A református termékek szeretettel készülnek

Hagyomány, minőség, közösség: ebben az évben Hajdúnánás adott otthont a Református Közéleti és Kulturális Központ Református Ízek Találkozója elnevezésű gasztrokulturális programjának. Képriportunkban a rendezvény hangulatának nyomába eredünk.

Kézzelfogható gondviselés

Nem maguktól kerülnek a termékek az asztalainkra, mindegyikben ott van az a gondviselő szeretet, mellyel az Atya megerősít bennünket. Erre hívta fel a figyelmet az október első hétvégéjén, Hajdúnánáson megrendezett Református Ízek Találkozója. A helyszínen jártunk utána, milyenek a református ízek.

Református templomot szenteltek Oroszkán

Az Oroszkai Református gyülekezet is bekapcsolódott az ökogyülekezetek sorába. 

Felelős jelenlét a végeken

„Felelősséget vállalunk mindenkiért, aki akár munkatársként, akár résztvevőkként jelen van egy-egy programunkban" – vallják a társadalmi felzárkózást segítő református szakemberek. A Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának jelenleg is szerveződő Felzárkózási Ágazata Erő-Forrás 2019 címmel meghirdetett szakmai konferenciájára szerte az országból várták a felzárkózás területein szolgálókat.

Teremtésbe szőtt bölcsesség

Felelősséggel és hálával is tartozunk a természeti és társadalmi sokféleségért, Isten teremtésbe szőtt bölcsességéért – hívták fel a figyelmünket az idei Teremtés hete alkalmából szervezett ökumenikus konferencián.

th konf3

 
Az idei évnek az ENSZ által meghatározott globális célja a biológiai és ökológiai diverzitás védelme lett, amely keresztyén szemszögből nem más, mint a teremtett világ sokszínűségének megőrzése. Hívő emberként ugyanis az a feladatunk, hogy hálával és felelősséggel viseljük gondját a ránk bízott természeti javaknak teljes földi életünk során. Ezért 2019 őszén a Teremtés hetének témája a hála és a felelősség gondolata volt.

A teremtett világ sokszínűsége nem csupán a természetben, de emberi társadalmunkban is jelen van. E két területet pedig a tudományok sokszínűsége fogja egységbe. A Hála és felelősség a sokféleségért címmel a Teremtés hete alkalmából rendezett konferencia célja az volt, hogy egyrészt a sokszínű természet együttműködését állítsa példaként a társadalom elé, másrészt a hála és felelősség útját jelölje ki a teremtésvédelem számára.

Rendezett sokféleség
Az október harmadikai konferencia négy köszöntővel indult, amelyet a rendezvényt létresegítő szervezetek képviselői tartottak. „Isten szándékainak sokfélesége ugyanúgy jelenik meg a természetben, mint a társadalomban. Ha ennek a sokszínű egységnek nem minden eleme egyenrangú is, de egyformán nélkülözhetetlen, hiszen ez rendezett sokféleség. Mindegyik elem mögötti szándék a Teremtőhöz vezet vissza minket” – fogalmazott megnyitójában Csepregi Zoltán, a rendezvénynek helyszínt adó Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora. Mindezt nem csupán a 139. zsoltárral támasztotta alá, hanem Márk evangéliumával is: „Jézus sokakért adta életét váltságul. Ez a sokakért szó fejezi ki azt a teljességet Isten szívében, amelyet a megváltás szándéka tesz egésszé.”

„Az igaz törődik még állatjának kívánságával is, a bűnösnek még az irgalma is kegyetlen” – idézte A példabeszédek könyve 12. fejezetének 10. versét Gál Dávid, a Baptista Szeretetszolgálat igazgatója. „Ha ezt a gondolatot kiterjesztjük, úgy fogalmazhatnánk, hogy az igaz sáfárkodik a rábízott természeti javakkal is” – tette hozzá. Farkas István, a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért projektvezetője az egyházi és civil szervezetek együttműködésének fontosságát hangsúlyozta a fenntartható élet népszerűsítésének érdekében. Koltai Zsuzsa, a Magyarországi Evangélikus Egyház Ararát Teremtésvédelmi Munkaágának koordinátora pedig a Teremtés hete kapcsán kiemelte: a mozgalomnak a gondolkodásunk megváltoztatására és cselekvésre kellene ösztönöznie minket
 
Egyensúly és kíváncsiság
„Mérnökként inkább megérteni szeretném a világot, mint megváltoztatni” – kezdte az egyensúlyról szóló előadását Várkonyi Péter, a gömböc egyik feltalálója, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense. „Kutatásaink során is egy kérdés vezetett engem és kollégámat, Domokos Gábort. Ezt a kérdést Vlagyimir Igorevics Arnold orosz matematikus tette fel: létezik olyan homogén, konvex test, amelynek négynél kevesebb egyensúlyi pontja van? Erre kerestük a választ.” Végül sikerrel jártak, és feltalálták a gömböcöt. A természetben egyes teknősök páncéljánál is megfigyelhető hasonló egyensúlyi helyzetet. „A teremtett világ értékeit sokszor véletlenül fedezzük fel. Ilyenkor a kíváncsiság motiválhat minket. Ezért nincs hasztalan tudomány.”

th konf2



Megismerés, döntéshozatal, együttműködés
Csermely Péter, biokémikus-hálózatkutató, teológushallgató, a Semmelweis Egyetem tanára arról adott elő, hogy mit tanulhatunk a természet döntéshozatali mechanizmusaiból. „Az emberi megismerésnek több formája van. A köznapi megismerés a részlet részleteivel foglalkozik, a tudományos a részlet teljességével, a művészi a teljesség részleteivel, a hitbéli pedig a teljesség teljességével. Én a hálózattudomány kutatójaként igyekszem kilépni a tudományos megismerés keretei közül, és közelíteni a többihez, hogy nyissak a teljesség felé. Alázat nélkül azonban nincsen siker és előrelépés a bölcsességben.”

Hogyan tanulnak meg új válaszokat a hálózatok? – tette fel a kérdést az előadó. „A válasz a hálózati periféria szerepében rejlik. A hálózat magja rendezett, de a periféria rendezetlen. Szokványos információk érkezésekor a véleményformálók többnyire egyetértenek, ezért gyors és erős válasz születik. Nagyon új információk beérkezésekor azonban nincs még konszenzus, az egész közösség egyeztetését igényli a válasz, így ez lassabb, de demokratikusabb folyamat. Ilyenkor a közösség egészének a tudása mobilizálódik, ezért lehetett a demokrácia evolúciós szempontból sikersztori.”

th konf4



„Egy nyúl vagy figyel, vagy fut, a kettő egyszerre nem megy neki. Ugyanígy a hálózatok állapota egy időben vagy plasztikus, vagy merev. Nekünk általában e kettő között kell megtalálnunk a mozgásterünket: a sikeres hálózat együttműködő, de örök kisebbség. Káoszban hierarchiát kell teremtenünk, a hierarchiában horizontális kapcsolódásokat” – mondta Csermely. „Az igazi kreativitás a komfortzóna elhagyásával, az eltérő csoportok közötti párbeszédekkel, és a sokrétű életvitellel kezdődik. A döntéseinkhez sokszor csend és idő kell. Tág perspektívából kell látnunk a dolgokat: ahogy Isten lát minket.”

Invázió, másság, szimbiózis

th konf5Kézdy Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese az embernek a biodiverzitás elvesztésében viselt felelősségéről beszélt. „A sokféleségre a legnagyobb veszélyt az idegenhonos inváziós fajoknak az őshonos fajokkal szembeni terjedése jelenti. Ezek az inváziós fajok amellett, hogy az ökoszisztémára és a biodiverzitásra súlyos hatással vannak, gazdasági és egészségügyi károkat is okoznak. A terjedésükért elsősorban a klímaváltozás és a globalizmus tehető felelőssé.” Mit tehetünk ez ellen? – adódik a kérdés. A szakemberek a korai észlelésben, állományszabályozásban, elszigetelésben, irtásban látják a megoldást, minket, laikusokat pedig arra figyelmeztetnek, hogy figyeljünk oda, mi terem a kertünkben. „Azt kell megőriznünk, ami ránk van bízva!”

th konf6„A növények bizonyos értelemben intelligens lények, összetett viselkedés jellemző rájuk. Tanulnak, megjegyeznek, érzékelnek, kommunikálnak. Egyes irányzatok szerint ez etikai kérdéseket is felvethet” – mondta Szűcs Kinga, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanársegédje. „A teológiában a növények általában a radikális másság megtestesítői. A Biblia allegorikus ábrázolásaiban élettelen dolgokként kezelik őket, de akad ellenpélda is: Jónás együttérzett a kipusztult fával. Hörle Dogmatikája szerint valódi megismerés csak szeretet útján lehetséges, és ez lehet meghatározó a természethez való viszonyunkban is.”

th konf7Parádi István, az ELTE-TTK egyetemi adjunktusa az élővilágban megfigyelt szimbiózisok típusainak ismertetése során azt hangsúlyozta, hogy az együttélések az életünk részei. „A növény- és állatvilág szimbiózisairól nem lehet úgy beszélni, hogy ne ejtenénk szót az emberi testben zajló szimbiózisokról is” – fogalmazott. Ezeknek a sokfélesége nem csupán a teremtett világ összetettsége miatt tölthet el minket csodálattal és hálával, de olykor talán példát is adhat a közösségi kapcsolatok és a társadalmi együttműködések számára.

Kapcsolati háló, kisközösségek, migráció
th konf8Dávid Beáta, a Semmelweis Egyetem tanára azt hangsúlyozta, hogy az egészségünk is múlhat a kapcsolatainkon: nemcsak a betegségek, de a gyógyulás is. „Ennek a társadalmi szintje a szociális kohézió, amely az egyénre is kihat, az egyéni szintje pedig a társas támogatás. Ha ez hiányzik, akkor izoláció következik be. Az összetartó közösség mentálisan is egészségesebb egyént eredményezhet. A magyar társadalom szövetében azonban egyre több az elmagányosodó és kapcsolatszegénység veszélyében élő ember, mert egyre kevesebb barátunk van.” A roma szakkolégiumok kapcsán elmondta: az integráció sikerességének első jele, hogy a végzettek negyvenhárom százaléka már most részt vesz valamilyen egyházi vagy civil szervezet munkájában.

th konf9„Ha csak a problémákat ecseteljük, annak nem lesz jó vége. Vagy szorongunk ettől, vagy hárítunk” – kezdte előadását Takács-Sánta András, az ELTE egyetemi docense. „Eddig semmivel sem sikerült a társadalmat a megoldás felé terelni, hiányoznak a pozitív víziók. Ezért új szereplőkre van szükség: a kisközösségek újrafelfedezésére. Nem valami társadalmilag újat kell kitalálni, ami talán idegen az embertől, hanem vissza kell találnunk a társadalom ökotudatos közösségeihez. Nem virtuális, hanem élő kapcsolatokra van szükség. Helyhez kötődésre van szükség. Ökológiai életmódra van szükség. Ezért indítottuk el a kisközösségi programunkat. Az a célunk, hogy megőrizzük a világ szépségét, és ezzel együtt emberhez méltó körülményeket tartsunk fenn.”

th konf10„2003 óta foglalkozunk menekültekkel. Nem csak a menekülttáborokban segítünk nekik: a maradáshoz való jog megadása után is számos nehézség vár rájuk, ezért a beilleszkedésben is támogatjuk őket” – ismertette Református Szeretetszolgálati Iroda menekültintegrációs tevékenységét Kanizsai-Nagy Dóra referens. „Az ENSZ-definíció szerint migráns az, aki tartósan elhagyta a hazáját. Hivatalosan menekült csak az lehet közülük, aki bizonyítottan faji, etnikai, társadalmi, vagy egyéb üldözés miatt hagyta el otthonát. A migráció történhet kényszerből és választásból is. Ami közös bennük: az okok minden esetben a teremtés ellen elkövetett bűnökből fakadnak – közvetlenül vagy közvetetten. A fenntartható fejlődés kapcsán a migráció témájáról is beszélnünk kell, mert összefüggnek.”

Keresztyén nyitottság
„Ahogyan a Biblia és biodiverzitás fotókiállítás ökumenikus szervezői fogalmaztak: »a biodiverzitás olyan teológiai fogalom is, amelyen Isten teremtésbe szőtt bölcsességet értjük«. A szóhasználat nem véletlen, a szövés és a teremtés ugyanis párhuzamba állítható egymással, ez visszatérő eleme a kultúrtörténetünknek” – magyarázta Kodácsy Tamás református lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézete Ökogyülekezeti Műhelyének tudományos főmunkatársa. „A teremtett világ sokféleségének gondolata végigkíséri a Szentírást is. A bűn következményeként szakadtunk el a valódi kreativitástól, mert az az Istennel való közvetlen kapcsolatunkon alapult.”
th konf11

„A Káin- és a Bábel-történetek úgy is értelmezhetőek, hogy a bűnös ember nemet mond a sokféleségre és a teremtés parancsára, és a monokultúrát erőlteti. Amikor faji jelentőséget tulajdonítunk embercsoportoknak, akkor is ebbe a bűnbe esünk. Málnási Bartók György ezért is emelte fel a szavát a faj, nép és nemzet fogalmainak összemosása ellen. A néppé válás ugyanis a sokféleséggel kezdődött, a motivációi pedig nem biológiaiak voltak. Ne felejtsük el azt, hogy Jézus nyitott a samáriaiak felé is! Az Isten népéhez tartozás lehetővé vált mindenki számára az Újszövetségben. Az egyház egy test, de sok tagja van, mert Krisztus egységén belül teljesedik ki a sokféleségünk.”

th konf 13
„Milyen legyen Európa jövője? Ezt a kérdést feszegeti az Európai Egyházak Konferenciájának (EEK) nyílt levele, és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) arra adott válasza is. A társadalmi és ökológiai krízishelyzetek ugyanis állásfoglalásra késztetnek minket. Általában két szélsőséges választ kínálnak a kihívásokra: vagy a nyitottság nevében elvennék a keresztyénségünket, vagy a keresztyénség nevében elvennék a nyitottságunkat. De vajon keresztyén-e az, aki megvédi azt, ami nincs, vagy aki feladja azt, amije van? Hogyan lehet a sokféleségre nyitott keresztyén identitást megőrizni úgy, hogy közben keresztyének maradunk? Ez a valódi dilemmánk.”

Forrás: parokia.hu/Barna Bálint

Információ

Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalom

E-mail: info@okogyulekezet.hu

Telefon: +36-30/453-2950

Postacím: 1146, Budapest, Abonyi u 21.

Internet: www.okogyulekezet.hu

Facebook: www.facebook.com/Okogyulekezet

 

 „There isn’t a Planet B! - CSO-LA/2017/388-137. A honlap az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Tartalmáért az Ökogyülekezeti Mozgalom felel, és azok nem szükségszerűen egyeznek meg az Európai Unió véleményével.”

Kövess minket

 

Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form