Az Európai Keresztény Környezetvédelmi Hálózat (European Christian Environmental Network – ECEN) 10. nagygyűlését tartotta 2014. szeptember 27-től október 1-ig a balatonszárszói Soli Deo Gloria református konferenciaközpontban. A gyűlést, ami egy konferencia keretein belül biztosította a több mint száz résztvevő közös munkáját, az ECEN vezetői és a magyarországi egyházak teremtésvédelmi csoportjai, mozgalmai szervezték meg. Részt vállalat a szervezésben az evangélikusArarát Teremtésvédelmi Munkacsoport, a katolikus Naphimnusz Egyesület és természetesen a református Ökogyülekezeti Mozgalom is. Ezen túl ökumenikus szellemben jelen voltak és szolgáltak az ortodox és metodista keresztény testvéreink is. 
Öt lépés a teremtett világért
A konferencián, melyen magyar és külföldi szakemberek szólaltak fel, a kezdő, központi elődadást Liverpool egykori anglikán püspöke, James Jones tartotta. Inspiráló beszédében az energiafelhasználás keresztény biblikus alapjairól beszélt. James Jones röviden összefoglalta Jézusról, mint a Föld Fiáról szóló könyvének főbb tételeit (Jesus and the Earth). Felszólalásában így felmutatta azt a tisztán bibliai alapot, mely a keresztény teremtésvédelem kiindulópontja lehet.
A püspök hangsúlyozta, hogy az Emberfia-mondások gondos vizsgálatából kiderül, hogy Jézus, amikor önmagáról beszél és a saját megváltói munkájáról árul el részleteket, akkor kitér arra is, hogy megváltásával a föld Ádám és Éva okozta átkait is elhordozta. Jézus Krisztus az újjászületett embert nemcsak arra hívja, hogy Teremtőjével béküljön meg – és így saját magával és embertársaival is –, hanem az egész teremtett világgal is. Így a keresztény etika fontos, de sajnos kultúránkban elhanyagolt teremtésvédelmi feladataira mutatott rá az Újszövetség alapján. Kimutatta, hogy az Úr Jézus Krisztustól tanult imádságban, a Miatyánkban is azt kérjük, hogy a földön érvényesüljön Isten akarata. Erre egy új fogalmat vezetett be: „a menny földiesítése" (Earthification of Heaven) – azaz a mennyei, isteni elvek és igazság érvényesülése a földön is.
A püspök ehhez öt praktikus közösségi lépést osztott meg hallgatóságával, amit Five P-nek (Öt P-betűsnek) nevezett. Öt egymásra épülő fokozaton keresztül érhet el a keresztény hívő változást a teremtett világhoz való viszonyában. Először is imádságban kell kezdenie (Prayer), majd pedig személyes (Personal) változtatásokat kell hozni a saját életmódjában. Ezt követi már egy nagyobb közösség, a hívők közösségének, a gyülekezetnek (Parocial) a szintje, mely politikai (Political) és végül akár nagymértékben az egész bolygónkra (Planetary) kiható pozitív következményekkel járhat az energiafelhasználás terén. Ezt a konferencia zárónyilatkozata is megismétli.
Energiafelhasználás és klímaváltozás
Hétfőn a reggeli angol nyelvű áhítatot követően a legfrissebb klímaváltozással kapcsolatos IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Chage – Kormányközi Fórum a Klímaváltozásról) jelentésének adatait osztotta meg a hallgatósággal Clarisse Kehler Siebert, a Stockholm Environment Institute munkatársa. A tények ismertetése után az eddigi egyházi reakciókról számolt be Henrik Grape, a Svéd Egyház nevében. Végül az Edinburgh-i Egyetem Hittudományi Karának presbiteriánus etika professzora, Michael Northcott ébresztette fel a résztvevőkben a kereszténység nélkülözhetetlen felelősségvállalását. Szerinte az egyháznak, mint Krisztus elhívottjának fel kell szólalnia az elnyomottak és a klímaváltozás következtében kiszolgáltatottak érdekében. Ugyanis az IPCC számításai szerint a jövőben még inkább azokat fogják sújtani a felmelegedés okozta katasztrófák, akik a legkevésbé felelősek klímaváltozást okozó káros gázok kibocsátásában. Michael Northcott az egyházak feladatát abban látja, hogy az elnyomottak és szenvedők érdekében kell felszólalni az ökológiai katasztrófák okozta társadalmi igazságtalanságok ellen. Így a keresztény egyházaknak az őrálló, prófétai szerepét hangsúlyozta a skót professzor az öko-igazságosság érdekében (eco-justice).
A második blokkban a klímaváltozás okozta kihívásokra nemzetközi szinten adott válaszokat ismerhette meg a hallgatóság (ENSZ, Európai Unió). Botos Barbara, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Klímapolitikai Főosztályának főosztályvezető-helyettese mutatta be a témában szervezett nemzetközi konferenciákat, valamint az ENSZ politikai hozzáállását. A továbbiakban Zilinszky János (UN – Sustainable Developpment Goals) és Adrian Shaw (Church of Scotland, képünkön) szólalt fel a témában, hogy a közeledő, 2015-ben Párizsban tartandó, klímaváltozás témájában összeívott nemzetközi csúcstalálkozó tétjét bemutassák.
A délutáni előadássorozat pedig az energiafelhasználás etikai kérdéseit boncolgatta. Dorothea Hauptstock, a Wuppertal Institute for Climate, Environment and Energy munkatársa, valamint Munkácsy Béla, az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemről számoltak be a német, illetve magyar energiafogyasztási tendenciákról, továbbá a fogyasztáscsökkentési lehetőségekről. Végül pedig Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékének egykori Országgyűlési Biztosa számolt be kormányok, civil szervezetek és egyházak együttműködéséről a teremtésvédelem és társadalmi igazságosság érdekében.
Egyházi kezdeményezések
Kedden a természetben tartott reggeli áhítat után már az európai egyházak együttműködési lehetőségeiről hallhattak a konferencia résztvevői. Így az ECEN Testvér Projektjéről esett szó, melynek keretében beszámoltak a Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalma és a Skót Református Egyház ökogyülekezetei közötti kölcsönös együttműködésről. De a gyümölcsöző skót-magyar együttműködés csak egy a további hét európai testvérprogram mellett. Ezt követően az egyházak együttműködéséről volt szó, mellyel a 2015-ös párizsi ökológiai csúcstalálkozóra készülnek. Martin Kopp, a Francia Protestáns Szövetség (Fédération Protestante de France) beszámolt figyelemfelkeltő böjtökről (I Fast for the Climate), melyekben több politikus és vezető is részt vesz. Továbbá Európaszerte szerveződő, Párizsba tartó zarándoklatokról is szó esett.
A református Ökogyülekezeti Mozgalom tevékenységéről annak honlapján tájékozódhat
Egy rövid kávészünet után a magyarországi keresztény teremtésvédelmi szervezetek mutathatták be tevékenységüket. Kodácsy-Simon Eszter a lutheránusok aktivitását ismertette, Nobilis Márió és Rohály Gábor a katolikus Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesületet, Szűcs Boglárka és Kodácsy Tamás pedig a Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalmát mutatták be. Végül pedig az Európai Ökumenikus Ifjúsági Tanács (Ecumenical Youth Council in Europe) gyakorlati műhelyekbe hívta a résztvevőket, ahol használt pólókból készíthettek bevásárlótáskákat, valamint környezetbarát összetevők felhasználásával gyülekezetekben is alkalmazható tisztítószereket készítettek.
Előre tekintve
Az előadásokat követően minden délután kisebb munkacsoportokra oszlottak a konferencia résztvevői, s az elhangzottakat az alábbi tematikus körökben dolgozták fel: teológia és teremtésünnep, klímaváltozás, öko-menedzsment, életmódváltás, környezettudatos oktatás. Emellett az étkezések alkalmával, a szünetekben valamint az esti szabad ötletbörzék gazdag beszélgetéseiben még jobban el lehetett mélyedni az egyházak felelősségéről és feladatairól való gondolkodásban. A konferencia záró előadása a meghívott egyházi vezetők beszélgetésével zárult, melyen az anglikán James Jones (Church of England), Guy Liagre, a CEC (Conference of European Churches) főtitkára, valamint Szabó István dunamelléki református püspök osztotta meg teremtésvédelmi gondolatait.
Az ECEN-konferenciával a Kossuth Rádió Református félóra című műsorában is foglalkoztak. Fekete Ágnes riportját amediaklikk.hu oldalon hallgathatják meg.
A tematikus munkacsoportok már a következő konferencia tematikáját kezdték kidolgozni, míg a kötetlen beszélgetések során számtalan új kapcsolat jöhetett létre a különböző európai egyházak munkatársai között. Tanulhatott a kiváló magyar mintákból a francia küldöttség, de az anglikán teológiai szemléletet is elsajátíthatták a németországi egyházak. Különös színt adott a konferencia ökumenikus jellege. A felekezetközi párbeszéd jól mutatja azt, hogy a teremtésvédelem milyen aktuális feladata Európa egyházainak. Ez az a terület, ahol felekezeti és országhatárokat átlépve egyre nagyobb szükség van az együttműködésre. Európa és a gazdag nyugati társadalmak eddig felelőtlenül és a szegényebb országok kárára hasznosították a természeti erőforrásokat. Az egyházaknak immár együttesen kell fellépniük az Atya Isten teremtésének, valamint a kihasznált társadalmi rétegek és elszegényedett országok védelme érdekében.
Koncz Hunor Attila, képek: Vargosz
