Idén decemberben tiszta idő esetén szabad szemmel is látható a „Betlehemi csillag”, amelyről a tudósok mára kiderítették, hogy nagy valószínűséggel két bolygó együttállásának eredménye. A jelenségről és a hozzá kapcsolódó feltételezésekről Szabó Róbert református csillagászt, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatóját kérdezte Farkas Zsuzsanna.
Szabó Róbert már kiskamaszként tudta, hogy csillagász szeretne lenni: Isaac Asimov Robbanó napok című tudományos-ismeretterjesztő művét olvasva köteleződött el az éjszakai ég iránt Fotó: MANT/Szigeti Tamás
„Ha ezekben a napokban felnézünk az égre, egy szoros bolygóegyüttállást láthatunk: a Jupiter és a Szaturnusz annyira közel kerül egymáshoz, hogy szinte egyetlen égitestnek látszanak. A legközelebb december 21-én kerülnek majd egymáshoz” – kezdi Szabó Róbert. A Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatója azt is elmagyarázza, hogy ez a jelenség időről időre megismétlődik, a Jupiter 12 év alatt, a Szaturnusz pedig 29 év alatt kerüli meg a Napot, ezért Földünkről figyelve a két bolygó 20 évente szoros közelségbe kerül egymással. Ez a folyamat nem egyetlen napra korlátozódik, ő maga már tavaly nyár óta nyomon követi a bolygók közeledését. Idén december 21-én pedig – tiszta idő esetén – napnyugta után, délután 4 és 5 között érdemes figyelni az eget – ha van rá lehetőségünk, akkor magasabb helyről. Estefelé és szilveszterhez közeledve már annyira alacsonyan lesznek a bolygók a látóhatáron, hogy nem látszanak majd.
EGYÜTTÁLLÁS AZ ÓKORI ÉGEN
„Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idején, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt. Amikor ezt Heródes király meghallotta, nyugtalanság fogta el, és vele együtt az egész Jeruzsálemet. Összehívott minden főpapot és a nép írástudóit, és megkérdezte tőlük, hol kell megszületnie a Krisztusnak. Azok ezt mondták neki: A júdeai Betlehemben, mert így írta meg a próféta: „Te pedig, Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy a legkisebb Júda fejedelmi városai között, mert fejedelem származik belőled, aki legeltetni fogja népemet, Izráelt.” Ekkor Heródes titokban hívatta a bölcseket, és gondosan kikérdezte őket, hogy mikor jelent meg a csillag, majd elküldte őket Betlehembe, és ezt mondta: Menjetek el, és kérdezősködjetek a gyermek felől; mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és imádjam őt! Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak napkeleten, előttük ment mindaddig, amíg odaérve meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. Amikor ezt látták, igen nagy volt az örömük." (Máté evangéliuma, 2. fejezet 1-10. versek)
– így ír a Biblia a betlehemi csillagról, Szabó Róbert pedig hozzáteszi: „Azt nem mondhatjuk százszázalékos pontossággal, hogy a most is megfigyelhető jelenség biztosan ugyanaz lenne, mint a kétezer évvel ezelőtti, de Török Aurél Csillagok a Bibliában című könyvében ír a Betlehemi csillagról csillagászati és kronológiai szempontból. Az alapján valószínűsíthető azonban, hogy mégis a Jupiter és a Szaturnusz együttállása lehetett ez az égi jelenség.” Mára köztudott, hogy Krisztus nem „nullában” született – ilyen év nem is létezik, csak Kr.e 1 és Kr u. 1. –, időszámításunk előtt 7-ben pedig biztosan volt egy ilyen együttállás a Jupiter és a Szaturnusz között, ráadásul akkor háromszor is megközelítették egymást – ez megfeleltethető annak, amit a Betlehemi csillagról leír a Biblia.
Fotó: NASA/Bill Ingalls
„Az ókori csillagjósok, így a bölcsek is, csillagászok voltak, ismerték az égi jelenségeket, ezért Krisztus születése előtt már megfigyelték, sőt már korábban ki is számolhatták, ahogy a Jupiter és a Szaturnusz közlednek egymáshoz – folytatja a szakember. – Akkoriban az égitesteknek mélyebb jelentést társítottak, a Jupitert a királyok bolygójának tartották, a Szaturnuszt pedig a zsidók csillagának, ráadásul az akkori együttállás a Halak csillagképében következett be, így ezek együttesen egy korabeli tudósnak valóban azt jelezhették, hogy megszületett a Zsidók Királya, a várt Messiás.” Emellett bizonyos csillagászati események időpontját több ezer évre visszamenőleg is pontosan meg tudják határozni a csillagászok, azokban az években pedig ezen az együttálláson kívül nem találtak más rendkívüli égi eseményt, és egyéb, rendkívüli jelenségeket nem jegyeztek fel sem közel-keleti, sem távol-keleti krónikák.
NEM A SORSUNKRÓL SZÓL
Szabó Róbert hangsúlyozza, hogy a csillagászati események kronológiailag pontosan köthetőek a történelmi eseményekhez, de a bolygók mozgása egyszerű fizikai és geometriai törvényszerűségekből adódik, sorsunkra és életünkre nincsenek hatással. „Ritka és látványos jelenségeket láthatunk, ha a megfelelő időben tekintünk az éjszakai égre, vannak valós kozmikus veszélyek, és az is a munkánkhoz tartozik, hogy ezeket figyeljük és előre jelezzük, de a bolygók együttállásához nem kapcsolódnak katasztrófák” – teszi hozzá.
Fotó: NASA/JPL-Caltech
„A ma látható csillagok végigkísérték az emberiség életét, a csillagok és bolygórendszerek élettartama több milliárd év is lehet, így az emberiséggel közös történetük rövidnek mondható” – magyarázza a csillagász. Mint mondja, az ókori ember szinte teljesen ugyanazokat a csillagokat látta, mint amelyeket mi, vannak ugyan, amik felrobbantak vagy elhalványodtak, de egyébként változásaik nagyon lassúak. „Érthető, miért figyelték az éjszakai eget, az ókori ember élete összekapcsolódott a csillagokkal, járásukból tudták az évszakok várható változásait, a mezőgazdasági munkák kezdetének idejét, meglepő pontossággal ki tudták számolni a különböző jelenségek időpontját” – foglalja össze Szabó Róbert. Lassan belelátták a csillagokba a csillagképeket, de ezek csupán emberi fantázia által rendezett alakzatok, valójában különböző távolságra vannak a Földtől és egymástól is. „Elődeink nem tudták ugyan a folyamatok okait, de jól ismerték az eget, miközben manapság az emberiség nagy része nem is ismeri a csillagokat. Mindenkinek javaslom, aki még nem látta igazán az éjszakai eget, hogy menjen el egyszer vidékre vagy magas hegyekbe és pillantson fel.”
„AHOL ANNAK FÉNYE ÁRAD…”
Szabó Róbert ugyanakkor azt is elmondja, az, hogy a tudomány segítségével képesek vagyunk magyarázatot találni korábbi vagy jelenlegi eseményekre, nem ellentétes a hittel. „Az univerzum keletkezésének folyamatainak nagy részét ismerjük már, például tudjuk, hogy négy és fél milliárd évvel ezelőtt alakult ki a Földünk. Sok tény megkérdőjelezhetetlen, de a kezdőpontnál véget ér a tudomány: igyekszünk egyre jobban kiterjeszteni tudásunk határait, ugyanakkor a hogyanokra vannak válaszaink, de miértekre nincsenek” – vallja a csillagász. Mint mondja, tudományos módszerekkel ez nem vizsgálható, a hit az, ami képes választ adni arra, amire semmi más: „Nincs ellentét hit és tudomány között, amikor mégis úgy tűnik, hogy lenne, az hitem szerint a töredékes vagy felszínes ismeretekből fakad.”
Fotó: NASA/Bill Dunford
A szakember szerint egy ennyire nehéz év végén felesleges pánikkeltés apokaliptikus képzeteket társítani a Betlehemi csillaghoz, hiszen egy időről-időre bekövetkező jelenségről van szó.
„Nagyon izgalmas dolog, hogy 2020-ban megismétlődik ez a jelenség, sajnálom, hogy az időjárás miatt Magyarországról nem valószínű, hogy látni fogjuk. Azonban azt hiszem, ennek a semmilyen szempontból sem egyszerű évnek a végén felcsillantja a reményt és elvezet bennünket oda, hogy a karácsony lényegére tudjunk koncentrálni” – zárja gondolatait a Szabó Róbert.
A Green Policy Center a konzervatív értékrend és az éghajlatváltozás elleni fellépés közötti kapcsolatról szóló tanulmánysorozatának következő nyilvános – online – eseményére 2020. december 21-én 17:00-kor kerül sor Béres Tamás, Kodácsy Tamás és Nobilis Márió „Megtestesülés és teremtésvédelem - A XXI. századi környezeti kihívások keresztény szemmel” című tanulmányának bemutatásával.
A Green Policy Center a fenntarthatóság és klímaváltozás témáiról szóló átfogó párbeszéd ösztönzésének szándékával 2020 ősztől kezdve egy tanulmánysorozat publikálását kezdte meg. A tanulmánysorozat célja, hogy olyan elemzések szülessenek, amelyek megvizsgálják a keresztény-konzervatív filozófia, értékrend és a környezet- és klímavédelem közötti összefüggéseket is annak érdekében, hogy Magyarország közép- és hosszútávú nemzeti céljai, így a 2050-es klímasemlegességi cél is elérhető legyen.
A következő eseményre 2020. december 21-én, hétfőn 17:00 órai kezdettel kerül sor. Az esemény nyílt, regisztrálni nem szükséges, részt venni ezen a linken lehetséges: https://meet.google.com/swt-vasv-xwp
A sorozatban negyedik tanulmány szerzője Béres Tamás evangélikus lelkész, Kodácsy Tamás református lelkész és Nobilis Márió katolikus pap, beszélgetőpartnere Dr. Huszár András, a Green Policy Center vezetője lesz. A tanulmány címe pedig "Megtestesülés és teremtésvédelem - A XXI. századi környezeti kihívások keresztény szemmel".
Szeretettel hívunk és várunk mindenkit a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Meatless Monday kampány közös szervezésében megvalósuló online konferenciára.
Heti egy húsmentes nap az intézményi étkeztetésben Online konferencia
Ideje: 2020. december 9., szerda, 14.00-16.00 Helye: Zoom internetes felület
Az online konferencia célja, hogy a résztvevők körbejárják a heti egy húsmentes nap menzai bevezetésének lépéseit, jó gyakorlatait, lehetséges akadályait és megosszák egymással tapasztalataikat.
Előadók: Kapitányné Sándor Szilvia – Magyar Természetvédők Szövetsége Shenker-Horváth Kinga – Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Havas Dóra – Lila füge blog Bajor Zsófi - Mezna étterem, alapító – az Alternatív Közgazdasági Gimnázium szolgáltatója Pintér Anasztázia - Mindszenty József Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola
Levezető: Farkas István -Magyar Természetvédők Szövetsége
A Magyar Természetvédők Szövetsége kampányt kezdett, melynek célja, hogy kevesebb, de jobb minőségű húst fogyasszunk. Azt szeretnénk elérni, hogy minél többen vállalják, hogy legalább heti egy alkalommal nem esznek húst. Kampányunk a lakosság mellett kiemelten fontos célcsoportnak tartja azokat az intézményeket, ahol sok ételt szolgálnak fel: ilyenek például az iskolai menzák, szociális intézmények, idősotthonok. A konferencián ismertetjük, hogy milyen módon lehet bevezetni heti egy húsmentes napot egy intézmény élelmezési gyakorlatába. Az előadók a mérsékelt húsfogyasztás négy szempontjával foglalkoznak: környezetvédelmi, állatjóléti, egészségügyi és lelki, spirituális oldalról bemutatva a témát, valamint ismertetik tapasztalataikat az intézményi húsmentes étkezés terén.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezés december 8-ig a következő oldalon: https://forms.gle/Ywa1rEL34Pb7Nj5r7 Figyelem! Túljelentkezés esetén a regisztrációt előbb lezárhatjuk. A szeminárium internetes felületének elérhetőségét a regisztráltaknak december 9-én küldjük el.
További információ: Horváth Kinga, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A kolozsvári Agnus Rádióban december 6-án, azaz a holnap déli műsorban, helyi idő szerint 13.20-kor, magyar idő szerint 12.20-kor hallható egy riport az Ökogyülekezeti Mozgalom vezetőjével és referensével, valamint egy összefoglaló a november 20-i Ökogyülekezeti konferenciáról. Online itt lehet majd követni: https://agnusradio.ro/
A Kossuth Rádió Felfedező a környezetről c. műsorában Királyhegyi Zsuzsanna vendége lesz Kodácsy Tamás és Szűcs Boglárka december 7-én, hétfőn 14.30 és 15.00 óra között. A műsor visszahallgatható december 8-ától a https://mediaklikk.hu/ oldalon.
A XX. században indult gyakorlat szerint a naptár szinte minden hetére jut egy vagy több jeles világ- vagy emléknap, sőt egész témahetek és témaévek is azt a célt szolgálják, hogy modern életünk értékeire, előrelépéseire, vagy nehézségeire fordítsuk figyelmünket. E kiemelt időszakok jelentősége abban áll, hogy ilyenkor nagyobb az esélye annak, hogy az adott rendezvényekkel felkeltsük, fenntartsuk az érdeklődést, együttműködést. A cél azonban a problémákkal való folyamatos és nem csak kampányszerű foglalkozás. A környezetvédelmi jeles napok célja is az, hogy ráirányítsák a figyelmet életmódunk fenntarthatatlan voltára és a változtatás szükségességére.
Számos környezetvédelmi tematikájú jeles nap esett a mögöttünk hagyott novemberi hetekre is: a fenntartható élelmezés-; a fegyveres konfliktusok okozta környezeti kizsákmányolás ellenes-; a füstmentes- és a fogyasztáscsökkentési nap. Minden év november utolsó hetében tartjuk az Európai Hulladékcsökkentési Hetet (European Week for Waste Reduction = EWWR) is. Ennek célja a hulladék megelőzésre, csökkentésre, a termékek újrahasználatának, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára való figyelemfelhívás. Az idei év témája a láthatatlan hulladék.
A Károli Gáspár Református Egyetem is csatlakozott a kezdeményezéshez. A vírushelyzet miatt az eredetileg tervezett akciók helyett a KRE –ETK Teremtésvédelmi Műhely egy online előadást hirdetett „Láthatatlan hulladék” címmel az egyetem oktatói, munkavállalói és hallgatói, valamint a teremtésvédelem iránt érdeklődők számára.
A hulladék az emberiség találmánya, a természetben létező körfolyamatok nem termelnek felesleges anyagokat, melléktermékeket, minden ciklusokban mozog és hasznosul. Ezzel ellentétben az emberi civilizáció olyan lineáris folyamatokat generál és működtet, melynek mellékterméke a hulladék és a szemét. Ennek nagy része termelési hulladék, mivel a termékek előállításához a termék méreténél, tömegénél nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű felhasznált anyag és hulladék kapcsolódik. Ezekkel a hulladékokkal ugyan közvetlenül nem találkozunk, láthatatlanok számunkra, de mégis az általunk generált túlzó fogyasztói igény és szokás szüli őket. Szűcs Boglárka, a Teremtésvédelmi Műhely referense felhívta a figyelmet arra is, hogy a piaci törvényszerűségeket ismerve, a döntés, a hulladék keletkezésének megelőzése a mi kezünkben van, hiszen a fogyasztói igények határozzák meg a termelést, végső soron a keletkezett hulladék mennyiségét és minőségét.
„There isn’t a Planet B! - CSO-LA/2017/388-137. A honlap az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Tartalmáért az Ökogyülekezeti Mozgalom felel, és azok nem szükségszerűen egyeznek meg az Európai Unió véleményével.”
