Kiállnak a keresztény egyházak a teremtett világért

 

A magyar katolikus egyházon belül 2008-tól vált hangsúlyossá a teremtésvédelem – erről tájékoztatott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága. Abban az évben adták ki a Hogy művelje és őrizze meg című körlevelet. Ebben a dokumentumban a globális felmelegedésről, az éghajlatváltozásról és az ezekkel kapcsolatos problémákról írnak, valamint arról, hogy ezek kapcsán személy szerint és közösségekben is cselekedni kell, és ehhez adnak iránymutatást. Három hónappal később, 2009 tavaszán Veres András akkori szombathelyi megyéspüspök és Udvardy György mint esztergom–budapesti segédpüspök újabb körlevelet mutatott be a témában, amelynek címe Felelősségünk a teremtett világért.

 

 

Fontos lépés volt, hogy tíz éve, 2011-ben egyházi civil szervezetként megalakult a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület.
Az elmélet gyakorlatba való átültetése szempontjából jelentős mozzanat volt, hogy 2012-ben Fóton és Csabdiban mintakertet hoztak létre. A programban a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület mellett aktív szerepet vállaltak a helyi katolikus és református egyházközségek is. A kertek a gyümölcsész programban jöttek létre, amelynek elsődleges célja a Magyarországon őshonos gyümölcsfafajták megőrzése.

 

A következő évben az öt Vas megyei települést ellátó Aigner Géza plébános – szembesülve a falvakat sújtó gazdasági, népesedési, kulturális nehézségekkel – olyan programokat indított, amelyek képesek megteremteni az élő, a teremtett világ megőrzéséért munkálkodó közösséget. Újra művelés alá vontak egyebek mellett egy elhanyagolt kertet, gyümölcsfákat ültettek, fűszerkertet alakítottak ki, ahol a növénytermesztéssel kapcsolatos ismereteket lehet elsajátítani. A megérett termést pedig hasznosítják, feldolgozzák, ezek köré programot szerveznek.

 

Az elméleti küzdelemben mérföldkő volt, hogy Ferenc pápa 2015-ben új, ökológiai témájú enciklikát adott ki. Ebben hangsúlyozta a már II. János Pál pápa által hangoztatott ökológiai megtérés fontosságát, illetve azt, hogy a katolikusok ne elkülönülten, hanem másokkal együttműködve gondolkodjanak együtt a kérdésben.

 

 

A következő hónapokban-években a teremtésvédelem fontossága számtalan rendezvényen, találkozón és konferencián kiemelt szerepet töltött be, majd 2017 februárjában a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel karöltve országos teremtésvédelmi képzést szervezett. Egy hónappal később Ternyák Csaba egri érsek teremtésvédelmi nappá nyilvánította március 25-ét, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét, aminek kapcsán már abban az évben és azóta is sokfelé tartanak felújítási, szemétszedési akció­kat, szakmai napokat, konferenciákat, különböző tematikus táborokat vagy éppen faültetéseket.

 

 

2020-ban megalakult az egyházmegyék teremtésvédelmi referenseinek hálózata. Székely János püspök, a Caritas in Veritate Bizottság elnöke kezdeményezésére az egyházmegyék e fontos területre kijelölték civil vagy egyházi munkatársaikat, akiknek képzéseket, információs hálózat kialakítását tervezik a jó gyakorlatok megosztására.
A Caritas in Veritate Bizottság együttműködik a Ferenc pápa által életre hívott Global Catholic Climate Movement szervezettel, amely többek között Laudato si’ (LS) animátor képzéssel foglalkozik. Az LS-animátor az Áldott légy pápai enciklika „nagykövete”, aki elmélyült tanulás során ismeri meg az enciklika tartalmát, és gyakorlati vizsga során mutatja be, hogy cselekedni is képes. A LS-animátor tanfolyam magyar nyelvre fordításán dolgoznak, az első hazai tanfolyamok várhatóan 2022-ben indulhatnak.

 

 

Bógár Zsolt, Dunaharaszti–Taksony római katolikus káplánja lapunknak elmondta: a szelektív hulladékgyűjtésben maguk is részt vesznek, és ez így működik akkor is, ha valamilyen összejövetel vagy gyermekprogram van náluk. – Ezeken a rendezvényeken azt tapasztaljuk, hogy a gyermekekben benne van az a lelkület, hogy óvni akarják a környezetüket. Erre nem is kell külön tanítani őket, mindent automatikusan szabálykövetően tesznek – mondta a katolikus káplán. Bógár Zsolt megemlítette azt is, hogy plébániájuk még a vírus előtt bekapcsolódott egy programba, amelyben fát lehetett örökbe fogadni. Ők úgy döntöttek, hogy a plébánia udvarában a helyi közösségek és a papok egy-egy fát elültetnek, és azokat örökbe is fogadták.

 

 

A Magyarországi Református Egyház (MRE) környezeti felelősségvállalásának előmozdítását a gyakorlatban a 2011-ben létrejött Ökogyülekezeti Mozgalom koordinálja. A szervezet összefogja az MRE teremtésvédelmi programját, működése az egész református egyházra kiterjed, a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Teremtésvédelmi Műhely pedig ennek a háttérintézménye.

 

– A mozgalomhoz a szemléletformáló programokba, akciókba való bekapcsolódáson keresztül, teremtésvédelmi versenyeken, konferenciákon, képzéseken, előadásokon, valamint az évenként meghirdetett ökogyülekezeti cím és díj megpályázásával lehet csatlakozni. A címet olyan egyházközségek, közösségek, iskolák, intézmények nyerhetik el, amelyek önkéntesen vállalják, hogy spirituális életükben és gyakorlati működésükben is szem előtt tartják a teremtésvédelmi szempontokat, elköteleződést – közölte Szűcs Boglárka, az Ökogyülekezeti Mozgalom referense. Hozzátette: népszerű a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ szakmai vezetésével futó, az őshonos magyar tájfajták telepítéséről szóló program, amely nemzetközi teremtésvédelmi díjat is nyert.

 

 

Több intézményükben az eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél tekintettel vannak a környezeti szempontokra is. A Zsinati Hivatalban pedig kisebb környezetterhelésű elektromos és hibrid gépkocsikat is beszereztek.
Emellett a Magyar Református Szeretetszolgálat által 2009 óta minden évben megrendezett, 15-20 ezer önkéntes részvételével megvalósuló Szeretethíd program (Kárpát-medencei református önkéntes napok) kiemelt területe a környezetvédelem. Többek között parókiaudvarokat, temetőkerteket, iskolakerteket és azok környékét gondozzák, ültetik be ilyenkor a jelentkező közösségek.

 

 

A Magyarországi Evangélikus Egyházban, de általánosságban minden egyházban nagyon hangsúlyos a környezet­védelem, amivel teremtésvédelem vagy ökoteológia néven találkozunk – erről beszélt lapunknak Györgyi Zsolt, az alberti és a dánszentmiklósi gyülekezetek evangélikus lelkésze. Vagyis szavai szerint az egyház hangsúlyozza a teremtettségünkből való figyelmet a teremtménytársakra és a teremtett világra.
– Továbbá hangsúlyozza Isten megbízását, tehát a felelősség vállalását és viselését, hiszen az Úr reánk bízta ezt a teremtett világot. Teológus hallgató koromban én is tanultam ökoteológiát. Ez a tantárgy és képzés az elméleti síkon való gondolkozásba vezette be a hallgatókat, míg a teremtésvédelem a gyakorlatra irányítja a figyelmet – fogalmazott Györgyi Zsolt. Hozzátette: jó és hasznos kezdeményezés a teremtés hete, amit sok éve szeptemberben és októberben tartanak meg. Ezeken a heteken Isten megbízását adják tovább a híveknek, és ezzel erősítik meg elköteleződésüket a Teremtővel.
Györgyi Zsolt kiemelte, hogy a környezetvédelem nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is fontos.

 

 

Hozzátette: a gyülekezeteik figyelmet fordítanak az energiatakarékosságra is. Így hőszigetelt ablakokkal és hőszigeteléssel, napelemekkel és napkollektorokkal is felszerelték a gyülekezeteiket és az intézményeiket. A lelkész azt is elmondta, hogy hibrid vagy elektromos járműveket nem használnak, mert ezek beszerzése nagy befektetést igényelne. Reményét fejezte ki: idővel nyílik majd pályázati lehetőség arra, hogy kedvezményesen vásároljanak ilyen járműveket.

 

 

– Hitfelfogásunk szerint a természet- és környezetvédelem lefordítva a teremtett világ és az élet védelmét jelenti – erről beszélt a Budapesti Unitárius Egyházköz­ség lelkésze. Czire Szabolcs rámutatott arra: mind a világ, mind az élet szent, a mindenütt jelenlevő Egy Isten ajándéka, a vele való életközösség áldott helye és lehetősége. – A „hajtsátok uralmatok alá a földet” (1Móz 1,28) Isteni parancs számunkra a „művelje és őrizze” (1Móz 2,15) kiegészítéssel nyer egyéni és közösségi feladatot.

 

Kitért arra, hogy a teremtett világ és az élet védelme csak az elmúlt években számos gyermektábornak, ifjúsági és felnőttprogramnak volt a központi témája. – Ezeken ismételten áttekintjük – a tudományos eredmények és a szakmai szempontok beemelésével –, hogy mit és hogyan tehetünk az egyén, a család és a közösség szintjén a kölcsön kapott világ megőrzéséért, minél sértetlenebb továbbadásáért – fűzte hozzá.

 

 

A katolikus társadalmi napok, a Kattárs a társadalom fontos kérdéseire igyekszik felhívni a figyelmet, és azokat a válaszokat szeretné megmutatni, amelyeket az egyház nyújt ezekre. Emellett közös gondolkodásra és cselekvésre is meghívnak mindenkit. A Caritas in Veritate Bizottság kifejtette: nemcsak arról van szó, hogy egyházi dokumentumokban a társadalom működésével, a közjóval kapcsolatos alapelveket fogalmaznak meg, de a gyakorlati megvalósításban is hangsúlyos szerepet vállalnak a keresztények. Mint kiemelték: hazánkban is több ezer helyen folyik nap mint nap a csendes munka az embertársakért. Idén ősszel az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson szeptember 8-án, 9-én és 11-én tartják meg a katolikus társadalmi napokat, és a Kattárs köré számos programot szerveznek a katolikus világtalálkozón. 

 

 

Forrás: Borsodi Attila, magyarnemzet.hu