Levelében – többek között – azt írta: … a környezetvédelemnek nem pusztán „természeti” jellege van, hanem magába foglal egy valódi, átfogó értelemben vett ökológiát, amely az igazságosság új mintapéldájává válik. Ebben elválaszthatatlanul összefonódik a természet iránti aggodalom, a szegények iránti méltányosság, a társadalmi elkötelezettség, de az öröm és a belső béke is.
Arra is felhívta a figyelmünket, hogy a spiritualitás nem elválasztható a természettől, szeretetközösségben él vele. Ebből kiindulva „ökológiai megtérésre” buzdított, amely a keresztények hivatása, mert Isten művének védelmezőivé lenni részét képezi az erényes életnek. Alapvető és nem választható vagy másodlagos része a keresztény tapasztalatnak!
