása kínálja nekünk az igazi élet útját – ezt példázza a földbeesett gabonamag képe is – a halálon át jutunk az igazi életre. Az apostol valójában nem is a megpróbáltatásokkal dicsekszik, hanem a benne élő reménységgel, amely célt és értelmet adott azok elhordozásához.
Teremtő Istenünk, nehézségeink és szenvedéseink útján szeretnénk követni Fiadat, Jézust. Törd össze hamis illúzióinkat, hogy az igazi remény képesítsen fájdalmakat, nyomorúságokat elviselni, és hinni abban, hogy van értelme és lesz gyümölcse azoknak. Ámen.
Karsay Eszter
református lelkipásztor, Ökumenikus Teremtésvédelmi Munkacsoport
Forrás: Teremtés hete füzet 2020.
További elmélkedések a mai napra, teremtés heti litugria felnőtteknek és gyermekeknek, írás a pandémia globális ökológiai összefüggéseiről, valamint számos hasznos információ az idei teremtés heti akciók szervezéséről. A Teremtés hete füzet letölthető ide kattintva.
