A „Sustainable Preaching” (Teremtésvédelmi igehirdetés) nemzetközi projekt egy már működő programra és honlapra épül, amelyet 2010-ben indított útjára a kb. 1.7 millió hívőt tömörítő Hessen-Nassaui Protestáns Tartományi Egyház teremtésvédelmi központja, a ZGV (Zentrum Gesellschaftliche Verantwortung, Evangelische Kirche in Hessen und Nassau). A fenntarthatóság és a bibliai üzenet összekapcsolására jött létre a német nyelvű www.nachhaltig-predigen.de weboldal, majd angol változatát 2018-ban indították útjára www.sustainable-preaching.org címen. Ezen a nemzetközi oldalon különböző országok teológusai osztják meg igehirdetési vázlataikat és gondolataikat, valamint ezen keresztül ökoteológiai írások is publikálásra kerülnek. Ebbe a programba olyan világszerte elismert teremtésvédelmi szervezetek is bekapcsolódtak mint az A Rocha, ECEN, vagy az ACEN. Dr. Kodácsy Tamáson keresztül meghívást kapott a Károli Gáspár Református Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézete is egy ERASMUS+ programban való részvételre, melynek keretében károlis egyetemi hallgatók is ösztöndíjasként részt vehettek egy teológai teremtésvédelmi konferencián 2023. szeptember 15-19 között a Krétai Ortodox Akadémián.

Kik vagyunk? – Isten gyermekei, a teremtett világ részesei és őrzői. Adtam magamban meg a választ Krétán a 2023-as Teremtésvédelmi Igehirdetés Konferencián. Az előadók az ülés 4 napja alatt különböző válaszokat kerestek erre a kérdésre. A program felütéseként két előadást hallhattunk az ortodox és a nyugati protestáns spiritualitással kapcsolatban.

Augoustinos Mpairaktaris atya a teremtésvédelem kapcsán a felekezeti és teológiai sokszínűség mellett a küldetés és a felelősség közösségét hangsúlyozta. „mivel nincsen katolikus hegy, ortodox tenger vagy protestáns erdő". Az atya előadása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ortodox egyház berendezkedését is megértsük. Teológiájuk s így spiritualitáshoz való hozzáállásuk középpontjában a teremtett világ szentsége áll, melyben Isten mindenhatóságával jelenik meg. Az akadémia maga és elhelyezkedése is ezt az üzenetet szeretné közvetíteni.

Kodácsy-Simon Eszter számos neves teológiai mű tudásanyagát segítségül hívva bemutatta, hogy a teremtésvédelem és az ipari forradalmak (negyediknek kapujában vagyunk) óta végbement változások, kiterjedt hatásuk miatt, már nem csak technológiai kérdések témakörébe tartoznak, hanem a spiritualitás területére is átterjednek folyományaik.

Fontos azonban tisztázni, hogy e kettő nem szemben áll egymással, hiszen, ha a technológia fejlődését (techné területe) nem a pénz és a mohóság hajtaná (étosz területe), hanem az Isten lelke általi felelősség hatná át, akkor azzal helyesen is lehetne élni. Ezzel a gondolattal sikerült az előadónak megteremtenie a hidat a teológusok, vagyis az étosz emberei és a tudósok, azaz a techné gyakorlói közt. Ezen felül bemutatta, hogy a nyugati spiritualizmusban a relációknak mennyire kiemelt szerepe van, így a környezetünkkel ápolt építő vagy romboló kapcsolatunk is meghatározó tényezővé válik.

Kodácsy Tamás előadásában pedig arról hallhattunk, hogy a testté lett Ige és a teremtett világ gondozása, hogyan jelenik meg a gyülekezeti prédikálásban, illetve a gyülekezeti életben. Az előadó gyakorló lelkipásztorként hiteles képet nyújtott arról, hogyan lehet egy gyülekezetben igeszerűen prédikálni a teremtésvédelemről és hogyan lehet ezt a gyakorlatban a gyülekezettel együtt megvalósítani.

Bár a konferencia a teremtésvédelmi igehirdetésről szólt, a részvevők és az előadók csoportja nem kizárólag teológusokból állt. A „nem teológus” résztvevők részéről óriási hozzáadott értéke volt ugyanis annak, hogy a prédikálást, már nem csak, mint az Istenről szóló beszéd művészetét értelmeztük, hanem tetteinkkel, példamutatásunkkal is lehet, sőt kell prédikálni. Élhetünk úgy, hogy azzal Jézust hirdetjük az emberek számára, igaz ez a teremtésvédelem és minden környezetvédelmi megmozdulás párbeszédére is. A konferencián erről a meghirdetett és megélt Jézust mutatta be Antonis Kalogerakis és Ioannis Vourdoumpas.

Antonis Kalogerakis előadásában körüljárta, hogy az ortodox akadémia, mint hegyen épített város, a napelemeivel és a gazdaságával hogyan hirdeti a teremtés védelmét.

Ioannis Vourdoumpas előadásában a helyi turizmussal kapcsolatban számolt be és kiemelte milyen fontos téma a fenntarthatóság egy olyan helyen, mely lényegi bejövetelét a turizmusból szerzi, ám egyszersmind veszélyezteti is a hely szépségét és érintetlenségét a túlzott számú szigetre érkező vendég. Előadásán nem csak a teremtett világ megvédésével kapcsolatos elszántságát, hanem az az iránt érzett szeretetét és odaadását is érezhettük.

A megélt, olvasott és prédikált ige egyik lehetséges alkalmazását a Chrisopigi-i kolostorból érkező apácák is be mutatták. Előadásukban a fenntartható spiritualitás alapjául a szubjektív én és a Teremtője közti kapcsolatot vették. Elmondásuk szerint környezetünkben csak akkor tudjuk betölteni az Istentől rendelt feladatunkat, ha először magával a Teremtővel hozzuk rendbe és ápoljuk megfelelően kapcsolatunkat. A relációs viszonyulást nemcsak egy távoli dimenziós isteni szférában hagyták, hanem kiterjesztették az emberi és a természettel ápolt kapcsolatra is: „ahogy kinyitsz egy ajtót, meghatározza, hogyan viszonyulsz az ajtó készítőjéhez is… ha szereted a környezeted az viszont szeret téged”. Nagy kérdés, hogy amennyiben érdektelen vagyok felé és rombolom, vajon a természet hogyan fog viszontválaszolni. A növekvő sűrűségű természeti katasztrófák nem sok kétséget hagynak a felelet felől. Nos ez talán így elsőre „elcsépelt” mosdó-törölköző viszonyulásnak hathat, viszont érdemes egy pillanatra megállni a mondat a felett és végig gondolni, hogy milyen igazságokra mutat rá, mindenféle olvasóban történő bűntudatkeltés szándéka nélkül.

Ezután a szervezők bemutatták nekünk az akadémia tematikus sétányát is. A sétány koncepciójaként tervezéskor Makariosz atya története szolgált. A monda szerint Makarios atya a sivatagban sétálva talált egy koponyát, akitől megtudta, hogy a pokolban lévők lángokkal körbe vannak véve és ami a legrosszabb, hogy egymásnak háttal vannak összebilincselve; így nem látják egymást. A koponya azt is elmondta neki, hogy az egyetlen vigaszt az nyújtja számukra, amikor ő imádkozik értük, mert akkor lazulnak a láncok és újra láthatják egymás arcát. Ez a párbeszéd a szent és a koponya között lenyűgözően fejezi ki, hogy az elhidegült csend és szeparálódás még a pokol lángjainál is rosszabb.

Az akadémia bemutatkozásában a következőket írja a programról: „Plautus azt állította, hogy (Az ember az ember számára farkas). Jean-Paul Sartre pedig még tragikusabban fogalmazott: "L´enfer, c´est les autres" (A pokol a többi ember). Ezzel szemben Makariosz szövege összefoglalja a keresztény hitet, miszerint a pokol nem a másik jelenléte, hanem az embertársunk és a kommunikáció hiánya.” A világ minden tájáról számos művész műalkotása került már itt kiállításra, melyeket ez a téma ihletett.

A művek az embertársaiktól, hosszú távon pedig a környezettől és Istentől való elidegenedésük miatt sokféle helyzetet átélő embert mutatnak be. A Makariosz atya és a koponya közötti párbeszéd, valamint az egész program, a Krétai Ortodox Akadémia azon küldetését fejezi ki, hogy helyszínül szolgáljon az interperszonális és interkulturális beszélgetések számára. Az akadémia vezetőségének meggyőződése, hogy a párbeszéd a legmegfelelőbb eszköz a problémák megoldására. A történet és a hely kialakítása organikusan illeszkedett a konferencia témájához és az elérendő cél megvalósítását is előre irányozta.

Zárásként, mint a konferencia hangulatának abszolút megalapozóját, a hely varázsát emelném ki. Az ott töltött idő alatt sokszor visszhangzott bennem egy ének „olyan örömöt, mint a tenger, olyan örömöt kaptam Tőled Istenem…” Ezt nem csak a tenger folyamatos, néha szelíd néha erőteljesebben morajló zúgása váltotta ki, hanem sokkal inkább annak a reménye, hogy jelenlétünk Krétán, a szigeten, mely európai civilizációk bölcsője volt, számunkra is a teremtésvédelem komolyanvételével egy új aranykor bölcsőjévé válhat. 

Kép, szöveg: Balog-Takács Klaudia, KRE HTK PhD hallgató

Július 21-25. között minden nap 9:00 18:00-ig a Teremtésvédelmi Kutatóintézet is gazdag programokkal színesítette a kapolcsi Művészetek Völgye Fesztivált, a Művészetek Zöldje Udvarban. 

Ezt követően július 29-ig a Csillagpont Református Fesztiválon tartotta meg izgalmas programjait, a zánkai Erzsébettábor területén. A Bibliai idők emberének táplálkozási szokásairól szóló előadás kapcsán az egészséges és fenntartható táplálkozás ismérveit is bemutattuk, Dr. Victor András tanár úr, az Ökogyülekezeti Mozgalom tanácstagja ismeretterjesztő előadást tartott „Jézus és az étkezés” címmel.  Mobil szabadulóláda játékok nyújtottak interaktív tanulási lehetőséget a klímavédelem, fenntartható fejlődési célok tárgykörében. A Hétpecsétes titkokat rejtő menetleveles túrán résztvevők számos kvízkérdést, keresztrejtvényt, ismeretterjesztő anyagot ismertek meg és tájékozódtak a komposztálás elméleti és gyakorlati tudnivalóiról. Interaktív természettudományos kísérleteken keresztül modelleztük le a környezeti és egészségügyi problémákat, mikroszkópos workshopon fedeztük fel a bennünket körülvevő világ érdekességeit.  A teremtésvédelmi imaösvény lelki elmélyülésre adott alkalmat, a közösségépítő társasjáték workshop nagy népszerűségnek örvendett az egyetemisták körében.

A felkínált programok azonban nemcsak a középiskolás és egyetemista korosztály számára érdekesek, de a hittantáborokban is népszerűek, ahol az óvodás korosztály környezeti nevelésétől egészen a középiskolásokig aktívan részt vettek a fiatalok az ismeretszerzésben.

Meghívást kaptunk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vallás és Társadalom Kutatóintézete által szervezett kerekasztal beszélgetésre. 

Részletek a felhívásban.