A testi - lelki egészség, ember és környezet kapcsolata

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézete a testi és lelki egészséghez való jog, valamint alkotmányos vetületei témakörben szervez konferenciát 2022. április 28-án 9:30 és 16:00 között. A rendezvényen a jogtudomány, a pszichológia és a teológia területén jártas neves tudósok, kutatók, szakemberek vizsgálják meg az ember és környezet kapcsolatának aktualitásait, amely további kutatásokhoz ad alapot.
pázmány tvm workshop Kép forrása: PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézet
 
A rendezvény időpontja: 2022. április 28-a, 9.30-16.00 óra között.
Helyszín: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál Pápa Díszterem (Budapest, VIII. ker, Szentkirályi u. 28. II. emelet)
Kérjük, lehetőség szerint vegye igénybe a közösségi közlekedést, a helyszín Rákóczi tértől és a Kálvin tértől egyaránt 10 percnyi sétával megközelíthető.
A helyszínen kávét, teát és szendvicsebédet biztosítunk. A jegyzeteléshez hozzon magával jegyzettömböt és íróeszközt. Tájékoztatjuk, hogy az eseményen kép és hangfelvétel készül.
 
 
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre írt levéllel lehet április 26-ig. Jelentkezéseket a terem befogadóképességének határáig tudunk fogadni. A regisztrációról április 22-e és 27-e között küldünk visszaigazolást.
 
Részletek:
A PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézete 2022 januárjában jött létre a „Fenntarthatóság, állóképesség – az éghajlatváltozás és az ahhoz való alkalmazkodás társadalmi kihívásai” című program végrehajtására.  Ez a kutatási program a környezetre napjainkban legnagyobb hatást gyakorló klímaváltozás társadalmi vonatkozásait vizsgálja, a természettudományos konszenzusból kiindulva, az etika-, jog-, közgazdaság-, irányítás és vezetés-, filozófia-, teológia- és pszichológiatudományok segítségével. 
 
A kutatási program kiindulási „axiómái”: a reálgazdaság anyagforgalmának mozgásterét a vonatkozó természettudományos konszenzus kijelöli, és ezt a döntéshozóknak az elővigyázatosság elve alapján el kell fogadniuk; a jelenkor magyar társadalma rendelkezik a rendszerszintű politikai és gazdasági átmenet és újjáépítés tapasztalatával; Magyarország nemzeti stratégiai, illetve a nemzetközi közösség irányába tett vállalásai megfogalmazzák az öko-szociális fenntarthatóság eléréséhez szükséges lépéseket; a keresztény filozófiai-etikai alapokon nyugvó társadalmi tanítás kiemelt kérdésként kezeli a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot.
 
A Kutatóintézet a program keretében, annak négy éve alatt, hat tág területen tevékenykedhet. (Természetesen a tématerületek nem választható el hermetikusan egymástól, hiszen egy rendszer különböző alrendszereiről, funkcióiról van szó, mégis az is nyilvánvaló, hogy csak részterületeken tudunk haladni, legyen szó kutatásról vagy ismeretterjesztésről.)
 
Az áprilisi fórum a következő potenciális kutatási tématerület kibontásáról szól:
A testi-lelki egészség, mint az egyéni és társadalmi cselekvés feltétele a fenntarthatóság és klímavédelem területén. Támogató jogi környezet az önazonoság autonómiájához.
 
Nyilván ahány tudós, műhely, annyi kérdés vetődhet fel a fenti cím kapcsán. A magunk részéről a következő témaköröket nevesítettük, csak címszó-szerűen, a területen:
    1. Klímaszociológia a klíma-egészségügy szolgálatában. Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok, állapotjelentések. 
    2. „Zöld egészségügy” a klímaváltozásra felkészülés szolgálatában. Hogy lehet az egészségünket a természetet minél kevésbé megterhelő módon védeni?
    3. Természet és mentális egészség.
    4. A művészetek mint az autonóm, innovatív, transzformatív magatartás motiválói és támaszai.
    5. A cselekvőképesség, motiváció, mentálhigiénés oldala: általános bénultságunk lélektani-magatartástudományi elemzése. (Szenvedélybeteg-e a fogyasztói társadalom?) Addiktológiai módszerek a fenntarthatósági rendszerváltással szembeni ellenállás leküzdéséhez.
    6. A marketing és reklám harca a fenntarthatóság ellen – a valóság, a közjó, és az alkotmányos értékek jogi védelmének lehetőségei a magánérdek támadásaival szemben. Jog az önnevelés autonómiájához –  a közterület és a közmédia megtisztítása az értékrend és önazonosság manipulatív befolyásolásán alapuló áru- és szolgáltatás-hirdetésektől. 
Mire keressük a választ a fórumon? Látható tehát, hogy a tématerület címe alatt hat témakört már fölvetettünk. Az is látható, hogy ezek egyenként is széles területek. Nem is arra vállalkozik az Intézet, hogy négy év alatt a teljesség igényével szól mindezekről, hanem az a reményünk, hogy – az egyetemünkön, illetve más műhelyekben dolgozó kollégákkal összefogva - releváns kérdésekben tudunk kutatással és ismeretterjesztéssel hozzájárulni a társadalmi felkészüléshez, a szemléleti és magatartási fordulathoz, a közösségi és intézményes alkalmazkodáshoz. A program, a munkaértekezlet egyik célja az lenne, hogy e témakörökben kezdjünk rendet tenni, szakértő kollégáink segítségével, a sokrétű gondolatok, kérdések között.  Ilyesféle kérdéseink lennének meghívottjainkhoz, s magunkhoz:
 
  • Relevánsak-e ezek a kérdések, fontosak-e valóban a klímaváltozás leküzdéséhez?
  • Összefügg-e, s ha igen, milyen erősen, milyen módon a fenti 5-6 részprobléma? Hány rendszer részei? Fednek-e valami fontosabbat? Lehet-e köztük rangsorolni?
  • Kerékkötői-e - és mennyire - a szükséges, de elindulni képtelen fenntarthatósági fordulatnak? Ha igen, milyen körben (döntéshozók, szakértők, az „utca embere”?)
  • Eszköztelenek vagyunk-e ezen kerékkötők eloldásában?
  • Hol, milyen kutatómunka lenne szükséges ahhoz, hogy változást lehessen elérni? 
  • Tudnának-e egyes részterületekre szakmaközi kutatócsoportok alakulni? (sustainability science,  pszichológia, jog, etika, esztétika)
  • Ha van ismerethiány, hol van: a tudósok közt vagy a „külsősök” közt? Azaz kutatási vagy ismeretterjesztési vagy épp végrehajtási problémával állunk szemben?

 

Forrás:
PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézet

Kapcsolódó cikkek