“Növekedés: Nem! Fejlődés: Igen!”

Február 24-én került sor az „Ökoestek” előadássorozat első idei alkalmára, amelyen közel kétszáz érdeklődő vett részt Zoom alkalmazáson keresztül. A sorozat az Ökogyülekezeti Mozgalom és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület együttműködésével jött létre, célja, hogy átfogó képet nyújtson a környezetvédelmi kérdésekről és azok teremtésvédelmi vonatkozásairól. Az első tavaszi alkalom témája a „Nemnövekedés” volt, Dr. Victor András előadásában, aki a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület korábbi elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem nyugalmazott kémia-szakos tanára, emellett a Református Ökogyülekezeti Mozgalom tanácsának aktív tagja.

Az előadás során több szempontból is megismerhettük a növekedés fogalmát, szó volt arról, hogy miért tartjuk szükségszerűnek a növekedést a gazdaságban, és miként kapcsolódik ehhez a tervezett elavulás, vagy a tudatos szintcsökkentés. A növekedés ellentéte a nemnövekedés, de furcsa mód a fejlődés is. A nemnövekedés ugyanis nem jelent egyet a visszafejlődéssel, vagy a fejlődés megállításával, csupán egy újfajta perspektívából nézi a jelenséget, amelynek fontos eleme a környezetvédelem is.
 
A nemnövekedés közgazdaságtani eszméje egyre gazdagabb irodalommal rendelkezik, az előadó számos idézetet hozott leginkább 20. századi közgazdászok műveiből, így kerültek elő például Polányi Károly vagy épp Ernst Friedrich Schumacher írásai. Emellett megismerhettünk olyan konkrét életmód- vagy gondolkodásmódbeli változtatásokat, amelyek a gyakorlatban is előre mozdíthatják a nemnövekedést. Megtudtuk, hogy mit jelent az önkorlátozás, a mérlegelés, és az önkéntes egyszerűség, amelyről gyakran esett szó az egész előadás alatt. A három fogalom közt ok-okozati kapcsolat is található; amennyiben korlátokat állítunk fel, és megpróbálunk azok szerint mérlegelni, egy idő után már természetszerűen jön létre az önkéntes egyszerűség állapota, hiszen mindig csak azokat a dolgokat vesszük meg, amelyekre valóban szükségünk van. A gondolatmenetből kiderült, hogy ez nem egy önsanyargató életmódot jelent, sőt ellenkezőleg, nincs is szabadabb érzés annál, mint amikor nem hagyjuk, hogy befolyásoljanak minket a fogyasztói társadalom kényszerei.
 
A gazdasági szempontot követően, kultúrtörténeti irányból is megvizsgálta az előadó a a nemnövekedést. Számos mozgalmat ismerhettünk meg, amelyek ezt a fajta életstílust tudták magukénak. Legyen szó akár a filozófiai „szegényekről”, akikre az ókori görögök példáját hozta, és érdekes, néha már-már komikus történeteket mesélt a filozófiai szegénység egyik meghatározó görög alakjáról, Dioklészről. Ezután következtek a spirituális „szegények”, így láthattuk a párhuzamot a legnagyobb világvallások között. Ugyanis mind a keresztény (pl. mendikusok, valdensek, ferencesek), a buddhista, a muszlim (dervisek) és a hindu (szádhuk) vallásokban megtalálhatóak azok a csoportok, amelyek az önkéntes egyszerűség jegyében a szegénységet választották. A végén pedig említésre kerültek modern mozgalmak, illetve a katolikus egyház feje, a puritán élet ékes példájául szolgáló Ferenc pápa is.
 
Az előadás végén mindenki számára világosan rajzolódott ki a konklúzió, az ökológiai megtérés szükségessége. Egy szemléletes ábra segítségével láthattuk a kapcsolatot tudomány (ökológia), vallás (Krisztus tanítása) illetve erkölcs (mértékletesség) között. Ez a három elem figyelhető meg a nemnövekedésben, a fenntartható életmódban és az önkéntes egyszerűségben is.
 
Az előadást követően sor került a beérkezett kérdések megválaszolására, valamint a jelenlévők aktív részvételének köszönhetően a tervezettnél hosszabb, és épp annyira érdekfeszítő beszélgetés alakult ki környezetvédelemről, gazdaságról, életmódról és arról, hogy mi mit is tehetünk a teremtésvédelem érdekében.
 
Várjuk kedves olvasóinkat az Ökoest előadássorozat következő alkalmára, amely március 24-én, szerdán este 18 órától kerül megrendezésre Zoom alkalmazáson keresztül. További részletek elérhetőségeinken.
 
 
Ágoston Noémi, KRE japán szakos hallgató; Szűcs Boglárka

 

Visszásságok az atomenergia alkalmazásában – virtuális kerekasztal

Szeretettel hívjuk és várjuk az Energiaklub szervezésében megrendezésre kerülő online kerekasztal beszélgetésre, amelynek résztvevője lesz Dr. Kodácsy Tamás, a KRE Egyház és Társadalom Kutatóintézet, Teremtésvédelmi Műhelyének vezetője, tudományos főmunkatársa.

atomenergia

Tíz évvel a fukusimai atomerőmű-baleset után a Joint Project - Nuclear Risk & Public Control c. projekt keretében áttekintjük országaink (Csehország, Magyarország, Bulgária, Lengyelország) és az EU nukleáris helyzetét. Az Energiaklub két új tanulmányt is készít a témában: az egyik az atomenergia működési anomáliáit elemzi, a másik kifejezetten az atomenergia környezeti hatásaival foglalkozik. A projektet egy egy héten át tartó programsorozat kíséri.
 
Szeretettel várjuk Visszásságok az atomenergia alkalmazásában című könnyed, virtuális beszélgetésre, melynek résztvevői:
Dr. Kodácsy Tamás, Károli Gáspár Református Egyetem, Egyház és Társadalom Kutatóintézet, Teremtésvédelmi Műhely
Dr. Papp László, a villanyautosok.hu szerzője
Pásti Lajos, megújuló energia mérnök
A kerekasztalt az Energiaklub szakértői, Egres Dorottya és dr. Munkácsy Béla moderálják.
 
Néhány biztosan felmerülő kérdés:
- Miért csökken évről-évre az atomenergia részesedése a globális energiafogyasztásban?
- Miért fontos, hogy a teljes életciklusban gondolkodjunk az energetika világában?
- Miért problémás egyre inkább napjainkban a 20. században általánossá vált centralizált energiatermelés?
- Mi várható a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban, hogyan kellett volna erről felelős döntést hozni?
 
Az esemény nyelve magyar, melyhez az alábbi linken lehet csatlakozni:
https://zoom.us/j/98285430790...,
Meeting ID: 982 8543 0790, Passcode: 396066
 
Az esemény rögzítésre kerül. Ezt tudomásul vettem és a részvétellel ebbe beleegyezek.
 
További információ a Facebook eseménynél.
 
Forrás: Energiaklub
 
Várjuk szeretettel!
KRE ETK Teremtésvédelmi Műhely
 
*****
Az eseményről készült felvétel elérhető az Energiaklub YouTube csatornáján: (Kodácsy Tamás előadása 47:17-től kezdődik)

 
 
 

Mentsük meg a méheket és a mezőgazdasági termelőket!

Szeretnénk figyelmükbe ajánlani a Magyar Természetvédők Szövetsége által elindított Európai Polgári kezdeményezést, amellyel felszólítják az Európai Bizottságot, hogy támogasson egy méhbarát mezőgazdasági modellt, amely jó a gazdáknak, egészségünknek és a környezetnek.
mtvsz méh
Forrás: mtvsz.hu

Segítségét kérjük a méhek és a gazdák nevében! Most kell rávennünk az Európai Uniót, hogy csak olyan mezőgazdaságot támogasson, ami megvédi a méheket.

A beporzók védelme elengedhetetlen ahhoz, hogy egészséges, változatos gyümölcsök, ételek kerüljenek tányérunkra. Az ügy egészségünk és környezetünk védelme szempontjából is egyaránt fontos!
 
Az életigenlő, beporzóbarát mezőgazdaság érdekében kérjük csatlakozzon ehhez a nagyon fontos európai polgári kezdeményezéshez, írja alá petíciónkat: Mentsük meg a méheket és a gazdákat!  
Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezés keretében azt kérjük, hogy az Európai Unió támogasson egy olyan mezőgazdasági modellt, amely lehetővé teszi a gazdák és a természet számára, hogy harmóniában éljenek.  
 
Ezért szorgalmazzuk, hogy az Európai Bizottság javasolja a tagországoknak és az Európai Parlamentnek a következőket:
  • A szintetikus növényvédő szerek fokozatos kivonása az EU mezőgazdaságából, legkésőbb 2035-ig. A folyamatot a legmérgezőbbek betiltásával kell kezdeni: a cél e peszticidek használatának legalább 80%-os csökkentése 2030-ig.
  • A biológiai sokféleség helyreállítása. Külön hangsúlyt fektetünk a mezőgazdasági területeken található természetes élőhelyek helyreállítására. A mezőgazdaság és a biológiai sokféleség nem zárják ki egymást, sőt egymást erősíteni képesek.
  • A mezőgazdasági termelők támogatása a beporzóbarát gazdálkodásra való átállásban. Ennek az elkerülhetetlen átállásnak – a kisgazdaságokra alapuló, több lábon álló és fenntartható gazdálkodás előtérbe helyezése által – támogatnia kell a termelőket.
Kérjük, írja alá ezt a nemzetközi petíciót!  Bízunk benne, hogy ez a kétlépcsős folyamat nem tántorítja el az aláírástól, adatai az Európai Uniós irányelvekkel összhangban mindvégig biztonságban lesznek, csak a kampány céljaira használjuk és nem adjuk át semmilyen más további szereplőnek.
 
 
Méhbarát virágok ültetésével és rovarhotel készítésével sokat tehetünk a méhekért. Fotó: Vargosz /VI. Ökogyülekezeti konferencia, 2019.
 
Az európai polgári kezdeményezés egy hivatalos jogi eszköz. Az EU szabályai szerint, ha legalább egymillió uniós polgár kifejezi erre vonatkozó szándékát, azzal jogalkotási javaslat előterjesztésére szólíthatja fel az Európai Bizottságot. A kezdeményezés sikeréhez ezen felül legalább 7 EU-tagállamban el kell érni egy lakosságarányos küszöböt. Magyarországról 15 750 aláírásra van szükség.
 
Az elektronikusan, illetve papíron gyűjtött aláírások összesítése alapján eddig uniós szinten összesen kb. 470 ezren csatlakoztak ehhez az európai kezdeményezéshez. Magyarországról 3600 aláírás gyűlt össze, ebből több mint 900 január első felében. 
 
Az Európai Bizottság decemberi döntése alapján 2021. június 30-ig gyűjthetjük még az aláírásokat a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! európai polgári kezdeményezéshez az unió tagállamaiban.  
 
Ahhoz, hogy elérjük a szükséges célszámokat, az Önök segítségére is szükség van: kérjük, írják alá ezt a petíciót, terjesszék a hírét ismerőseik körében, közösségi média felületeiken.  
A hazánkban a Magyar Természetvédők Szövetsége által koordinált kezdeményezéshez csatlakozott már a Karátson Gábor Kör, a Magyar Permakultúra Egyesület, az Éghajlatvédelmi Szövetség és a Reflex Környezetvédő Egyesület is. Várjuk további civil szervezetek csatlakozását is, akik saját csatornáikon mozgósítanak, rendszeresen hírt adnak a kampányról.
 
További részletek a kezdeményezésről: 
Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért - az európai polgári kezdeményezés melléklete. 
 
A kezdeményezéssel kapcsolatban ajánljuk még figyelmükbe a reGeneráció csapat által készített videót is.
 
Támogassa aláírásával Ön is az MTVSZ kezdeményezését!
 
Forrás: mtvsz.hu

"Ökoestek" előadássorozat 2021-ben is!

Az Ökogyülekezeti Mozgalom és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület közös ismeretterjesztő előadásai "Ökoestek"címmel idén tavasszal is folytatódnak, az őszi sorozathoz hasonlóan, az online térben. 

ökoest nemnövekedés insta vágott

A teremtett világgal való gondos bánásmód mindannyiunk feladata. Az MRE teremtésvédelmi programja, az Ökogyülekezeti Mozgalom előadásokkal, tájékoztató foglalkozásokkal hív minden felelősen gondolkodó embert közös eszmecserére.
 
A sorozat következő programja:
Dr. Victor András, az ELTE nyugalmazott tanára tart előadást: "Nemnövekedés" címmel
Időpont: 2021.február 24. (szerda) 18:00-19:30 
Helyszín: Zoom alkalmazás
 
Röviden a tartalomból: 
  • A fogalom kialakulása: E. Schumacher, László Ervin, Serge Latouche
  • Alternatív világkép – a kapitalizmus növekedési paradigmájának tagadása
  • Kevesebb, helyi, tartós, személyes termék – kisebb ökolábnyom
  • Tervezett elavulás és tudatosan visszatartott színvonal nélkül
  • Új értékrendszer ≠ „Menjünk vissza a fára!” – Növekedés: Nem! Fejlődés: Igen!
  • Önkéntes egyszerűség (Thoreau, Elgin) – Szükség ≠ igény; mértékletesség ≠ aszkézis
  • Kultúrtörténeti előzmények (cinikusok)
  • Vallási előzmények (buddhisták, dervisek, szádhuk)
  • Keresztény előzmények (bogumilok, valdensek, kolduló-rendek, Assisi Szt Ferenc)
  • Modern formák (The Brotherhood)
  • Jézusi tanítás, Ferenc pápa

 

Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amit ezen a linken lehet megtenni: https://forms.gle/RkpAgD11Yf6Vsp7X7
Jelentkezési határidő: 2021. február 24. 12:00
A belépéshez szükséges információkat, elérhetőségeket az előadás napján küldjük el a jelentkezés során megadott email címekre.
 
Facebook esemény: ITT

Hogy miért a nemnövekedés az Ökoest témája? Arról az előadó, Dr. Victor András beszélt a kolozsvári Agnus Rádióban

 
 
Mindenkit szeretettel várunk!
 
KRE Teremtésvédelmi Műhely (Ökogyülekezeti Mozgalom),
Magyar Környezeti Nevelési Egyesület

Isten teremtményeiként van felelősségünk ebben a világban

EGYHÁZI SZEMÉLYEK KERESZTÉNY SZEMMEL ÍRTAK TANULMÁNYT A KÖRNYEZETI KIHÍVÁSOKRÓL
A teremtésvédelem, mint a keresztények és a környezet iránti felelősség kapcsolatát kifejező szó rövid idő alatt nagy karriert futott be a – nem is csak egyházi – közbeszédben, és egyre többen értik, mit is akar kifejezni ez a fogalom valójában. Kodácsy Tamás református lelkész, Béres Tamás evangélikus lelkész és Nobilis Márió katolikus pap a Green Policy Center tanulmánysorozatának legújabb részében keresztény szemmel tekintik át a XXI. századi környezeti kihívásokat.
 Lehet, hogy egy kép erről: , szöveg, amely így szól: „TERMÉSZET KÖNYVÉNEK ÚJRANYITÁSA tanulmánybemutató "Megtestesülés és teremtésvédelem -a XXI. századi környezeti kihívások keresztény szemmel" 2020.12.21. 17:00 GREEN POLICY CENTER”
Kép forrása: Green Policy Center
 
Az emberiség előtt álló következő történelmi lépcsőfok minden jel szerint a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben elkezdődött digitális kor, amely korábbi ígéretei és lehetőségei ellenére erősen ki van téve annak az eshetőségnek, hogy előbb vagy utóbb alkotója ellen fordul – fejti ki a Megtestelülés és teremtésvédelem – a XXI. századi környezeti kihívások keresztény szemmel című tanulmányban Béres Tamás. A lelkész úgy véli,
 

a múlt és annak szereplői eltörpülnek és eljelentéktelenednek, a jövőbe feledkező embert legfeljebb a szimbólumok és mítoszok időkapszulákba zárt üzenetei menthetnék meg attól, hogy önmaga sorsának beteljesítője legyen.

Béres Tamás szerint ha végigtekintünk az ENSZ 2015-ben megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési célján, világossá válik, hogy az emberi élettel járó sérülékenység és kiszolgáltatottság nem vallási vagy metafizikai eredetű rémként függ a fejünk fölött fenyegetően, hanem konkrét, többnyire mindannyiunk által ismert interakciókban keletkezik. Az emberi sérülékenység annyiban valóban metafizikai, mitikus, sőt vallási eredetű, hogy a bibliai teremtéstörténetben megismert ember a maga teremtményi voltában nem hordozza a teljesség és tökéletesség jegyeit. A lelkész meglátása szerint a tizenhét nemzetközi fenntartható fejlődési célban felfedezhetjük annak az útnak a globálisan jelenleg legsürgetőbb interakciós stációit, amelynek során
 

anélkül nézhet szembe és tehet lépéseket saját kapcsolati létéből adódó sérülékenységének leküzdése felé az emberiség, hogy komolyan kellene vennie a poszthumanista válaszkísérlet felfújt ijesztegetéseit.

A teremtésvédelem mint a keresztény emberek és a környezet iránti felelősség kapcsolatát kifejező szó rövid idő alatt nagy karriert látszik befutni a – nem is csak egyházi – közbeszédben – állapítja meg Nobilis Márió katolikus pap a tanulmány folytatásában, aki szerint egyre többen értik, mit is akar kifejezni ez a fogalom valójában. Ugyanakkor a terjedés egy másik sokszínűsödést is elindított. Megértve, hogy a teremtésvédelem a kortárs világ ökológiai krízisére adott keresztény választ szeretné jelölni, ki így, ki úgy próbálja elképzelni ennek általa helyesnek tartott tartalmát, és azt érti bele a szóba. Nobilis Márió kijelenti: a „teremtésvédelem” szó nem a „világi” környezetvédelemmel szemben a hívő álláspont kifejezésére jött létre, hanem egy felkínált sajátosság megragadására:

azt a hozzájárulást foglalja össze, amivel a hívő keresztények hozzá tudnak és akarnak járulni az egész emberiség „környezeti krízisként” megfogalmazott közös problémájának megoldásához.

Nobilis Márió a kereszténység környezeti krízisre adott válaszával kapcsolatban kifejti: az ember rendeltetéséről való meggyőződéssel reménykedik a kegyelem és az emberi erőfeszítések együttműködésében.
 
2001-ben Niels Gregersen koppenhágai rendszeres teológus vezette be a kortárs teológiába a mély inkarnáció fogalmát, ami azt jelenti, hogy a megtestesülés nem csupán a személyre értendő, hanem a személlyel együtt az egész teremtettség állapotára – hívja fel a figyelmet Kodácsy Tamás református lelkész. Eszerint „a mély inkarnáció egy olyan isteni megtestesülésről beszél, amely az anyagi és biológiai létezés gyökeréig, egyszersmind a teremtés sötét mélységéiig nyúlik le. Krisztus keresztje egyszerre tengelye és mélysége az inkarnációnak.” A lelkész értelmezésében ez azt jelenti, hogy
 

a teológiai hagyományban a világról mint közös otthonunkról való isteni gondoskodás és az isteni megtestesülés összefonódnak.

Ebből következik, hogy az elrontott világnak nem lehet megváltója az ember, és minden teremtésvédelmi akció és program egyik fő kritériuma, hogy képes-e az ember úgy cselekedni, hogy nem ő van a középpontban. Kodácsy Tamás arról is ír, hogy a panteizmus kísértése a semmittevés és lemondás, amikor a teremtést Istennel azonosítva elfelejtjük azt, hogy teremtett társteremtőként felelősségünk van ebben a világban.
 
A tanulmányt 2020. december 21-én mutatták be online, az eseményen a szerzőkkel Huszár András, a Green Policy Center igazgatója beszélgetett.
A teljes elemzés a linkre kattintva oldalon olvasható.
A Green Policy Center tanulmánysorozatának korábbi részei ittitt, és itt és olvashatók.
 
 Forrás: magyarnemzet.hu

Információ

Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalom

E-mail: info@okogyulekezet.hu

Telefon: +36-30/453-2950

Postacím: 1146, Budapest, Abonyi u 21.

Internet: www.okogyulekezet.hu

Facebook: www.facebook.com/Okogyulekezet

 

 „There isn’t a Planet B! - CSO-LA/2017/388-137. A honlap az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Tartalmáért az Ökogyülekezeti Mozgalom felel, és azok nem szükségszerűen egyeznek meg az Európai Unió véleményével.”

Kövess minket

 

Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form